
Fotó: Boda L. Gergely
Nem sietik el, de egyelőre nem is hagyják a feledés mocsarába süllyedni Marosvásárhelyen a várost királyi rangra emelő Bethlen Gábor szobrának ügyét. Ma már sem az ötletgazda, sem a szoborállítást megszavazó önkormányzati képviselők többsége nem tagjai a helyi önkormányzatnak.
2016. szeptember 29., 10:062016. szeptember 29., 10:06
Idén április 29-én volt 400 éve annak, hogy Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhelyt szabad királyi városi rangra emelte. Méltó megünneplése lett volna a város életében igen fontos eseménynek, ha a fejlődést lehetővé tevő rangot adományozó fejedelemnek szobrot állítanak. Ennek ötlete már tavaly körvonalazódott. Az ötletgazda Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója marosvásárhelyi tanácsosként akkor úgy érvelt, hogy Bethlen Gábor a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége volt, s uralkodása idején az ország gazdasági és művelődése élete hatalmas mértékben fejlődött. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot Erdély aranykoraként emlegetjük. „Marosvásárhely sokat köszönhet neki, hiszen Bethlen Gábor javasolta az országgyűlésnek, hogy a várost emeljék királyi rangra, és miután ezt megszavazták, a fejedelem kézjegyével szentesítette az iratot. Jóváhagyta, hogy folytassák a vár építését, s elfogadta a város címerét. A székelyföldi városok közül egyedül Marosvásárhely részesült ebben az időszakban e megkülönböztetett státusban” – fogalmazott a történész.
Szokásos módon, első lépésként a paritás elvét alkalmazva fogadta el a helyi önkormányzat képviselő testülete a Bethlen Gábor-szobor felállítását: a már benyújtott, az Erdélyi Iskola képviselőinek emléket állító szoborcsoport mellé beszúrták a magyar fejedelem szobrát is. Eredetileg úgy szerepelt, hogy a szobor a vár mellett állhat a román szoborcsoport szomszédságában. Soós Zoltán azt kérte, hogy a fejedelem kapjon méltóbb helyet és első magyar szoborként kerüljön a főtérre. A Soós-féle kérésről egyeztető tanácsosok és a városháza szakemberei több kört futottak, míg megegyeztek abban, hogy nincs műszaki akadálya, hogy a szobrot a főtéri park alsó felébe állítsák fel. A városháza főépítésze, aki már a Sütő András szobor felállítását is „megakasztotta”, azzal próbálta elhárítani a főtéri helyszínt, hogy ehhez módosítani kell a zöldövezet-nyilvántartást, s ellenőrizni kell, hogy vannak-e fontos vezetékek a főtér középső részén. Az akkori alpolgármester, Peti András szerint ezek álprobléma-felvetések, hiszen a városnak nincs meg a zöldövezet nyilvántartása, így nincs is mit módosítani, s a főtér alá Dorin Florea polgármester mélygarázst szeretne építtetni, s ez nem lenne lehetséges, ha fővezetékek lennének a szóban forgó részen.
A marosvásárhelyi RMDSZ meghirdette a szoborpályázatot, amelyre nyolc mű érkezett be. A szakmai zsűri döntése nyomán a nagyváradi Deák Árpád Aranykor című alkotását választották ki. A volt önkormányzati képviselők mandátumuk utolsó tanácsülésén, májusban, három tartózkodással beleegyeztek abba, hogy a főtéren állítsák fel az erdélyi fejedelem emlékét őrző műalkotást.
Közben lejártak a helyhatósági választások, és a szoborállítást újból csend övezi. Megkérdeztük Soós Zoltán ötletgazdát, hogy történt-e előrelépés a Bethlen Gábor-szobor felállítása ügyében. A történész-politikus lapunknak elmondta: a kiválasztott pályamű végleges makettjét jelenleg készíti a nagyváradi alkotó, hamarosan kikerül műhelyéből. A labda ismét a marosvásárhelyi városháza térfelén pattog: ki kell állítaniuk a szobor felállításához szükséges engedélyeket, és meg kell hirdetniük a közbeszerzést, amelyen kiválasztják a szobrot elkészítő öntödét. A Bethlen-szobor felállításához ugyanakkor a kulturális minisztérium engedélyére is szükség van. Soós szerint amennyiben a város polgármestere és az engedélyek kibocsátásáért felelős városi főépítész jóindulattal kezelné a kérdést, akkor már év végén állhatna Marosvásárhely főterén Bethlen Gábor szobra. Ellenkező esetben jövő tavaszra várható a szobor felállítása.
Az új RMDSZ-frakció próbálja napirenden tartani a kérdést. Csiki Zsolt frakcióvezető lapunknak elmondta: az augusztus végi költségvetés-kiegészítésben egy 150 ezer lejes tétel is bekerült, amellyel a városháza kialakítja azoknak a szobroknak a helyszínét, amelyeket előzőleg megszavaztak, de eddig nem állítottak fel. A Bethlen Gábor-szobor mellett Sütő Andrásnak, az Erdélyi Iskola képviselőinek és Iuliu Hossu görög-katolikus püspöknek a szobra is erre vár. Megbízták a városrendezési bizottságban feladatot vállaló tanácsosokat, Furó Juditot – aki a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának szakembere – és Mózes Leventét, hogy kövessék figyelemmel a szoborállítás menetét. „Azt akarjuk, hogy a városháza szakigazgatósága érezze, nem tűrjük az időhúzást, tudjuk, hogy milyen irat beszerzésére mennyi időt ír elő a törvényt, s ezt be fogjuk velük tartatni. Nem engedjük, hogy fölöslegesen pazarolják az időt, s nem feledkezünk meg az eddig már megszavazott szobrainkról” – ígérete Csiki Zsolt.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!