Az elfogadás előtt álló, úgynevezett hitelcseretörvényre hivatkozva 33 százalékra növelte pénteken a lejalapú jelzáloghitelei önrészét a Bancpost, az euróban felvett jelzálogkölcsönök esetében pedig az összeg 43 százalékát kérik ezentúl előlegként.
2016. február 12., 18:182016. február 12., 18:18
2016. február 12., 19:112016. február 12., 19:11
Korábban a pénzintézet 15, illetve 25 százalékos önrészt kért, ami egyébként megfelel a Román Nemzeti Bank (BNR) által meghatározott legalacsonyabb előlegnek.
A Bancpost honlapján közzétett adatok szerint jelzálogalapú fogyasztási hitelek esetében eközben a finanszírozható összeget a garancia 75 százalékáról 57 százalékra csökkentették. Azoknak az ügyfeleknek az esetében azonban, akik péntekig – amikortól az új szabályok életbe léptek – nyújtottak be hiteligénylést, még a régi feltételek érvényesek. „Ami az Első otthon programot illeti, a Bancpost folyamatosan követi a piacot, és a törvénytervezet alakulásának függvényében vizsgáljuk majd meg, hogy részt kívánunk-e venni a programban\" – nyilatkozták a Mediafax hírügynökségnek a bank illetékesei.
Amint arról beszámoltunk, a Raiffeisen Bank volt az első pénzintézet, amely bejelentette, hogy a standard, lejalapú ingatlanhitelek esetében 35 százalékra, az euróban igényelt kölcsönöknél pedig 40 százalékra emeli a felmutatandó önrész értékét. A döntést éppen a hitelcseretörvény parlamenti vitájának újrakezdése előtt jelentették be.
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) eközben a napokban tett közzé egy elemzést, amely szerint a jogszabály életbe lépése nyomán a hitelintézetek legalább 30 százalékos önrészt fognak kérni, ami jelentősen visszafogja majd a piacot, mivel tíz ügyfélből egy tud megengedni magának ekkora önrészt.
A pénzintézet ugyanakkor úgy véli, a fizetés nélküli törlesztés alkalmazása az Első otthon program végét is jelentené egyben. Szerintük ugyanis az a helyzet állna elő, hogy a kormány által nyújtott garancia a nullával lenne egyenlő, ilyen körülmények között pedig a bankok nem tudnák biztosítani a program kedvezményeit, vagyis az alacsony előleget – mindössze 5 százalék – és az alacsony kamatot. Így pedig a bankok által nyújtott ingatlanhitelek az elkövetkező öt év során a jelenlegi 50 milliárd lejről körülbelül 15 milliárd lejre esnének vissza.
Mint ismeretes, döntéshozó kamaraként a képviselőház november 25-én fogadta el azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi egy bankhitelt felvett, ám törleszteni nem tudó magánszemély számára, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői. Klaus Johannis államfő decemberben visszaküldte a jogszabályt a parlament elé újragondolásra, jelenleg bizottsági vita tárgyát kellene képeznie, de a megbeszélést elhalasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!