Homlokzatfelújítási hullám Nagyváradon. A Pece-parti város visszanyerné egykori pompáját
Fotó: Pap Melinda
Turisztikai potenciálként hasznosítaná Nagyvárad egyedülálló szecessziós belvárosát az önkormányzat, az e célból indított homlokzatfelújítási projektnek most kezdenek beérni az első látványos eredményei.
2017. augusztus 16., 20:132017. augusztus 16., 20:13
2017. augusztus 21., 18:022017. augusztus 21., 18:02
Beérni látszik a nagyváradi városvezetés azon törekvése, hogy visszaadja a Pece-parti Párizs múlt század eleji pompáját: az akkor dívó szecesszió forma- és színkavalkádját turisztikai potenciálként hasznosítják a város egyedi épített örökségében. A közelmúltban nemcsak a város jelképe, a Fekete Sas-palota évekig tartó felújítása zárult le, de a Fő utca két ékességéről – a homlokzatfelújítási programban elsőként bevett Stern- és Moskovits-palotáról – is részben lehullt a lepel. A szakemberek örvendetesnek tartják az önkormányzat törekvését, de úgy vélik, az egykori versenytársakhoz képest még mindig nagy lemaradást kell behozni.
A Fő utcai Moskovits Miksa-palota saroktornyán még dolgoznak a kivitelezők
Fotó: Pap Melinda
„Több évtizedes lemaradásról van szó, és örvendetes, hogy az önkormányzat az utóbbi években felvállalta azt, amit addig sokan elhanyagoltak” – értékelte lapunknak Fleisz János történész az Ilie Bolojan polgármester vezette csapat célkitűzését. „Mivel a város már nem olyan gazdag, mint száz évvel ezelőtt – amikor több épületet tudtak felépíteni, mint ma felújítani –, örvendetes, hogy a munka egyáltalán elkezdődött” – mutatott rá a történész, aki szerint elsőként a belvárost kell „kiemelni” romjaiból. „Azt is kell nézni, hogy a száz évvel ezelőtti versenytársak hova jutottak” – jelentette ki a váradi szakember többek között Kolozsvárt és Kassát említve, amelyek az épített örökség hasznosítása terén nagyságrendekkel megelőzték Váradot. Épp ezért a munkát addig kell folytatni, amíg a múltszázad eleji pezsgő gazdasági-kulturális élete miatt Budapest mellett emlegetett Nagyvárad is felfejlődik az európai nagyvárosok mellé.
Az, hogy a városvezetés épp a város építészében leginkább megjelenő szecessziót akarja újra teljes pompájában „visszahozni”, már csak azért is indokolt, mert a stílusjegy által fémjelzett száz évvel ezelőtti időszak jobban „megfogható” a város történetében – mutatott rá Fleisz. „Itt eredmények is vannak, Várad benne van az európai szecessziós városok hálózatában, amelynek csak jelentős nagyvárosok tagjai. Persze mi, váradiak azt szeretnénk, ha hosszú távon az egész múltunkat megfelelő módon mutatnák be” – mondta a történész. Hozzátette, tudomása szerint a „barokk Várad” felújítása is tervben van, de az csak a „többségi tulajdonos” római katolikus egyházzal közösen lehetséges. A belvárosi szecessziós épületek felújításának és a nagyközönséggel való megismertetésének nem kis feladata azonban mindenképp az önkormányzatra hárul.
A Stern-palota díszítéséhez népművészeti virágmintákból ihletődtek
Fotó: Pap Melinda
Igaz, időközben a barokk épített örökség helyreállítási folyamata is beindult annak legjelentősebb darabjával, a római katolikus püspöki palotával.
Böcskei László megyéspüspök szerint ily módon meg lehet őrizni az épületegyüttes egységét, megmarad az egyházi, kultikus része, funkciója, amelyhez majd kapcsolódik egy kulturális, értékmegőrző funkció is. A korábban megcélzott uniós támogatás csak utóbbira lett volna igényelhető.
Az, hogy a felújítási folyamat során a kivitelezők mennyire ragaszkodnak a történelmi hűséghez, az eredeti állapotok helyreállításához, hullámzó – mondja Fleisz János, aki szerint van, ahol ezt sikerül, és van, ahol kevésbé. Elismeri ugyanakkor, hogy a legtöbb esetben csak megközelíteni lehet a múlt századi állapotokat. „Terv vagy dokumentáció hiányában nem mindig sikerül úgy felújítani, ahogy annak idején kinézhetett.” A történész hozzáteszi:
„A törekvés mindenképp pozitív, de a kivitelezésnél lehetnek gondok” – jelenti ki Emődi Tamás építész is, aki szerint a silányabb minőségért többnyire a közbeszerzési rendszer okolható. Ilyenkor mindig az nyer, aki a legalacsonyabb árat ajánlja. „Gond az utóbbi időben, hogy kevesen jelentkeznek a meghirdetett tenderekre. Az is megtörténik, hogy senki” – magyarázza a szakember, aki szerint az esetek többségében kielégítő az eredmény. Ugyanis a városháza és a lakószövetségek műszaki ellenőrzést igényelhetnek, de a tervbe is bele lehet foglalni a műszaki, minőségi előírásokat. „Néha ezt sikerül megvalósítani, és jó eredmény születik, máskor nem” – magyarázza Emődi. Meglátása szerint a városvezetés részéről megvan az igyekezet a minőségi munkára, de sok múlik azon is, hogy mennyire komoly a kivitelező. Igaz, magának a cégnek is érdeke kielégítő munkára törekednie, hiszen – ha a garanciaidő alatt gondok adódnak – saját költségvetéséből kell helyreállítania a kárt. A komolytalan vállalkozókat úgy próbálják kiszűrni, hogy referenciákat kérnek a jelentkezőktől.
Követendő példának a Fekete Sas-palota számít, amely Emődi Tamás elmondása szerint minden szempontból pozitív példa. „Készült egy terv, amely az épület egyharmadára vonatkozott, mivel összetett a tulajdonjog. Igyekeztek betartani az előírásait, és arra is figyeltek, hogy előzetes kutatásokat is végezzenek. Nemcsak restaurátori módszerekkel újították fel, de azt is megmutatták, milyen volt az eredeti. Ezek ismétlődő motívumok, elég volt kisebb területeket feltárni, és annak a mintája alapján újrafesteni. Mert ha kifejezetten restaurátori módszerekkel történt volna a helyreállítás, az megsokszorozta volna a költségeket” – ismertette a Szent László téri ingatlan helyreállítása során használt stratégiát az építész.
A nagyváradi szecesszió gyöngyszemének és a hozzá tartozó passzázsnak a felújítása többéves huzavona után fejeződött be. A belső homlokzat és az üvegtető helyreállításával az elmúlt hét végére kellett elkészülnie a Constructorul Sălard cégnek. A 6,8 millió lejes beruházás keretében helyreállítási, restaurálási és konzerválási munkálatokat végeztek a Fleisz János szerint nemcsak nagyváradi, de régiós szinten is kiemelkedő jelentőségű épületen. Ráadásul a feltárás során számos új, eddig nem ismert adatra derült fény a népies szecesszió stílusában készült ingatlanról, és ezeknek megfelelően módosítottak az eredeti terven. A külső homlokzatfelújítás mellett többek között strukturális beavatkozásra volt szükség a passzázs üvegtetőzetét tartó vasgerendázaton és a már több alkalommal kiöntött, de nem megfelelő minőségűnek ítélt járófelületen. Az évtizedes mészrétegek alól előkerült minta alapján az eredetinek megfelelő díszítés került a homlokzatra is.
A palota felújítását évekig tartó huzavona kísérte, elsősorban a passzázs járófelületének a kiöntése okozott fejtörést. 2012-ben a Marconst Kft.-t bízták meg a munkával, amely egy száz évvel korábban használt technológiát alkalmazva öntött mozaikkal burkolta az üvegtetős folyosót. Az elégtelennek ítélt munkálat miatt 2015-ben a szalárdi cég vehette birtokba a passzázst. A nagyszabású munkálat részben magán-, részben önkormányzati és uniós támogatásból valósult meg. A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett palota 1908-ra épült fel: a kávéházakkal, vigadóval, üzletekkel, szállodával és lakásokkal is rendelkező sarokház már annak idején európai színvonalú alkotás volt, és elsősorban a három kijárattal rendelkező passzázs számított meglepő ötletnek.
Előbbiben immár hónapok óta gyönyörködhetnek a járókelők, de az elmúlt hetekben utóbbi kettő homlokzatának nagyrészéről is lehullt a lepel, mindkettő esetében már csak a további aprólékos munkát igénylő toronyrészt takarják az állványok. Míg a Szaniszló (Mihai Eminescu) utca sarkán található Stern-palota esetében a Sas-palotához hasonlóan a népies szecesszió magyaros elemei visznek üde foltot a városképbe, és a szépen megmunkált eresz alatti fagerendázat kelt csodálatot az arra járókban, addig a Moskovits-palota üde türkiz színével ejti ámulatba a látogatót.
Mivel az önkormányzat tervei szerint elsőként az egyre bővülő sétálóövezetek – a Szent László tér és Bémer tér, a Fő utca, illetve az ősz folyamán szintén korzóvá alakítandó Zöldfa (Vasile Alecsandri) utca – épületei újulnak meg, idén újabb három Fő utcai ingatlan felújításához biztosít kamatmentes kölcsönt. A városközpont arculatának javítását célzó program keretében a Bémer téri bejáratnál található Kolozsváry-ház és Guttman-ház, illetve a 31. szám alatti Klobusiczky-palota nyeri vissza régi fényét. Mindegyik ingatlan felújítási költségének 50 százalékát a polgármesteri hivatal állja kamatmentes hitel formájában, amelyet öt év alatt törleszthetnek a tulajdonosok. Erre az időszakra nem kell ingatlanadót fizetniük. A három beruházás összköltsége eléri a 250 ezer eurót. A hitel mellett az önkormányzat a műszaki tervet is elkészítteti, az építkezés felügyeletét is ellátja. Így biztosítja, hogy a kivitelezők minőségi munkát végeznek.
Januártól több száz család kénytelen a korábbi ingatlanadó ötszörösét fizetni, miután a tanács – kihasználva a törvény adta lehetőséget – mintegy 250, a belvárosban található, omladozó homlokzatú ingatlan esetében emelte 400 százalékkal az illetéket. Több központi utcában egész házsorokat érint a drágítás, de a városvezetés saját tagjait, például a Szigligeti Ede utca egyik málló vakolatú házában lakó Mircea Mălan alpolgármestert sem kímélte.
„Kicsit felemás intézkedés, kétségtelen, hogy sok embert negatívan érintett. Többen elkezdtek azon gondolkodni, hogy rendeljenek meg egy restaurálási tervet és próbálják megoldani a felújítást” – ismertette a drasztikus intézkedés hatását Emődi Tamás az önkormányzat által biztosított különböző kedvezményeket sorolva.
A tervezési díj mellett az engedélyeztetési illetéket is elengedi a városvezetés, és az sem mellékes, hogy segít eligazodni a bürokratikus eljárásokban. „Biztos vannak épületek, ahol csak nyugdíjasok laknak, akik nem tudják vállalni a költségeket. Számukra egyáltalán nem kecsegtető a lehetőség, hogy kedvezményes bankhitellel kedveskedik az önkormányzat” – példálózott az építész.
Bár a homlokzatfelújítási programot örvendetesnek tartja, a többletadó kapcsán Imre Zoltánnak, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójának is fenntartásai vannak. A képzőművész, aki belvárosi ingatlan lakójaként maga is érintett az ügyben, úgy véli, a gyakorlatban még nincs elég jól kitalálva. A lakóközösségeknek ugyanis gondot okoz, hogy egy-két lakó nem tud bepótolni a költségekbe.
– osztotta meg tapasztalatait a képzőművész arra utalva, hogy jövőre a maximális, 500 százalékos adóemelést vezetik be, amit Kolozsváron is alkalmaznak. Elmondta, bár a lakók többsége bevállalná a felújítást, egy-két szomszéd nem tudja kifizetni a költségek rá eső részét, így miattuk tehetetlenek. Ráadásul úgy vélte, az önkormányzat nem is támogatja őket eléggé, például nem forgatja vissza erre a célra az általuk befizetett többletadót.
Az ingatlanadó drasztikus emelése nem hozta meg a várt kedvező hatást, sok nagyváradi beperelte az önkormányzatot rámutatva: felújítaná az ingatlant, de ebben szomszédai akadályozzák. Emiatt a városvezetés módosítani készül a szabályzaton, és új rendszer bevezetését tervezi. Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója úgy nyilatkozott: a felújításra szoruló épületek tulajdonosainak a polgármesteri hivatal külön e célra fenntartott számlájára kellene befizetniük a költségek rájuk eső részét, és mentesülnének a többletadó alól. A javítási munkálatokat így a városháza végeztetné el, a befizetett pénzt egyfajta forgótőkeként visszaforgatná a célra, és a költségek fényében visszaadná a maradékot, vagy újabb pénzösszeget követelne.
Bár a 236 belvárosi épületet és több száz lakót érintő intézkedés nem hozta meg a remélt hatást – mintegy 150 lakos panaszolta be az önkormányzatot –, Adriana Lipoveanu, a főépítészi hivatal helyettes vezetője arról számolt be, hogy a nehézségek ellenére az idei év első harmadában igényelt építkezési engedélyek száma jóval meghaladja az eddigieket. Úgy vélte, idén kétszer annyi ingatlan újulhat meg a városban, mint 2016-ban.
Ezek egyike a Rimanóczy (Iosif Vulcan) utcai Darvas–La Roche-ház, amelyben a dicső múlt hasznosítására irányuló törekvés részeként tavaly szecessziós múzeumot rendeztek be. A korábban a Bihar FC futballklub székhelyéül is szolgáló ingatlan uniós támogatásból, több mint kétmillió euróból újulhat meg, az erre vonatkozó szerződést pár hete írták alá.
A bécsi szecesszió stílusában épült ingatlant az önkormányzat tavalyelőtt vásárolta meg annak tulajdonosától, Simon Judit újságírótól, színikritikustól, és szecessziós múzeumot hozott létre benne. A most elnyert 2,2 millió eurós támogatásból ezt is bővítik. A munkát ősszel kezdik, mondta Ilie Bolojan polgármester, aki szerint a beruházás révén évente mintegy ötezer turista keresheti majd fel a belvárosi épületet.
A Vágó fivérek, László és József tervei alapján az 1900-as évek elején épített ingatlan beépült a város kulturális forgatagába: a századfordulós stílusirányzatot interaktív módon bemutató tárlatok keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között látogathatók. Simon Judit elmondta, jó szívvel adta oda az önkormányzatnak az épületet a célra, és örül, hogy ily módon hasznosítják. Mint részletezte, a háromszintes villa megrendelői Darvas Imre faipari nagyvállalkozó és felesége, Schutz Margit voltak. Mai nevét a hátsó bejárat kapuja felett szereplő cégtábla adta, amelynek feliratából kiderül: nem csak magánházként szolgált, a vállalkozó és svájci bankár társa, Alfred La Roche részvénytársaságának irodái is itt működtek. Az épület kettős funkciója később is megmaradt, évtizedekig magánlakásoknak és az azóta csődbe ment labdarúgóklub székhelyének is otthont adott. Az önkormányzat azzal a nem titkolt céllal vásárolta meg a magántulajdonban lévő épületrészt, hogy felújítsa és idegenforgalmi látványosságként kamatoztassa, akárcsak a teljes belvárost.
– nyilatkozta nemrég Ilie Bolojan polgármester, aki elődeitől eltérően hatalmas turisztikai potenciált lát az épített örökségben. E törekvés részeként júniustól hétvégenként teljesen kizárta a Szent László térről a gépkocsiforgalmat, és fokozatosan a hétköznapokra is kiterjesztené a Romániában még ritkaságszámba menő gyalogosbarát intézkedést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!