Új agrártámogatásokkal korszerűsítenék a romániai mezőgazdaságot

Fontos lehetőségeket biztosít a gazdák és gazdaszervezetek számára a 2014–2020-as európai uniós költségvetésből a romániai mezőgazdaság számára megítélt, mintegy 19 milliárd eurónyi pályázható agrártámogatás a következő hat esztendőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Székelyudvarhelyen több mint kétszáz gazda részvételével, november 23-án megtartott erdélyi konferenciája a közös agrárpolitika hazai alkalmazásáról a 2014–2020-as időszakban igyekezett eligazítót nyújtani. A konferencia nem bizonyulhatott könnyű vállalkozásnak, miután kiderült, hogy a Románia által Brüsszelbe továbbított agrárstratégiai elképzelések csak nagy vonalakban rögzítik a román kormány mezőgazdaság-fejlesztési terveit, így az előadók sok részlettel nem szolgálhattak e stratégiára felfűzött, 2014-től kiírandó új pályázatokról.

Sebestyén Csaba RMGE-elnök, a magyar gazdák képviseletét felvállaló gazdaszervezet vezetőjeként vett részt az államelnöki hivatalnak abban a szakbizottságában, amely kidolgozta Románia 2014–2020–2035-ig terjedő agrárstratégiáját. A román kormánynak az uniós támogatások folyósításához nélkülözhetetlen, hatéves agrárstratégiája több pontban is megegyezik az államelnöki hivatal által összehangolt mezőgazdasági és élelmiszeripari szakembergárda átfogó dolgozatával, a legszembetűnőbb különbség azonban épp a kisgazdaságok ejtésében, azaz leépítésében található.

A nemrég Bukarestben bemutatott A román falunak van jövője című mezőgazdasági kormánystratégiáról szólva, Sebestyén Csaba lapunknak elmondta: Daniel Constantin mezőgazdasági miniszternek felvetette, hogy az új romániai agrárstratégiából nem lehet kifelejteni azt a hárommilliónyi kisgazdaságot, amely mintegy kilencmillió vidéki lakost foglalkoztat. „A vidékfejlesztés egyik célja a vidéki szegénység felszámolása.Felmérések bizonyítják, hogy Romániában a nagygazdaságok térképe egybeesik a népesség szegénységi térképével, azaz ahol a nagygazdaságok dominálnak, ott a vidéki népesség a legszegényebb” – fogalmazott Sebestyén. A magyar szakember szerint az eddigi uniós agrártámogatások igen jelentős hazai pászmájának bizonyult a 141. intézkedés a félig önellátó gazdaságok támogatásáról: az öt éven át folyósított, évi 1500 eurós gazdatámogatás az elmúlt évek Nemzeti Vidékfejlesztési Tervének a legtöbb pályázatot elnyert kiírása volt, ennél fogva a legnagyobb társadalmi hatást érte el azzal, hogy ezek a pénzek falun maradtak. Sebestyén abban reménykedik, hogy a gazdák támogatását felvállaló román szervezetekkel karöltve sikerül rávenni a szakminisztériumot arra, hogy ne mondjon le a kisgazdaságok további támogatásáról.

A fiatalokat hoznák előnybe

Az Állami Kifizetési Ügynökség (APIA) nyilvántartásában szereplő mintegy 1, 1 millió, agrártámogatásban részülő hazai gazda a földet művelő, mezőgazdasággal foglalkozó gazdáknak mindössze az egyharmada. A fennmaradó kétmillió kisgazdaság eddig sem felelt meg a kifizetési ügynökség által megszabott 0,3 hektáros minimális parcellanagyságnak, és a több mint egy hektáros farmméretnek. Noha a kisgazdaságok száma évről évre csökken, a romániai mezőgazdaság még távol áll attól a gyökeres struktúraváltástól, amely a legtöbb uniós agrárágazatot jellemzi. Mind a kormány, mind az államelnöki hivatal agrárstratégiája a fiatal gazdálkodók kiemelt támogatásában látja a hazai mezőgazdaság kitörési lehetőségét.

Az elmúlt időszakban is volt fiatal gazdákat támogató, több tízezer eurós program, de csak a pályázók töredéke jutott ilyen pénzekhez. A 2014-től induló új rendszerben, az ígéretek szerint, a szaktárca az eddiginél több lehetőséget biztosítana gazdálkodni akaró fiataloknak. A 40 évnél fiatalabbak számára kiírandó 50 ezer eurós farmalapítási támogatás mellett lényegesen nagyobb körhöz szólna az az elképzelés, amely öt évig 25 százalékkal növelné a fiatal gazdák által megdolgozott termőföldek terület alapú támogatását. A jelenlegi 155 eurós területalapú támogatás már jövőtől mintegy 200 euróra nőne, és ezt az összeget pótolnák valamennyi fiatal pályázó számára. A kifizetési ügynökség igazgatója, Nicolae Popa a napokban jelentette be: az önrészt igénylő mezőgazdasági pályázatokat eleve kereskedelmi bankok révén folyósítanák, a nyertes pályázóknak hitel formájában finanszíroznák a különbözetet. Sok agrárszakember ebben eleve szkeptikus, hiszen a legtöbb gazda eddig sem felelt meg a bankok által követelt 150-160 százalékos banki garanciának, a bukaresti hivatalosságok azonban a rendszer egyszerűsítését és könnyebb hozzáférhetőséget ígérnek.

Családi gazdaságoké a jövő?

A 19 milliárd eurós uniós agrártámogatási keretet a román kormány saját forrásaiból is kiegészíti, a hazai mezőgazdaságba érkező pénz azonban várhatóan ennél jóval kevesebb lesz. Szakemberek szerint bizakodásra adhat okot az a tény, hogy az összes uniós forrás közül Románia a mezőgazdasági támogatások lehívása terén teljesített eddig a legjobban, ezen a területen a legkedvezőbbek a tapasztalatok. Sebestyén Csaba szerint ez az összeg nagyban hozzájárulhat a romániai mezőgazdaság modernizálásához a következő öt-tíz évben, ha a politikum a hazai realitásokra alapoz, azaz olyan támogatási formákat alakít ki, amelyek a meglévő, fejlődőképes kis-és középgazdaságokat részesíti előnyben. Sebestyén szerint nem véletlen, hogy az ENSZ 2014-et a kisgazdaságok évének nyilvánította, és ennek szellemében az Európai Parlament is azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a nagy mezőgazdasági vállalatokkal szemben a családi gazdaságok élvezzenek előnyt az uniós mezőgazdasági források elosztásában.

Elrettentő számadatok

Mintegy 45 százalékos részarányával ma Romániában a legmagasabb a falusi lakosság aránya az uniós tagországok közül, és az életkor szerinti megoszlásban is egyedi képet mutatunk: az agrártámogatásban részesülő mintegy 1,1 millió romániai gazda mintegy 60 százaléka 60 év fölötti. Az agrártámogatásban részesülő idősebb korosztály tagjai átlagban 4-4,5 hektár területen gazdálkodnak, az EU-s támogatásban részesülő romániai gazdáknak mindössze a 15-20 százaléka fiatalabb 40 évesnél, de épp ez a korosztály termel átlagban 7-9 hektáros farmokon. Nem véletlen tehát, hogy a romániai kisgazdaságokba fektetnek be a legkevesebb pénzt az unió tagországai közül. Míg Franciaországban az egy hektár területre számított, állóalapokba történő évi befektetés mintegy 300 euró, ez Romániában ennek alig a 10 százaléka, azaz 30 euró. A romániai mezőgazdaság súlyos pénztelenségét jelzik a Román Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok is, amelyek szerint a hazai gazdaságban igényelt összes bankhitelnek mindössze a 3,8 százaléka mezőgazdasági kölcsön. A hazai mezőgazdaság alulfinanszírozását jelzi az államelnöki hivatal mezőgazdasági szakbizottságának azon adata is, amely a termelékenység szempontjából lesújtó képet fest a hazai gazdák teljesítményéről: a mezőgazdasági termények többségében az uniós átlag legalább 2,5-ször nagyobb, mint a romániai.