Brüsszeltől várják a menőövet a tagországok

– vélte Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki szerint ha az elfogadás késlekedik, akkor a javaslat hatása sem lesz már ugyanaz. Hangsúlyozta, hogy nem néhány ország érdekéről, hanem egész Európa, az egységes piac érdekéről, versenyképességéről van szó. Véleménye szerint a jelenleg fennálló véleménykülönbségek nem jelentik azt, hogy végül ne lehetne megállapodásra jutni, amelyre meggyőződése szerint sor is fog kerülni.
A két dél-európai országot rendkívül súlyosan érintette a koronavírus-járvány. Spanyolországban az elmúlt hónapok alatt több mint 250 ezren fertőződtek meg, a halálos áldozatok száma meghaladja a 28 ezret.

A spanyol kormány a járvány hatásaként a gazdaság teljesítményének 9,2 százalékos csökkenésére számít idén, valamint 19 százalékos munkanélküliségi rátával számol a tavalyi 13,8 százalék után.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése legalább 8,3 százalékos lesz, a munkanélküliségi ráta pedig több mint egy százalékkal emelkedett, és elérte a 7,8 százalékot.

Németország a soros elnök

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország legfőbb prioritása, hogy Európa a korábbinál erősebben és egységesebben kerüljön ki a koronavírus okozta válságból – jelentette ki a német kancellár szerdán Brüsszelben. Angela Merkel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait. „Hatalmas erőfeszítésre, közös munkára és szolidaritásra van szükség az Európa előtt álló problémák megoldásához. Meg kell változtatnunk Európát, ha meg akarjuk védeni és őrizni” – fogalmazott. „Most minden korábbinál inkább szükség van arra, hogy az alapvető jogokat és értékeket megvédjük, hogy támogassuk egymást és összetartsunk” – hangsúlyozta. A járvány okozta kihívások kezelése akkor lehetséges, Európa akkor kerülhet ki erősebben a válságból, ha a tagországok összefognak, segítenek egymásnak. Egyedül egyetlen ország sem képes kilábalni a krízisből.

– mondta. Rámutatott, hogy a német uniós elnökség célkitűzései között szerepel az alapvető jogok védelme, a szolidaritás előmozdítása, a környezetvédelem, a digitalizáció felgyorsítása, valamint Európa szerepének megerősítése a világban. Nagy-Britannia európai uniós kilépésével összefüggésben aláhúzta, a szigetország a jövőben is fontos partnere marad az EU-nak. Németország fel kívánja gyorsítani a tárgyalásokat, hogy még az ősz folyamán megállapodás születhessen a jövőbeli kapcsolatok lezáratlan fejezeteinek tekintetében. Azonban arra is fel kell készülnie az EU-nak, hogy a december végéig tartó átmeneti időszak lezárultáig nem születik megállapodás Londonnal – figyelmeztetett.

Szerinte a fellendülést csakis közös munkával lehet elindítani és fenntartani. Ehhez nyújtana segítséget az EU hétéves költségvetésére épülő, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra vonatkozó bizottsági javaslat. Németország július elsejétől vette át fél évre az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Horvátországtól.

A magyar álláspont

Az Európai Unió szükségleteire fókuszáló stratégiára van szükség, a valódi kihívást a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség erősítése jelenti – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európa cenzúrázatlanul címmel rendezett online nemzetközi konferencián, szerdán. A kormányfő kiemelte: a problémát az jelenti, hogy az elmúlt években, a válságok idején, az EU mindig taktikai megközelítést követett, reaktív válaszokat adott. Taktika helyett azonban stratégiára van szükség és proaktív válaszokra – jelentette ki. Hangsúlyozta,

Továbbá a hatalmi egyensúly is megváltozott Európában, hiszen 30 éve a francia-német tengely volt meghatározó, és emellett Nagy-Britannia képviselte a nemzetek Európáját. Ez biztosított egy olyan egyensúlyt, amely akkor is megvolt, amikor a közép-európai országok csatlakoztak az unióhoz – mutatott rá. Ma azonban Franciaország súlyosan el van adósodva, Nagy-Britannia kilépett, és Németország újra az erős tagállam, amelytől mindenki a megoldást várja, amikor nehézségek merülnek fel. Ez az új hatalmi realitás Európában – jegyezte meg.
A miniszterelnök felidézte:

Mindegyiket másként kezelték a kontinens két felén – fűzte hozzá. Orbán szerint a pénzügyi válság idején Nyugaton a jóléti állam megmentése volt a cél, míg Közép-Európában, főleg Magyarországon a munkaalapú társdalom volt a válasz. A migrációs válságot illetően Nyugaton a demográfiai problémákat bevándorlással akarták megoldani, Közép-Európában viszont nem akarták más civilizációk problémáit idehozni. Hangsúlyozta: az is baj, hogy miközben Európa képtelen megoldani a saját gondjait, meg akarja oldani a világ problémáit és elő akarja írni a nemzetközi partnereinek, hogyan vezessék az országukat. Kijelentette: véget kell vetni ennek a gyakorlatnak és vissza kell térni ahhoz a megközelítéshez, hogy Európának a saját belső gondjaira kell koncentrálnia elsősorban, és legfeljebb csak ezt követően adhat tanácsot másoknak.
Orbán Viktor szerint két különböző koncepció van az európai vitákban. Az egyik oldalon a liberális, baloldali, progresszív, félig marxista elképzelés áll, amely a multikulturalizmust, a migrációt támogatja; ez családellenes, a nemzetek és nemzetállamok ellen van, és számára a keresztény társadalmi tanítások irrelevánsak - sorolta. Hozzáfűzte: a másik elképzelés alapja az örökölt keresztény kultúra, ez a koncepció antikommunista, elkötelezett a családok mellett és a nemzeti identitást értékként kezeli.

ha a különbségeket tiszteletben tartják, elfogadják. Alapfeltételnek nevezte, hogy a közép-európaiaknak ne mondják meg, hogyan éljék az életüket.
A gazdasági kérdésekről szólva, Orbán Viktor úgy fogalmazott, Magyarország nem szeret hitellel kezelni válságot, de el kell fogadni ezt a megközelítést a bajban lévő országok érdekében. Igazságos, rugalmas elosztás kell, és kemény tárgyalások várhatók a közeljövőben – tette hozzá.