
Hargita megye vezetőit sem keresték meg a Brassó megyei illetékesek, hogy részt vegyenek a Brassó–Vidombák-repülőtér megépítésében – közölte a Krónika érdeklődésére Borboly Csaba.
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
A Hargita megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke egyébként úgy véli, a repülőterek, ha visznek is közpénzt, sok magánpénzt hoznak, ezért érdemes támogatni a fejlesztésüket. A székelyföldi politikus ugyanakkor emlékeztetett, hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata korábban egyaránt kisrészvényes volt a Brassói Nemzetközi Repülőtér cégben, erről tanácshatározatot is elfogadtak, azonban nincs információjuk arról, hogy mi történt menet közben a közös céggel.
„Akkor is vállaltuk az együttműködést, a lehetőségek függvényében most is lehet erről beszélni. Ha új döntésre van szükség, akkor azt elemeznünk kell, de azt gondolom, a repülőtér ügyében sajtón keresztül üzenni, hogy »hé, kellene fizetni«, nem a komoly és hosszú távú gondolkodásról tesz tanúbizonyságot Brassó megye részéről” – szögezte le Borboly Csaba.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint több kérdést át kell beszélni, többek között, hogy mi lett a közösen létrehozott céggel, miért kellett azt felszámolni, mi a pontos elképzelés, milyen hatástanulmányok születtek, és ezek alapján döntenek majd a további együttműködésről. Borboly ugyanakkor rámutatott, többször felajánlották, hogy szükség esetén a marosvásárhelyi repülőtér üzemeltetésébe is beszállnak, hiszen Hargita megyéből sokan veszik igénybe annak szolgáltatásait.
„Hargita megyének nincs sok pénze, de a keveset úgy kell elkölteni, hogy azzal munkahelyeket teremtsünk, a repülőterek pedig sok magánpénzt hozhatnak” – hangsúlyozta Borboly Csaba, aki szerint a repülőterek ügye is azt bizonyítja, hogy szükség van a Maros, Hargita és Kovászna megyéből létrehozott fejlesztési régióra, hiszen a központi régió túl nagy, nem lehet megfelelően fejleszteni.
Amint arról beszámoltunk, megkeresésünkre a hétvégén Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is arról beszélt, prioritás számukra a Sepsiszentgyörgytől húsz kilométerre lévő vidombáki reptér, ám az együttműködés sajtón keresztüli üzengetéssel nem valósulhat meg. Kérdésünknek akkor az adott apropót, hogy elkészült a brassói repülőtér kifutópályája, ezt pénteken egy közepes méretű repülőgép elindításával fel is avatják.
Azonban a munkálatok folytatásához további mintegy 20 millió euróra lenne szüksége a Brassó Megyei Tanácsnak, a testület pedig a hivatalos bejelentések mellett arra is számít, hogy a további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, illetve hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata is társulna.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!