A deficitre figyel a leendő bukaresti kormány

Eszerint a Cioloş-kormány szorosan együttműködne az uniós, valamint a nemzetközi hitelintézetekkel, a gazdasági célkitűzések keretében pedig prioritásnak tekinti az ország fenntartható fejlődését, amit egyrészt az európai uniós alapok lehívási rátájának növelésével érnének el, ugyanakkor az infrastrukturális beruházásokat is kiemelten kezelik. A kormányprogram emellett az energetikai és szállításügyi szektorban szükséges tennivalókra is kitér.

Újratárgyalnák a középtávú célokat

Az interneten is elérhető kormányprogram egyik fontos pontja, hogy az új kabinet újratárgyalná az ország középtávú célkitűzéseit annak érdekében, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva az államadósság „maradjon fenntartható szinten\". Az Európai Bizottság november ötödikén közölt becslése szerint a strukturális deficit ebben az évben a GDP 0,8 százaléka lesz, jövő évre azonban 2,7, 2017-re pedig már 3,8 százalékra emelkedik, holott a középtávú célkitűzések keretében vállalt hiány 1 százalék.

A 2016-os állami költségvetés kidolgozásakor a Cioloş-kormány a közpénzek elköltésének átláthatóságát és a makrogazdasági stabilitás fenntartását tartja szem előtt. A kabinet ugyanakkor olyan intézkedésekre készül, amelyekkel Románia közelebb kerülhet az eurózónához való csatlakozáshoz. A programban arra is kitérnek, hogy az ország fenntartható fejlődése érdekében azonosítják és megszüntetik az európai uniós források lehívására vonatkozó eljárás hiányosságait, ehhez az Európai Bizottság illetékes intézményeivel is szorosan együtt fognak működni.

Tízéves beruházási stratégiát készítenek

A Dacian Cioloş vezette kabinet arra készül, hogy olyan tízéves beruházási stratégiát készít, amelyre minden politikai párt rábólint. A terv kidolgozásához a kormány az illetékes minisztériumokkal, a vállalkozói és civil szférával, valamint országos és nemzetközi szinten elismert szakemberekkel is egyeztetni fog. Az így fontosnak jelölt beruházásokat uniós pénzekből és állami költségvetésből fogják megvalósítani. A program szerint egy újraiparosítási és mezőgazdaság-fejlesztési programot is kidolgoznak, ugyanakkor országos befektetési alapot és egy nemzeti fejlesztési bankot is létrehoznak.

A leendő kormány „stabil, kiszámítható és átlátható\" törvényes keret megvalósítására is vállalkozik, ugyanakkor az országos adóhatóság (ANAF) tevékenységét is javítanák a beszedett adók arányának növelése érdekében. A program szerint emellett befejeznék a Világbank által kezdeményezett, a hazai adótevékenység reformjára vonatkozó folyamatot.

Az energetikai szektorban szükséges tennivalók közül a kijelölt kabinet az országos energiaügyi stratégia véglegesítését tartja a legfontosabbnak, emellett továbbra is szorgalmazzák az energiahatékonyságot célzó, főként a lakóházakra és lakásokra vonatkozó programokat. A Cioloş-kormány folytatja a közlekedési, valamint a gáz- és villanyáram-hálózatok kiépítését, illetve összekötését a szomszédos országokkal. Vállalják ugyanakkor a megújuló energiaforrások támogatását annak érdekében, hogy 2020-ban a fogyasztás 24 százalékát már ilyen forrásból biztosíthassák.

A leendő kabinet prioritásként kezeli az infrastrukturális – közúti és vasúti – beruházásokat is, hiszen ezek meglátásuk szerint nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország vonzó legyen a külföldi befektetők számára. A kormányprogram szállításügyre és infrastruktúrára vonatkozó pontjai egyébként meglehetősen rövidek a többi ágazatot érintő tervek részletességével szemben, sőt a dokumentumban nem szerepel konkrétan, hogy e téren milyen szakaszok kiépítését, felújítását tartják a legfontosabbnak.

Megvizsgálják a béremelés lehetőségét

A Klaus Johannis államfő által miniszterelnöknek jelölt Dacian Cioloş vasárnap hozta nyilvánosságra kormánya összetételét. A Victoria-palotában tartott bejelentés során Cioloş többek között a leköszönő kormány által az utolsó pillanatban elrendelt 10 százalékos közalkalmazotti béremelésre utalva elmondta: alapvetően nem akarják visszavonni a rendelkezést, de meg fogják vizsgálni, hogy a gazdasági mutatók alapján végre lehet-e hajtani a bérkiegészítést.

A kijelölt kormányfő egyébként egyvalamiben már most különbözik Victor Ponta volt miniszterelnöktől: míg Ponta több alkalommal is szembement a nemzetközi hitelintézetek, főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) álláspontjával és javaslataival, addig Cioloş szorosabb kapcsolatot kíván kialakítani ezekkel az intézményekkel.

A kormányprogram mellett sokatmondó az is, hogy az Európai Bizottság volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa pénzügyminiszternek egy olyan hölgyet jelölt, aki korábban több nemzetközi hitelintézetnél is dolgozott. Anca Paliu Dragu tizenegy éven keresztül dolgozott az IMF bukaresti irodájában, 2013 óta pedig az Európai Bizottságnál volt gazdasági elemző, karrierjét ugyanakkor a Román Nemzeti Banknál (BNR) kezdte.