Nemcsak „úgynevezett” Székelyföld

Félsikerként is felfogható eredménnyel végződött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának március 24-ei strasbourgi ülése. A székelyföldi küldöttség azt szerette volna elérni, hogy a bizottság fogadja el annak a dokumentumnak a vizsgálását, amelyben 48 Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kinyilvánítja szándékát, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe tartozzon. Az ülés előtt Tamás Sándor háromszéki önkormányzati elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester megpróbálta meggyőzni Philippe Receveur bizottsági elnököt, hogy a testület első jövő évi kihelyezett ülését Háromszéken tartsák.

Idézetek a nemzetállamról

Klárik László háromszéki megyei önkormányzati képviselő a három székelyföldi megye 48 önkormányzatának és csaknem 335 ezer lakójának üzenetét tolmácsolta. „Hiba lenne félresöpörni az önkormányzatok autonómiakiáltványait, csak mert aprefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilagsántít valami” – hívta fel akongresszusi tagok figyelmét a háromszéki képviselő. Eddigi tapasztalataik alapján, emlékeztetett Klárik, a székelyek attól tartanak, hogy a tervezett régiófelosztásban még inkább sérülnek a magyarság nyelvi és kulturális jogai, hiszen a kormány elképzelései egyáltalán nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra. Klárik arra kérte a monitoringbizottság tagjait, hogy a helyszínen vizsgálja meg a székelyföldi helyzetet, és vállalja fel a felek közti közvetítést.

A várkozásoknak megfelelően a replika nem váratott magára. A román delegáció vezetője, Ludmila Sfârloagã az alkotmány első, Románia nemzetállami, egységes és feloszthatatlan mivoltát leszögező pontját idézte. A Prahova Megyei Tanács szociáldemokrata alelnöke pártbeli felettese, Liviu Dragnea tavalyi leveléből is idézett, miszerint a régiókialakítás nem tartozik az önkormányzatok kompetenciájába. Sfârloagã már a bizottság 2014. júliusi, Chişnăuban tartott ülésén is keresztbe tett a székely ügynek, akkor sikerült elnapoltatnia a kérdés megvitatását.

Átpasszolt „kényes ügy”

Nem volt túlságosan biztató a francia, olasz, portugál és moldovai álláspont sem. Szinte valamennyi felszólaló azzal hárította el az etnikai színezetet öltő székelyföldi kérdést, hogy az nem tartozik a kongresszus hatáskörébe. Politikai ügy, mondták, amit ráadásul nem Strasbourgban, hanem otthon kellene megoldani. Csak Magyar Anna Csongrád megyei Fidesz-politikus kérdezett rá: Romániában kérni valamit alkotmányellenes? „A régiót nem körbehatárolni, hanem meghatározni kell. Vagy az lenne a legjobb megoldás, ha a kérdésről nem tárgyalnak, inkább fentről határozzák meg?” – fogalmazott a magyarországi politikus, aki raportőrök kijelölését és egy jelentéstevő bizottság létrehozását szorgalmazta. A vitát Philippe Receveur bizottsági elnök azzal zárta le, hogy a Székelyföld ügye valóban kényes ügy, amivel nem a monitoringbizottságnak, hanem a kongresszus vezetőtestületének kell foglalkoznia.

A kongresszust megelőzően az RMDSZ és az MPP elnöke levélben fordult Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhöz, a monitoringbizottság elnökéhez. Kelemen Hunor és Biró Zsolt leírták: azt szeretnék, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával, illetve a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján sikerülne megoldást találni a romániai magyarság kérdéses ügyeire. Azt is javasolták, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő 2015. november elsejéig az ET tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elve, valamint az önkormányzati jogok érvényesülését a romániai magyar közösség körében, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra. A kérésre válasz nem érkezett, a március 24-ei döntés azonban felért egy udvarias de határozott elutasítással.

Az ördög színe

A székelyföldi küldöttség tagjai úgy értékelték, hogy csak egy csata veszett el, nem pedig a háború. Klárik Attila szerint a továbbiakban a magyar küldöttségnek is jobban elő kell készítenie a lobbit. „Nagyobb összhangra, átgondolt diskurzusra van szükségünk” – sommázta a feladatokat a háromszéki tanácsos. Ezzel a bizottság póttagja, Antal Árpád is egyetértett, mondván, komoly munka vár az RMDSZ-re. De Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint sincs ok a búslakodásra, miután 2016-ban Románia ET-monitorizálásra számíthat. Ennek kapcsán a tanács számon kérheti a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazását. Antal az utóbbi két évtized Fehér Könyvének elkészítését is javasolta.

A két erdélyi magyar politikai alakulat képviselői úgy vélték: nem számít rossz eredménynek, hogy egy két és fél órás, 12napirendi ponttal zajló bizottsági ülésen, melynek napirendjén csaknem tizenkét pont szerepelt, közel egy órát beszéltek a Székelyföldről úgy, hogy a nevét a román delegációvezetőtől kezdve az ülésvezető svájci elnökig ki is mondták.