Fotó: Hagyományok Háza
A Veszprém megyei Kapolcson megrendezett Művészetek Völgye Fesztivál az ország kulturális életének meghatározó eseménysorozata, s immár 31 évre tekint vissza. A július 22–31. között folyó balatonfelvidéki fesztiválon a Hagyományok Háza is széles programválasztékkal gazdagítja a rendezvényt.
2022. július 24., 09:432022. július 24., 09:43
„Táncház 50” címmel vesz részt a Hagyományok Háza a Művészetek Völgye idei, július 22-én megnyílt rendezvénysorozatában. Az elnevezés szimbolikus: 2022-ben 50. évfordulóját ünnepli a táncházmozgalom, 1972. május 6-án rendezték meg a budapesti Liszt Ferenc téren az első táncházat négy budapesti táncegyüttes részvételével. Ma már világszerte tartanak rendszeresen táncházakat, folkkocsmákat, ahol élő zenére néptáncot táncolva szórakozik sok száz, vagy akár ezer ember.
Fotó: Hagyományok Háza
A táncházmozgalom nemcsak zene és tánc, magába foglalja a népi kézművességet és a belőle ihletet kapó iparművészetet, az élőszavas mesemondást, a népi gasztronómiát, a népi gyógyászatot, mindazt a tudást, amit az önellátó gazdálkodó falusi emberek bírtak és adtak tovább apáról fiúra, anyáról lányára. Hogyan tudott sikeres lenni a falusi közegéből kiemelt hagyományelem ennyi időn keresztül? Mi a vonzó elődeink táncában és zenéjében, ami újabb és újabb generációkat ejt rabul? Milyen egy jó táncház és hogyan lehet akár több száz évvel ezelőtt született zenére és tánclépésekkel ma mulatni? Hogyan formálta a táncházmozgalom az értelmiség érdeklődését, fordította saját kultúrája felé a figyelmet, milyen hatásai voltak ennek? A táncházból kiinduló néphagyomány felé fordulás miként hatott a társművészetekre? Hogyan tud mintául szolgálni hagyományaink ilyen formájú éltetése más népek számára is? Mind megannyi kérdés, amelyek jó részére választ kaphatunk a Hagyományok Háza Folkudvarában Kapolcson.
A már sok éve megszokott módon
többek között Berecz András, Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, a Tükrös, a délszláv zenét játszó Vujicsics, a moldvai csángókat képviselő Petrás Mária a Tázlóval és a cigányzenét játszó kiváló Khamoro Budapest Band. Erdélyből érkezik a Heveder és az Üver zenekar, és ahogy már megszokhatták, a tiszta forrást képviselő mesterek, így a csodálatos hangú Hideg Anna Ördöngősfüzesről, aki ezúttal több udvarban is megfordul ízes meséivel. Most először kézműves mester is érkezik az udvarba, egy kalotaszegi bujkakészítő asszony, a nyolcvanesztendős Varga Erzsébet.
Fotó: Hagyományok Háza
A tavalyihoz hasonló módon, egy külön helyszínen működik a Hagyományok Háza népi játéktere, a Fűz Népi Játéktér, amelynek fából és fűzfavesszőből készült ügyességi játékai biztos, hogy garantált szórakozást nyújtanak az egész családnak. A kosaras népi körhinta elröpíti a gyerekeket a régi világ megidézett vásári hangulatába, az udvarba belépve a Hangszer Barkácsda kézműves asztalánál szárdudát készíthet magának a betérő.
Az 50 éves évforduló kapcsán új témaként lesz jelen az udvarban az irodalom és a népművészet nagy múltra visszatekintő kapcsolódásának felidézése, ezzel is megmutatva azt az élénk figyelmet, ami a 70-es években az induló táncházmozgalmat kísérte az értelmiség részéről, elég csak olyan neveket itt megemlíteni, mint Csoóri Sándor, Nagy László, vagy Illyés Gyula.
És ha már 50 év, akkor ez megér nagyszínpadi produkciót is,
amelyet az őket követő Aurevoir zenekar csak tetézni fog, ahol a Fonó zenekar közreműködésével megszólal az eredeti népzene és annak korszerű újragondolása is többezer ember előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!