2011. április 19., 07:202011. április 19., 07:20
A dokumentum értelmében a Boc-kabinet azt tervezi, hogy 2012 végére 3 százalékra, 2013-ra 2,4 százalékra, míg 2014-re 1,9 százalékra szorítja vissza a büdzsé deficitjét. Ehhez pedig igen szigorú költekezési politikát terveznek, amelynek keretében további megszorítások várhatók. A már felsoroltakon kívül a stratégia értelmében a kormány a jövőben sem fizetné ki a közszférában dolgozók túlóráját sem, akárcsak most, ezért mindössze többlet szabadidő járna. Folytatódnának ugyanakkor a tömeges elbocsátások, a kormány 1,24 millióra tervezi csökkenteni a közalkalmazottak számát – mint ismeretes, a tavalyi év végén Emil Boc miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy 1,27 millióra csökkent a közszférában dolgozók száma. „2012-ben a bérekkel járó költségeknek nem szabad meghaladniuk a 42,5 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 7,1 százalékának felel meg.
Ennek biztosítása érdekében a továbbiakban sem lesz 13. fizetés, nem lesznek üdülési csekkek, csökkentjük a közalkalmazottak számát, miközben csak minden hét távozó alkalmazott után alkalmazunk egy újat. Befagyasztjuk a nyugdíjpont értékét” – áll a Mediafax által megszerzett kormánystratégiában. A bérekkel járó költségeket pedig a jövőben még tovább akarja csökkenteni a Boc-kabinet: a 2013-ra vonatkozó tervekben már csak a GDP 6,7 százalékának megfelelő összeg szerepel, míg 2014-re 6,4 százalék. A kormány tervei szerint fokozatosan elkezdik a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény fokozatos hatálybaléptetését, azonban a jövő évben az 1-es hierarchiai szintnek megfelelő referenciaérték 600 lej marad, és a különböző fizetési osztályoknak megfelelő szorzókat sem fogják még alkalmazni, ahogy ez idén is történik. A jövő évi bérekkel járó költségek kiszámításakor egyébként két fizetésemelést is kilátásba helyeztek, hogy 2012 folyamán valamennyi közalkalmazott visszakapja a 2010 júniusában kieszközölt 25 százalékos bércsökkentésnek megfelelő összeget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!