Magyar ember magyar ügyvédet válasszon – Veress Emőd egyetemi oktató a romániai magyar ügyvédi és bírói utánpótlásról

E helyzetek kezelésére olyan ügyvédi kapcsolati hálóra van szükség, ahol a kollégák egymást tudják segíteni. Az idei szakmai fórumnak e háló kialakítása volt az egyik fő célja.

 – Több szakmai előadás színhelye volt a kétnapos találkozó. Mennyire lehet naprakészen tájékozódni a környező országok változó jogrendjében?
 – Konferenciánk nem titkolt célja, hogy e találkozókon aktuális és fontos szakmai kérdéseket is megvitassunk, a program ennek jegyében állt össze. Az előadók több előadásban a határokon átnyúló jogviták különböző oldalait járták körül, de szó esett az ügyvédi felelősség kérdéseiről is a megbízó és megbízott kapcsolatában. Szóba kerültek a jogi reformok, a vitatott jogi problémák, a bírósági gyakorlatelemzések – ezek mind aktuális, gyakorlati kérdések az ügyvéd mindennapi munkájában. Minden változik, az ügyvédnek viszont naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie. A mi szakmánkban állandóan rá kell kapcsolódnunk az információáramlásra.

Az állami politika, a diktatúra szempontjából jó döntés volt, mert érdekérvényesítő erejében az egész magyar közösséget korlátozta.

– Erdély különböző részeiben ma mennyire nehéz magyar ügyvédet találni?
– A romániai magyarság számarányához képest egyértelmű: jóval kevesebben vagyunk a kelleténél. Ez érvényes a magyarok által lakott tömbvidékre és a szórványra is. A magyar ügyvédek számához képest azonban rosszabb a számarányunk a bírák és ügyészek soraiban. A Babeș–Bolyain és a Sapientia Egyetemen történő magyar nyelvű jogászképzés ellenére az irányt még nem sikerült megfordítani. Rengeteg erőfeszítést teszünk, hogy ez az állapot jó irányba változzon, de időre van szükség. Jelenleg léteznek olyan magyarok által is lakott városok, ahol nincs magyar ügyvéd vagy nincs belőlük elegendő. Csak komoly munkával lehet ezen változtatni.

– Az erdélyi magyarok körében egyesek azt gondolják, hogy amennyiben román ügyvédet fogadnak, nagyobb esélyük van igazuk kiharcolására. Van-e alapja e magyar ügyvédekkel szembeni előítéletnek?
– Ideális esetben ennek nincs jelentősége, a valóság viszont néha eltávolodik az ideális állapottól. Esete válogatja, kiben bízik meg az ember. Egyeseknek az ilyen választás megnyugvást okoz, és abban bíznak, hogy ügyüket jobban képviseli a román szakember. Az viszont más kérdés, hogy román ügyvéddel valóban jobban jár-e, hiszen a szakmai teljesítmény nem nemzetiségfüggő. Léteznek jól felkészült, profi magyar ügyvédek – akik román nyelven is hibátlanul tudnak bármilyen jogi szolgáltatást nyújtani –, ugyanakkor román ügyvéd is lehet felkészületlen, vagy épp ahhoz a szakterülethez nem ért, amellyel megkeresték.

 – Az erdélyi magyar ember hogyan válasszon ügyvédet?
– Magyar ember szempontjából a magyar ügyvédhez való fordulás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a problémáját más színvonalon tudja előadni. Az ügyvéd hozott információkból dolgozik: minden részletet kell ismernie, még azt is, amit adott esetben nem visz a bíróság elé. Az ügyfél–ügyvéd viszonylatban a magyar nyelvű párbeszéd tehát kiemelten fontos. Az ügyvédeket ugyanakkor a piac árazza be, ezt jó értelemben mondom. Aki folyamatosan és hosszú időn keresztül jó szakmai teljesítményt nyújt, bizalommal lehet hozzá fordulni. A jó ügyvéd híre hamar elterjed, hiszen az ismerősök, rokonok összetett ügyeit már megoldotta, amely azt jelenti, szakmailag bizonyított. Az elsődleges szempont tehát a szakmai teljesítmény. Ügyvédek esetében kulcsszó a szakosodás. Az ügyvéd akkor tud kiváló szakmai teljesítményt nyújtani, ha megvannak azok a területek, ahol tényleg uralja a joganyagot, a bírósági gyakorlatot és a szakirodalmat. Az ilyen szakembert nem lehet ,,megfogni”.

Az ügyvédek közvetítésével általában olyan súlyos kérdések kerülnek a bíróságok elé, ahol rendkívül fontos a bizalmi viszony.

– Hosszú évek óta sok jogász végez Erdélyben, azonban gondot okoz a továbblépés, nehéz bekerülni az ügyvédi karba. Mennyire felkészültek a fiatal magyar jogászok?
– A kamarai felvételi valóban nem könnyű, ezért komoly erőfeszítést igényel, erre csak megfelelően elkötelezett fiatalok képesek. Az ügyvédi pályán a helyek nincsenek korlátozva: ha a jelentkező megírja a törvény által előírt legalább hetes jegyet, akkor a romániai rendszerben elkezdheti ügyvédgyakornokként a szakmai pályát. Ennek az a nagy előnye, hogy az ember választhat, melyik megyében akar tevékenykedni. Tapasztalatom szerint

– Az erdélyi magyar fiatal számára milyen út vezet az ügyészi, bírói karba?

–  E területen rosszabb az utánpótlás kérdése, mert a rendszer alapvetően arra van tervezve, hogy az egyetemet végzett fiatal jogászok korlátozott számú helyre – országosan rendszerint évi 180 helyre – vizsgázhatnak. Ezt követően el kell végezniük egy kétéves bukaresti képzést, amely az erdélyi magyar fiatalok számára hátrányos. Akinek már komoly párkapcsolata van, és családalapításon gondolkodik, az nehezen vállalja a hosszú távollétet. E helyzet hosszú távú megoldása román és magyar szempontból is az lenne, ha a központosított rendszer helyett Bukaresten kívül Kolozsváron és Jászvásáron is képzési központot lehetne létrehozni. A tehetséges magyar fiatalok valószínűleg így nagyobb arányban tudnának elindulni ebbe az irányba.