A megkérdezett cégek több mint fele igénybe venné a brassói nemzetközi repülőtér teherszállítási szolgáltatását. A Brassó megyei önkormányzat megbízásából a Transilvania Egyetem Gazdaságtudomány Kara készített megvalósíthatósági tanulmányt a légi teherszállítás szükségességéről: több Brassó, Kovászna és Hargita megyei vállalkozót kérdeztek meg, hogy igénybe venné-e ezt a szolgáltatást.
2014. július 01., 17:332014. július 01., 17:33
„Az eredmények túlszárnyalták a várakozásokat, a három megyéből a megkérdezett cégek 54 százaléka használná a légi teherszállítást, amint átadjuk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőteret” – fejtette ki Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Elmondása szerint egyébként a hargitai cégek visszafogottabbak voltak, arra hivatkoztak, hogy a Csíkszereda és Brassó közötti több mint 100 kilométeres táv miatt nem érné meg nekik, hogy légi úton jutassák külföldre az árujukat. A Brassó és Kovászna megyei vállalkozók által megfogalmazott igény alapján azonban a tanulmány készítői optimisták, szerintük 2017-től a teherszállítás egyik fontos eleme lehet a vidombáki reptér működésének.
A Transilvania Egyetem munkatársai Brassó megyében 80, Kovászna megyében 23, míg Hargita megyében 8 gazdasági egység képviselőjével álltak szóba, egyeztettek a három megye kereskedelmi és iparkamaráinak vezetőivel is, összesen 119 interjút készítettek.
A Brassó megyei önkormányzat az utasszállításra vonatkozó felmérést is megismételtette, mivel a legutóbbi ilyen tanulmány 2007-ben, még a gazdasági válság előtt készült, azóta pedig alaposan megváltoztak a körülmények. Az új felmérést az amerikai KPMG tanácsadói cég készítette.
Mint a dokumentumból kiderül, a repülőtér szolgáltatásait a működés első évében mintegy 540 ezer utas venné igénybe, ez a számadat 24 év alatt évi 860 ezer utasra nőhet. Jelenleg egyébként Vidombákon a kifutópálya építése zajlik, a 2850 méter hosszú és 45 méter széles pályának a tavaly fogtak neki, és a várakozások szerint augusztus végére, legkésőbb szeptember elejére elkészül.
Pascu emlékeztetett, a légi kikötő megépítésének ötéves határideje idén júniusban lejárt, de kérték a meghosszabbítását. Erre a kérésre a mezőgazdasági minisztériumnak is rá kell bólintania, mivel a területből 209 hektár a burgonya- és cukorrépakutató intézet tulajdonában van, amit azzal a feltétellel adtak át az önkormányzatnak, hogy ha öt év alatt nem épül meg a reptér, visszaveszik.
Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, még 30 millió euróra lenne szükség, ekkora összeggel viszont az önkormányzat nem rendelkezik. Mint beszámoltunk, június elején a Constantin Niţă gazdasági miniszter által vezetett küldöttség Kínában többek között a vidombáki terminál és irányítótorony megépítésére is keresett befektetőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!