Kampányhangulat nincs, de ígéretek vannak

A szövetségi elnök hétfő délutáni kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ számára nagyobb téttel bír a hétvégi megmérettetés a román pártokhoz képest, mivel az önkormányzatok irányításán túlmenően biztonságot is kell nyújtania a magyar embereknek etnikai identitásuk megőrzéséhez. „Megggyőződésem szerint jövőre alkotmánymódosítás és közigazgatási reform várható Romániában, a megválasztandó önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre komoly kihívások várnak” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Szamárnémeti és Vásárhely esélyes

Úgy vélte, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen csak az RMDSZ jelöltje képes leváltani a jelenlegi polgármestert. Szerinte Kereskényi Gábor elegendő önkormányzati és parlamenti tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy jó gazdája legyen a szatmári megyeszékhelynek. Hasonló a helyzet az RMDSZ elnöke szerint Marosvásárhelyen. „Aki le akarja váltani Dorin Floreát, az nem szavazhat másra, mint Soós Zoltánra, mert minden egyéb voks a hivatalban lévő elöljárót erősíti” – állapította meg a politikus, hozzátéve: az RMDSZ felmérései alapján jelenleg fej-fej melletti a függetlenként megméretkező magyar polgármesterjelölt és a jelenlegi polgármester támogatottsága.

Kovács Péter ügyvezető elnök úgy vélekedett, a tavaly módosított választási törvény révén sikerült „nem látszó” kampányt létrehozni, a jogszabály megszorításai miatt nincs kampányhangulat, ami negatívan hathat ki a választási részvételre. A politikus ezért a mozgósítást, a tét tudatosítását tartja a legfontosabbnak, az RMDSZ számára a közvetlen kapcsolatteremtés a sikeres kampány kulcsa. Kovács elmondta, a szövetség kampányköltségvetését száz százalékban hozzájárulásokból, adományokból fedezi. Ismét élesen bírálta az ügyvezető elnök az alakulat volt vagy jelenlegi politikusainak – köztük Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és Benedek István marosvásárhelyi tanácsos – „egyéni játszmáit”. „Megakadályozni nem tudom őket, megbélyegezni viszont igen. Arra kérem a választókat, ne dőljenek be nekik” – jelentette ki Kovács.

A politikus az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) azzal vádolta, hogy kampánya csak az RMDSZ-ről szól, számos erdélyi településen pedig szerinte kizárólag azért állított önálló jelöltet vagy támogat román politikust az RMDSZ-essel szemben, hogy ne legyen a helységnek magyar polgármestere. Elhangzott egyébként, hogy az RMDSZ összesen 8749 jelölttel vág neki a hétvégi önkormányzati választásnak, ebből 7841 helyi, 616 megyei tanácsos-, 292 pedig polgármesterjelölt. Az önkormányzati mandátumra pályázók közül 2125 nő (25 százalék), a jelöltek egyharmada pedig először indul választáson.

Erkölcstelen a kiszivárogtatás

A Krónika kérdésére az RMDSZ elnöke közölte, az alakulat országos szinten egyik román párttal sem kötött megállapodást a helyhatósági választásokat megelőzően. Az EMNP részéről ugyanis többször érte az a vád, hogy bizonyos erdélyi településeken azért nem állítottak polgármesterjelöltet, mert az alpolgármesteri tisztség reményében kiegyezett a román alakulatokkal. Kelemen Hunor közölte, az alapszabály szerint azokon a településeken kell polgármester-jelöltet állítani, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Hozzátette, a helyi szervezetek sok helyen nem találtak megfelelő személyt, máshol senki nem vállalta a megmérettetést.

A Krónika megkérdezte azt is, mi a véleménye a szövetség vezetőjének arról, hogy egy korábban kiszivárgott beszélgetés tanúsága szerint Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke három évvel ezelőtt arról beszélt: az MPP azért akar szert tenni parlamenti képviseletre, hogy részt vegyen a bukaresti korrupcióban. Kelemen közölte, a téma kapcsán még nem beszélt az MPP elnökével, a kampány során ugyanis nem találkozott vele.

„Azt viszont elmondhatom, hogy a politika nem így működik, és rosszul teszi, ha valaki mégis így látja, de én ezen nem tudok változtatni” – jelentette ki a szövetségi elnök. A politikus mindazonáltal erkölcstelennek nevezte azt, ha valaki rögzít egy politikai alakulat tagjai által lefolytatott beszélgetést, majd kontextusából kiragadva, politikai céloktól vezérelve közzéteszi azt. „Én ezt erkölcsileg minősíteni nem tudom, de aki ilyesmire képes, az egyéb disznóságokra is” – fogalmazott Kelemen Hunor.

FUEN: európai szinten a magyar probléma

A kolozsvári sajtótájékoztatón Vincze Loránt külügyi titkár immár az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) frissen megválasztott elnökeként mutatkozott be. Vincze elmondta, a 33 országból származó mintegy 90 tagszervezetével az őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok képviseletén túlmenően a FUEN hozzá akar járulni a többség és kisebbség közötti kapcsolatok javításához is.

„A FUEN olyan eszköz, amelynek révén európai színtéren lehet felmutatni a magyarok problémáit. Románia esetében a többség és kisebbség közötti párbeszéd megrekedése, a kisebbségi jogok bővítésének lehetősége foglalkoztatja a FUEN-t. A feladat nem könnyű, mivel kollektív jogokról sajnos nem beszélhetünk a romániai magyarság esetében, sőt a szerzett jogok megőrzésére kell összpontosítani, a többség és kisebbség viszonyának megnyugtató, hosszú távú rendezése pedig sosincs napirenden” – állapította meg a FUEN elnöke.

Vincze Loránt elmondta, nehéz elmagyarázni a külföldi partnereknek, miért nem lehet bővíteni Romániában a nemzeti kisebbségek jogait. A politikus közölte: Erdély és Románia egyesülése 100. évfordulójának közeledtével érdemes szembesíteni a többségi románságot az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott vállalásokkal, azok teljesítésének elmaradásával.

Honlapján világítja át magát az RMDSZ

Az RMDSZ a június 5-i helyhatósági választásokat követően a költségvetésére vonatkozó valamennyi adatot közzétesz 2009-ig visszamenőleg – jelentette be sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A szövetség elnöke szerint a szervezet honlapján nyilvánosságra hozandó adatok között szerepel majd a román költségvetési támogatásoknak a nyilvános és nem nyilvános pályázatok útján történő elköltése, továbbá az is, hogy milyen összegeket fordított az alakulat bérezésre és rezsiköltségre. A politikus az Átlátszó Erdély munkatársának adatigénylési kérése nyomán számolt be az adatok „átláthatóvá” tételéről hozott döntésről.

Mint ismert, az oknyomozó portál az elmúlt időszakban a román kormányhoz benyújtott közérdekű adatigénylés révén megszerzett dokumentumok alapján próbált betekintést nyújtani az RMDSZ pénzügyeibe. Az Átlátszó Erdély szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben 28 millió eurót kitevő támogatást kapott az állami költségvetésből, és noha a szövetség a romániai magyarságnak szánt pénzt kezeli, csak az összeg – pályázati úton kiosztott – töredékének a felhasználását tette átláthatóvá.

A portál nemrég közérdekű adatigényléssel fordult az RMDSZ-hez, kérve a szövetség és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) által kötött megállapodás alapján elkészített dokumentumokat a 2009–2015-ös időszakra. Kelemen Hunor hétfőn közölte: bár az RMDSZ nem közintézmény, és rá nem vonatkoznak a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló jogszabály előírásai, a költségvetésére vonatkozó adatokat a honlapján hozza nyilvánosságra.