Aki „emberi arcot” adna a szlovák politikának

Andrej Kiska – 51 éves, nős, első házasságából két felnőtt, második házasságából két kiskorú gyermeke van – újoncnak számít a politikában. Tanár szülők gyermekeként 1963-ban született Poprádon, a pozsonyi műszaki egyetem elektrotechnikai karán szerzett diplomát, majd tervezőmérnökként helyezkedett el a poprádi Naftoprojekt vállalatnál. A rendszerváltás után az Egyesült Államokba költözött, később visszatért és Szlovákiában kezdett vállalkozni. Első, ékszerek export-importjával foglalkozó vállalkozása nem járt sikerrel, ezt követően a kilencvenes évek második felében több, fogyasztói kölcsönöket nyújtó és részletvásárlást kínáló pénzintézményt (de nem bankot) alapított. Vagyonát a banki hiteleknél jóval magasabb kamatra kölcsönző cégekkel alapozta meg, emiatt a kampány során egész sor támadás érte, legfőbb ellenfele, Robert Fico több alkalommal is uzsorásnak nevezte, amiért Kiska feljelentést is tett ellene.

A „nem banki” cégeiben birtokolt tulajdonrészét Kiska 2005-ben eladta az egyik szlovákiai kereskedelmi banknak, ám továbbra is az érintett cégek felügyelőtanácsi tagja maradt. 2006-ban egyik barátjával megalakította a Dobry Anjel (Jó Angyal) nevet viselő jótékonysági szervezetet, amely nehéz anyagi helyzetbe jutott családok megsegítésével foglalkozik – helyét a szervezetben tavaly nyártól felesége vette át.

Andrej Kiska több – főként gazdasági témákkal és vállalatvezetéssel foglalkozó – kötet, többek között a Vedd kezedbe az életed (Vezmi zivot do vlastnych rúk) és az Egy menedzser útja a pokolból (Cesta manazéra z pekla) szerzője. Ez utóbbiban – médiainformációk szerint – egyebek mellett arról is említést tesz, hogy diákkorában megpróbált belépni a kommunista pártba, ám nem vették fel. Kiska vagyonos vállalkozó, magánvagyona a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti lap szerint legkevesebb 6 millió eurót, éves bevétele pedig 700 ezer eurót tesz ki. Vállalkozói és menedzseri tevékenysége alapján 2006-ban megkapta az év menedzsere díjat.

A szlovák elnöki intézmény
A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint öt évre választják, hivatalos székhelye 1996 óta ismét a pozsonyi Grassalkovich-palota, amely először a második világháborús szlovák állam idején volt elnöki központ. Szlovákiában az államfő jogkörei meglehetősen korlátozottak: bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az elnök által kifogásolt jogszabályokat a parlament – „áttörve a vétót” – ne szavazta volna meg újra. Bár Robert Fico esetleges győzelmére spekulálva az elmúlt hónapokban a pozsonyi sajtó többször is felvetette, hogy a jövőben az államfői jogkörök megerősítésére kerülhetne sor, ennek esélye elenyésző – különösen a választás tényleges eredményének tükrében.

A pozsonyi sajtó és Robert Fico is többször tett említést arról, hogy állítólag kapcsolatokat ápol szlovákiai szcientológusokkal, a miniszterelnök ezért biztonsági kockázatnak is minősítette a leendő államfő személyét. Állításukat egyebek mellett arra alapozták, hogy Kiska a szcientológiához köthető személyek által szervezett rendezvényeken vett részt, tartott előadásokat. A Szlovákiában egyházként el nem ismert szcientológiai szervezetekhez való kötődését Kiska többször is cáfolta, ám a konkrét személyekhez fűződő kapcsolatait firtató kérdésekre rendszeresen kitérő válaszokat adott.

Andrej Kiska egyetlen szlovákiai pártnak sem tagja, politikai irányvonala eddigi nyilatkozataiból nem vált egyértelművé. A kampány utolsó szakaszában több ellenzéki párt is támogatásáról biztosította, köztük a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák–magyar párt. A Magyar Közösség Pártja (MKP) – amely a szlovák elnökválasztások történetének első magyar jelöltjeként Bárdos Gyulát indította az első fordulóban – úgy döntött, sem Kiskát, sem Ficót nem támogatja, mivel egyikük sem vállalta fel a felvidéki magyarság megmaradását célzó terveiket.

A felvidéki magyarsággal kapcsolatban az elnökválasztási kampány során feltett újságírói kérdésekre Kiska csak annyit mondott: valamennyi szlovák állampolgár elnöke kíván lenni. Egy televíziós vitában ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a Beneš-dekrétumokat megerősítő jogszabályt meg kell tartani.

Mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaadja az elnöki tisztségnek az azt megillető megbecsülést, megszolgálja a belé vetett bizalmat, mondta megválasztása után az új elnök, és megígérte azt is, hogy megpróbál „emberi arcot” adni a szlovák politikának.