Nyugati vendégekkel az autonómiáért

Mintegy ötezren vettek részt szombaton, a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen tartott megemlékezésen és felvonuláson: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett rendezvényen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is közfelkiáltással fogadta el a tömeg az autonómiát követelő petíciót. A dokumentumot, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, a szervezők átadták Ioan Iacobnak, Maros megye prefektusa egyik tanácsadójának, miután Lucian Goga kormánymegbízott idén sem óhajtott szóba állni a felvonulók képviselőivel. A rendezvényről ezúttal is hiányoztak az RMDSZ csúcspolitikusai. A több mint háromórás megmozdulás –melyre a csendőrség és a rendőrség hatalmas erőket mozgósított –méltóságteljesen, incidensek nélkül zajlott.

Vállalt kötelezettségükre hívták fel a román hatóságok figyelmét

A benyújtott petícióban az SZNT arra kívánja emlékeztetni a román hatóságokat, hogy az ország az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az ET 1993/1201-es számú ajánlásának teljesítésére, amelynek 11. cikkelye épp az önálló közigazgatásról és a különleges státusról szól. A dokumentumban megállapítják: az eltelt negyed évszázad során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, sőt az ezzel kapcsolatos párbeszédet következetesen elutasította. A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő által egyéni törvényjavaslatként iktatott tervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának. „Petíciónkkal és autonómiatüntetésünkkel bebizonyítottuk, hogy a parlamentbe benyújtott autonómiastatutúm nem egy önálló kezdeményezés, hanem komoly társadalmi támogatottsággal rendelkezik, mögötte ott áll a székelység”–nyilatkozta lapcsaládunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

Békés tüntetés után számháború

Hogy mekkora tömeg állt szombat délután a petíció mögött, a marosvásárhelyi Postaréten, majd a város főterén, a prefektúra előtt, nem lehet pontosan tudni. A csendőrök szerint ezren-kétezren lehettek, a szervezők ennek a tízszeresét saccolták. Közülük volt, aki tízezret, volt, aki húszezret emlegetett. Megítélésünk szerint ötezerre tehető a résztvevők száma, közülük legfeljebb a fele volt helyi. Izsák Balázs SZNT-elnök egyébként múlt héten azt nyilatkozta: mintegy 40 ezer résztvevőre számít. A tüntetések kifulladására hivatkozó RMDSZ-es csúcspolitikusok idén is távol maradtak, Maros megyét és Marosvásárhelyt is csak az ügyvezető elnökök, Kovács Levente és Kali István, valamint a volt polgármesterjelölt, Soós Zoltán képviselte. Jelen volt viszont Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, mint ahogy a felvonuláson részt vett Szabolcs Attila, Budafok-Tétény volt elöljárója, aki magyarországi polgármesterként elsőként tűzte ki a városházára a székely zászlót. Beszédében a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője a nemzeti összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora arra emlékeztette a borúlátókat és távolmaradókat, hogy a területi autonómiát nem lehet az első kérésre megkapni, azért meg is kell küzdeni. „Csak annyit várjunk el az élettől, amennyit beleteszünk”–szólt az akadémikus intése.

Bibliai és amerikai példa a lelkészektől

A Szentírásra utalt Ötvös József, a vártemplom nyugalomba vonult lelkésze, amikor azt mondta: „mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk”–fogalmazott a marosvásárhelyi református lelkipásztor.

Beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő a tengerentúli nagyhatalom példáját emelte ki mondván, a tavaly megválasztott államelnök, Donald Trump kijelentette: számára az Egyesült Államok az első. „A maga helyén ezzel cseng egybe az anyaországi nemzeti pártok jelszava: »Nekünk Magyarország az első«. Kölcsey Ferenc szavára fordítva ez azt jelenti: »A haza minden előtt«. Erdélyből, Székelyföldről nézve mi az értelme ennek? Ma délután közösen kimondott válaszunk erre csak az lehet: a magyarok joga és kötelessége eldönteni, milyen országban éljenek. Orbán Viktor miniszterelnök lényeglátó módon fogalmazta meg a nemzeti minimumot: magyar Magyarországot és európai Európát akarunk. Ennek hasonlatosságára tegyük hozzá: Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély”–hangsúlyozta Tőkés László. Az EP-képviselő kijelentette, hogy Magyarország testvérkezet nyújt Romániának, az erdélyi magyarság a vele együtt élő románságnak. Tőkés arra is kitért, hogy pénteken a román határrendészek nem engedték be Romániába Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját, az EP-képviselő szerint a kitiltás a kommunista diktatúrát idézi.

Baszk, katalán, olasz és román támogatás

Az autonómiatüntetésnek idén is voltak baszk és katalán felszólalói, az olasz és román részről kifejezett támogatás ugyanakkor újdonságnak számított. Ugyan nem volt jelen, de alakulata állásfoglalásával üzent a székelyeknek Dan Maşca helyi tanácsos, a Szabad Emberek Pártja (POL) marosvásárhelyi elnöke. Szerinte a székelység önrendelkezési törekvése a lehető legtermészetesebb. Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség jogi tanácsadója az olasz autonómiamodellről beszélt: elmondta, hogy az sem tökéletes, de mindenképpen jelentős előrelépés a siker felé vezető úton. Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi tagja a nyelv és a nemzeti identitás megőrzésére hívta fel a figyelmet. Katalán kollégája, Jordi Xuclà i Costa, a spanyol képviselőház tagja úgy vélte, az autonómiánál is fontosabb a nemzet életben tartása, ehhez viszont önrendelkezésre van szükség. Hasonló gondolatmenetének adott hangot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is, aki szerint száz év alatt Bukarest bebizonyította: nem tudja, vagy nem akarja Székelyföld helyzetét megfelelőképpen kezelni. Megítélésében a román kormány az, amely a párbeszéd elutasításával a feszültséget szítja a térségben.

A marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte. A magyarországi politikus rámutatott: a három erdélyi magyar párt –az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt –január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, „hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”. A marosvásárhelyi rendezvényt ugyanakkor a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is támogatta, erről Potápi Árpád János államtitkár pénteken nyilatkozott az MTI-nek. Potápi hangsúlyozta: a magyar kormány a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy a székelyeknek –akárcsak más nemzeti kisebbségeknek –jár az autonómia.