Igazolatlan munkaerőpiaci hiányzások – Az eddigiektől eltérő eszközökkel kell bevonzaniuk a fiatalokat a munkaadóknak

Bíró Blanka 2019. május 20., 13:38 utolsó módosítás: 2019. május 20., 15:28

Számos tényező hozzájárul ahhoz, hogy a mostani fiatal generáció tagjainak egy részét nem tudja hatékonyan megszólítani a hazai munkaerőpiac. A lapunknak nyilatkozott szakemberek szerint a probléma orvosolható, a siker érdekében azonban a munkaadóknak és a potenciális munkavállalóknak is tenniük kell.

Nehezen állnak meg a saját lábukon. A szakember szerint a fiatalok közül sokan nem a valóságban, hanem a virtuális világban élnek Fotó: Pixabay.com

Nagy szükség lenne a fiatal munkavállalókra a hazai munkaerőpiacon, ám a potenciális alkalmazottak egy jelentős részét két teljesen eltérő ok miatt nem tudják megszólítani a vállalkozók. A lapunk által megszólaltatott szakemberek véleménye alapján az körvonalazódik, hogy

a fiatalok egy része azért nem vállal munkát, mert nem akar kimozdulni falujából, a másik réteg épp ellenkezőleg, sokkal nagyobb léptékben gondolkodik: számára már nem jelent akadályt az országhatár, szívesebben próbálna szerencsét külföldön a jobb élet reményében.

Mindkét esetben a munkaadó és a munkavállaló közötti hatékony kommunikáció, az egymás felé nyitás, az elvárások és a kínálat pontos tisztázása jelentheti a megoldást.

A hiányos oktatási rendszer is felelős

A két fél eltérő álláspontja közelítésének fontosságára hívta fel a figyelmet Szabó Árpád székelyudvarhelyi közgazdász, egyetemi tanár, a menedzsmenttudományok doktora. Lapunknak elmondta, folyamatosan kapcsolatban áll a vállalkozókkal és az egyetemen tanuló fiatalokkal is, és azt tapasztalja, hogy nem kommunikálnak egymással megfelelően. A munkaadók részéről nagy a bizalmatlanság a fiatalokkal szemben, úgy látják, nincsenek tisztában képességeikkel, tudásukkal és lehetőségeikkel.

A valóságtól elrugaszkodott igényeik vannak, hatalmas fizetést követelnek, de nem tudnak szakmai tudást vagy tapasztalatot felmutatni”

– magyarázta a közgazdász. Szerinte mindkét oldalnak meg kellene tanulnia hatékonyan kommunikálni, időben tisztázni az elvárásokat és az ajánlataikat. Így nem utólag döbbennének rá, hogy „én nem ezt gondoltam erről a munkakörről”, vagy „én nem ezt a tudást, nem ezt a hozzáállást vártam el ettől a fiataltól”. Szabó Árpád úgy véli, a vállalkozóknak meg kell tanulniuk „kezelni” a fiatalokat, lekötni a figyelmüket, úgy meghatározni a munkaköri leírást, hogy azt kihívásként éljék meg, kibontakoztathassák kreativitásukat.

Másrészt egyetemi oktatóként azt tapasztalja, hogy évről évre csökken a fiatalok érdeklődése a szakma iránt. „Ez egyrészt az oktatási rendszer hibája, sokan úgy fejezik be az elemi iskolát, hogy szövegértési nehézségeik vannak. Ha ilyen hiányossággal, hátránnyal indulnak, nehéz tovább építkezni. Aztán ezt továbbgörgetve a fiatalok fele nem megy át az érettségin, akik sikeresen záróvizsgáznak, azok közül is sokan éppen csak a vonal fölé jutottak, ötös-hatos átlaggal végeznek. Úgy tapasztalom, egyre általánosabbá válik az érdektelenség” – magyarázta Szabó Árpád.

Egy másik problémának azt tartja, hogy a fiatalok közül sokan nem a valóságban, hanem a virtuális világban élnek: „kétségbeesnek, ha az egyetemen rájuk szólunk, hogy kapcsolják ki a telefont”.

Ők nehezebben összpontosítanak és állnak meg a saját lábukon, a mindennapi élethez kapcsolódó dolgokat nehézségként élik meg. Az oktató ugyanakkor úgy véli, akik a világhálóról, a filmekből szerzik ismereteiket, gyakran elvágynak az országból, azt hiszik, külföldön olyan az élet, mint a filmekben. Aztán azzal kell szembesülniük, hogy ott sem lehet szakmai tudás nélkül érvényesülni, sőt a nyelvtudásra is szükség van. „A tanulást, a munkát nem lehet megspórolni” – szögezte le Szabó Árpád.

Komoly kihívást jelent a munkaerőpiac megfiatalítása. A munkaadók és a munkavállalók elvárásainak az összehangolásán és a kommunikáción is sokat kell még dolgozni Fotó: Pixabay.com

Személyesen keresik fel a potenciális munkavállalókat

A munkaerő-elhelyező ügynökségek jellemzően minden követ megmozgatnak, hogy újabb potenciális munkavállalókat azonosítsanak be. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei ügynökség igazgatója rámutatott: nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elérjék azokat a vidéki fiatalokat, akik hivatalosan nem dolgoznak. Erre összpontosít a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (POCU) keretében megvalósuló INTESPO-projekt, melynek során igyekeznek felkutatni a 25 évnél fiatalabb munkanélkülieket, akik a munkaügyi nyilvántartásokban sem szerepelnek. Az igazgató elmondta,

az országosan 213 millió lejes finanszírozású program arról szól, hogy a szakemberek személyesen keresik meg ezeket a fiatalokat, és egyrészt adatbázist készítenek, másrészt tájékoztatják őket a munkavállalási lehetőségekről.

Kovászna megyében a népesség-nyilvántartó hivatal, a tanfelügyelőség és a polgármesteri hivatalok adatbázisát összevetve mintegy négyezer ilyen fiatalt azonosítottak. Az illetékesek abban bíznak, hogy a hároméves futamidejű projekt során sikerül mind a négyezer fiatallal felvenni a kapcsolatot, jó részüket pedig be tudják vonni a munkaerőpiacra. Ez azt feltételezi, hogy naponta legalább hat-hét személy kerüljön be a nyilvántartásba, ezt az ütemet viszont egyelőre nem sikerül tartani.

Azzal próbálják ösztönözni a fiatalokat, hogy a fizetés mellett még megkaphatják az egyszeri támogatásként megítélt ezer lejes foglalkoztatási juttatást is. Egyébként a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában jelenleg több mint 600 munkanélküli fiatal szerepel, a többség nehezen vagy nagyon nehezen alkalmazható, elsősorban azért, mert még a nyolc osztályt sem végezte el.

Fotó: Veres Nándor

Mentalitásváltást sürgetnek

Kelemen Tibor az állásbörzék tapasztalatai alapján kifejtette, a fiatalok gyakran szüleik döntésétől teszik függővé további sorsukat, tőlük várják az útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy vállaljanak-e munkát vagy sem. Az igazgató elmondta, a fiatalok többsége szüleivel érkezett a börzére, a munkaadók kérdéseire pedig szintén a szülők feleltek helyettük. „Az apa elmondta, hogy csak tíz osztályt végzett a gyerek, majd az anya azt, hogy túl fiatal még, 16–17 évesen nem alkalmas munkára” – idézte fel Kelemen Tibor.

Sőt olyan eset is volt, amikor a szülők azt mondták, ha a gyerek munkát vállal és saját bevétele lesz, el kell hagynia az otthonát. Ennek hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a család szociális juttatását féltik.

Kelemen Tibor úgy látja, ha a fiataloknak készpénzre van szükségük, elmennek napszámba két-három napra, megkeresnek 160–240 lejt, majd továbbállnak. Ez viszont a munkaadóknak jelent hátrányt, mert nem tudnak hosszabb távra tervezni. A cégvezetők sok esetben azt is felajánlották, hogy saját gépkocsival beszállítják a faluból dolgozni a fiatalokat, de ez sem járt sok eredménnyel.

Sokan tervezgetik, hogy majd elmennek külföldre, de nem tudják pontosan, hogy ez mivel jár. Azzal is hárítottak, hogy szüleik sem dolgoztak soha hivatalos munkahelyen, mégis elboldogultak.

Lenne még, ahonnan meríteni, vannak még a munkaerőpiacra bevonható fiatalok. Őket kell mozgósítani, hogy a következő nemzedék már ne tudjon arra hivatkozni, hogy a szüleim sem dolgoztak”

– hangsúlyozta Kelemen Tibor. Az igazgató szerint a mentalitással, a hozzáállással is sok gond van: nemcsak a fiatalok, de a szüleik is gyakran úgy érzik, hogy például az inasképzés lealacsonyító, „az ő gyerekük többre képes, többet érdemel”. Ezért a többség inkább elméleti iskolában tanul, viszont nem szerez képesítést, szakértelmet, így nehezebben talál jól fizetett munkát. Holott az inasképzés jó lehetőség a szakképzetleneknek, hogy elsajátítsanak egy mesterséget, és közben fizetést is kapnak érte.

A szakember szerint a külföldön dolgozók hazacsábítása lehetne az egyik megoldás a munkaerőpiaci fiatalításra, de ehhez vonzó állásajánlatok kellenek Fotó: Barabás Ákos

Hazacsalogatnák a külföldi munkavállalókat

A munkaerőpiac, mint a gazdaság általában, a kereslet-kínálat elve alapján működik, ezt kell minél inkább közelíteni, hogy a fiatalok úgy érezzék, megéri dolgozni, a munkaadók pedig valóban hatékony munkát kapnak a pénzükért, szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a fiatalok egy része nem mozdul ki falujából, a másik réteg pedig nagy léptékben gondolkodik, számára kinyílt a világ, és szívesebben próbálna szerencsét külföldön. Mindkét réteget nehéz bevonni a hazai munkaerőpiacra, de nem lehetetlen, szögezte le a gazdasági szakember. Hozzátette,

az emberek, így a fiatalok többsége is dolgozni akar, nem ez a probléma, de beállítottságtól függ, hogy kinek milyen munkakörnyezet felel meg és mire van képesítése, képessége.

A fiatalok egy része nem bírja a napi kötöttséget, amit egy meghatározatlan időre szóló munkaszerződés feltételez, de erre is van megoldás, például a távmunka. Sokan nem akarnak kimozdulni szülőhelyükről, ilyenkor a vállalkozás helyben nyithat munkapontot, vázolta Édler András. Hozzátette, érthető, ha valaki nem akar az otthonától 50 kilométerre költözni, hiszen akkor a lakhatás, az étkezés megszervezése is külön ügyintézést igényel, gyakran az ingázásra sincs lehetőség, nincsenek megfelelő időpontban járatok, vagy hiányzik az összeköttetés. Ilyen esetben Édler szerint a vállalkozónak kell megoldást találnia.

A szakember szerint hatékonyan lehetne mozgósítani azokat is, akik pályakezdőként külföldön próbáltak szerencsét, majd néhány év után szívesen hazatérnének, mert megtapasztalták, hogy a határon túl sincs „kolbászból a kerítés”. Ezek a fiatalok jellemzően széles látókörűek, külföldön megtanultak dolgozni, elsajátították az ottani munkamorált, nem húzzák az orrukat, ha túlórázni kell vagy ha a munkaidő alatt valós teljesítményt várnak el tőlük.

Akik hazajönnének, értékes munkaerőt jelentenek. Őket kellene valamiképpen felkutatni, megszólítani, irányítani, hogy hova és miért jöjjenek haza.

Néhány évvel ezelőtt még az alacsony fizetések akadályt jelentettek, mára már csökkent a bérkülönbség. Viszont ők már megfelelő munkakörülményeket, motivációt, megbecsülést várnak el a munkájukért” – részletezte a vállalkozói szövetség elnöke. Leszögezte: mind a két féltől elvárható, hogy megváljon a rossz beidegződésektől és közelítse a másikhoz álláspontját.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat