
Hargita megye vezetőit sem keresték meg a Brassó megyei illetékesek, hogy részt vegyenek a Brassó–Vidombák-repülőtér megépítésében – közölte a Krónika érdeklődésére Borboly Csaba.
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
A Hargita megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke egyébként úgy véli, a repülőterek, ha visznek is közpénzt, sok magánpénzt hoznak, ezért érdemes támogatni a fejlesztésüket. A székelyföldi politikus ugyanakkor emlékeztetett, hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata korábban egyaránt kisrészvényes volt a Brassói Nemzetközi Repülőtér cégben, erről tanácshatározatot is elfogadtak, azonban nincs információjuk arról, hogy mi történt menet közben a közös céggel.
„Akkor is vállaltuk az együttműködést, a lehetőségek függvényében most is lehet erről beszélni. Ha új döntésre van szükség, akkor azt elemeznünk kell, de azt gondolom, a repülőtér ügyében sajtón keresztül üzenni, hogy »hé, kellene fizetni«, nem a komoly és hosszú távú gondolkodásról tesz tanúbizonyságot Brassó megye részéről” – szögezte le Borboly Csaba.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint több kérdést át kell beszélni, többek között, hogy mi lett a közösen létrehozott céggel, miért kellett azt felszámolni, mi a pontos elképzelés, milyen hatástanulmányok születtek, és ezek alapján döntenek majd a további együttműködésről. Borboly ugyanakkor rámutatott, többször felajánlották, hogy szükség esetén a marosvásárhelyi repülőtér üzemeltetésébe is beszállnak, hiszen Hargita megyéből sokan veszik igénybe annak szolgáltatásait.
„Hargita megyének nincs sok pénze, de a keveset úgy kell elkölteni, hogy azzal munkahelyeket teremtsünk, a repülőterek pedig sok magánpénzt hozhatnak” – hangsúlyozta Borboly Csaba, aki szerint a repülőterek ügye is azt bizonyítja, hogy szükség van a Maros, Hargita és Kovászna megyéből létrehozott fejlesztési régióra, hiszen a központi régió túl nagy, nem lehet megfelelően fejleszteni.
Amint arról beszámoltunk, megkeresésünkre a hétvégén Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is arról beszélt, prioritás számukra a Sepsiszentgyörgytől húsz kilométerre lévő vidombáki reptér, ám az együttműködés sajtón keresztüli üzengetéssel nem valósulhat meg. Kérdésünknek akkor az adott apropót, hogy elkészült a brassói repülőtér kifutópályája, ezt pénteken egy közepes méretű repülőgép elindításával fel is avatják.
Azonban a munkálatok folytatásához további mintegy 20 millió euróra lenne szüksége a Brassó Megyei Tanácsnak, a testület pedig a hivatalos bejelentések mellett arra is számít, hogy a további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, illetve hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata is társulna.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!