
Fotó: Boda L. Gergely
Nem sietik el, de egyelőre nem is hagyják a feledés mocsarába süllyedni Marosvásárhelyen a várost királyi rangra emelő Bethlen Gábor szobrának ügyét. Ma már sem az ötletgazda, sem a szoborállítást megszavazó önkormányzati képviselők többsége nem tagjai a helyi önkormányzatnak.
2016. szeptember 29., 10:062016. szeptember 29., 10:06
Idén április 29-én volt 400 éve annak, hogy Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhelyt szabad királyi városi rangra emelte. Méltó megünneplése lett volna a város életében igen fontos eseménynek, ha a fejlődést lehetővé tevő rangot adományozó fejedelemnek szobrot állítanak. Ennek ötlete már tavaly körvonalazódott. Az ötletgazda Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója marosvásárhelyi tanácsosként akkor úgy érvelt, hogy Bethlen Gábor a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége volt, s uralkodása idején az ország gazdasági és művelődése élete hatalmas mértékben fejlődött. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot Erdély aranykoraként emlegetjük. „Marosvásárhely sokat köszönhet neki, hiszen Bethlen Gábor javasolta az országgyűlésnek, hogy a várost emeljék királyi rangra, és miután ezt megszavazták, a fejedelem kézjegyével szentesítette az iratot. Jóváhagyta, hogy folytassák a vár építését, s elfogadta a város címerét. A székelyföldi városok közül egyedül Marosvásárhely részesült ebben az időszakban e megkülönböztetett státusban” – fogalmazott a történész.
Szokásos módon, első lépésként a paritás elvét alkalmazva fogadta el a helyi önkormányzat képviselő testülete a Bethlen Gábor-szobor felállítását: a már benyújtott, az Erdélyi Iskola képviselőinek emléket állító szoborcsoport mellé beszúrták a magyar fejedelem szobrát is. Eredetileg úgy szerepelt, hogy a szobor a vár mellett állhat a román szoborcsoport szomszédságában. Soós Zoltán azt kérte, hogy a fejedelem kapjon méltóbb helyet és első magyar szoborként kerüljön a főtérre. A Soós-féle kérésről egyeztető tanácsosok és a városháza szakemberei több kört futottak, míg megegyeztek abban, hogy nincs műszaki akadálya, hogy a szobrot a főtéri park alsó felébe állítsák fel. A városháza főépítésze, aki már a Sütő András szobor felállítását is „megakasztotta”, azzal próbálta elhárítani a főtéri helyszínt, hogy ehhez módosítani kell a zöldövezet-nyilvántartást, s ellenőrizni kell, hogy vannak-e fontos vezetékek a főtér középső részén. Az akkori alpolgármester, Peti András szerint ezek álprobléma-felvetések, hiszen a városnak nincs meg a zöldövezet nyilvántartása, így nincs is mit módosítani, s a főtér alá Dorin Florea polgármester mélygarázst szeretne építtetni, s ez nem lenne lehetséges, ha fővezetékek lennének a szóban forgó részen.
A marosvásárhelyi RMDSZ meghirdette a szoborpályázatot, amelyre nyolc mű érkezett be. A szakmai zsűri döntése nyomán a nagyváradi Deák Árpád Aranykor című alkotását választották ki. A volt önkormányzati képviselők mandátumuk utolsó tanácsülésén, májusban, három tartózkodással beleegyeztek abba, hogy a főtéren állítsák fel az erdélyi fejedelem emlékét őrző műalkotást.
Közben lejártak a helyhatósági választások, és a szoborállítást újból csend övezi. Megkérdeztük Soós Zoltán ötletgazdát, hogy történt-e előrelépés a Bethlen Gábor-szobor felállítása ügyében. A történész-politikus lapunknak elmondta: a kiválasztott pályamű végleges makettjét jelenleg készíti a nagyváradi alkotó, hamarosan kikerül műhelyéből. A labda ismét a marosvásárhelyi városháza térfelén pattog: ki kell állítaniuk a szobor felállításához szükséges engedélyeket, és meg kell hirdetniük a közbeszerzést, amelyen kiválasztják a szobrot elkészítő öntödét. A Bethlen-szobor felállításához ugyanakkor a kulturális minisztérium engedélyére is szükség van. Soós szerint amennyiben a város polgármestere és az engedélyek kibocsátásáért felelős városi főépítész jóindulattal kezelné a kérdést, akkor már év végén állhatna Marosvásárhely főterén Bethlen Gábor szobra. Ellenkező esetben jövő tavaszra várható a szobor felállítása.
Az új RMDSZ-frakció próbálja napirenden tartani a kérdést. Csiki Zsolt frakcióvezető lapunknak elmondta: az augusztus végi költségvetés-kiegészítésben egy 150 ezer lejes tétel is bekerült, amellyel a városháza kialakítja azoknak a szobroknak a helyszínét, amelyeket előzőleg megszavaztak, de eddig nem állítottak fel. A Bethlen Gábor-szobor mellett Sütő Andrásnak, az Erdélyi Iskola képviselőinek és Iuliu Hossu görög-katolikus püspöknek a szobra is erre vár. Megbízták a városrendezési bizottságban feladatot vállaló tanácsosokat, Furó Juditot – aki a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának szakembere – és Mózes Leventét, hogy kövessék figyelemmel a szoborállítás menetét. „Azt akarjuk, hogy a városháza szakigazgatósága érezze, nem tűrjük az időhúzást, tudjuk, hogy milyen irat beszerzésére mennyi időt ír elő a törvényt, s ezt be fogjuk velük tartatni. Nem engedjük, hogy fölöslegesen pazarolják az időt, s nem feledkezünk meg az eddig már megszavazott szobrainkról” – ígérete Csiki Zsolt.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!