A megkérdezett cégek több mint fele igénybe venné a brassói nemzetközi repülőtér teherszállítási szolgáltatását. A Brassó megyei önkormányzat megbízásából a Transilvania Egyetem Gazdaságtudomány Kara készített megvalósíthatósági tanulmányt a légi teherszállítás szükségességéről: több Brassó, Kovászna és Hargita megyei vállalkozót kérdeztek meg, hogy igénybe venné-e ezt a szolgáltatást.
2014. július 01., 17:332014. július 01., 17:33
„Az eredmények túlszárnyalták a várakozásokat, a három megyéből a megkérdezett cégek 54 százaléka használná a légi teherszállítást, amint átadjuk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőteret” – fejtette ki Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Elmondása szerint egyébként a hargitai cégek visszafogottabbak voltak, arra hivatkoztak, hogy a Csíkszereda és Brassó közötti több mint 100 kilométeres táv miatt nem érné meg nekik, hogy légi úton jutassák külföldre az árujukat. A Brassó és Kovászna megyei vállalkozók által megfogalmazott igény alapján azonban a tanulmány készítői optimisták, szerintük 2017-től a teherszállítás egyik fontos eleme lehet a vidombáki reptér működésének.
A Transilvania Egyetem munkatársai Brassó megyében 80, Kovászna megyében 23, míg Hargita megyében 8 gazdasági egység képviselőjével álltak szóba, egyeztettek a három megye kereskedelmi és iparkamaráinak vezetőivel is, összesen 119 interjút készítettek.
A Brassó megyei önkormányzat az utasszállításra vonatkozó felmérést is megismételtette, mivel a legutóbbi ilyen tanulmány 2007-ben, még a gazdasági válság előtt készült, azóta pedig alaposan megváltoztak a körülmények. Az új felmérést az amerikai KPMG tanácsadói cég készítette.
Mint a dokumentumból kiderül, a repülőtér szolgáltatásait a működés első évében mintegy 540 ezer utas venné igénybe, ez a számadat 24 év alatt évi 860 ezer utasra nőhet. Jelenleg egyébként Vidombákon a kifutópálya építése zajlik, a 2850 méter hosszú és 45 méter széles pályának a tavaly fogtak neki, és a várakozások szerint augusztus végére, legkésőbb szeptember elejére elkészül.
Pascu emlékeztetett, a légi kikötő megépítésének ötéves határideje idén júniusban lejárt, de kérték a meghosszabbítását. Erre a kérésre a mezőgazdasági minisztériumnak is rá kell bólintania, mivel a területből 209 hektár a burgonya- és cukorrépakutató intézet tulajdonában van, amit azzal a feltétellel adtak át az önkormányzatnak, hogy ha öt év alatt nem épül meg a reptér, visszaveszik.
Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, még 30 millió euróra lenne szükség, ekkora összeggel viszont az önkormányzat nem rendelkezik. Mint beszámoltunk, június elején a Constantin Niţă gazdasági miniszter által vezetett küldöttség Kínában többek között a vidombáki terminál és irányítótorony megépítésére is keresett befektetőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!