Fotó: Biró István
Amint arról korábban a Krónika is beszámolt, a december 27-én kiadott 2012/1309-es számú kormányrendelet előírta a helyi adók és illetékek legtöbb 16 százalékkal való emelését. Azért éppen 16 százalékról van szó, mivel a helyi adókat háromévente lehet módosítani a három év inflációjának összege alapján, amely jelenleg 16,05 százalék, legutóbb pedig éppen három éve emelhettek hasonló elvek szerint adót az önkormányzatok. Victor Ponta és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes ezt követően többször is elmondta, hogy az új év első, január 4-én sorra kerülő kormányülésén a kabinet elfogadja azt a határozatot, amely az adótörvénykönyv újabb módosításával a helyi önkormányzatokra bízza az adóemelést. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy az emelés nem kötelező érvényű. Háromévente az önkormányzatoknak jogában áll – és nem kötelességük – az inflációs rátához igazítani a helyi adók és illetékek értékét. A kormány mindössze az inflációs rátát közli, illetve azt, hogy maximálisan mennyivel lehet emelni a díjakat” – nyilatkozta december közepén Ponta.
Az említett határozatot azonban január 4-én nem fogadták el, emiatt pedig Emil Boc a helyzet azonnali tisztázását követelte Pontáéktól. „A kormánynak egyszerűen nincs mersze magyarázkodni, talán tudatlanság, talán képmutatás miatt. Remélem, hogy a kabinet végül mégis betartja ígéretét” – vélekedett Kolozsvár polgármestere. Boc arról is beszámolt, hogy a kincses városban az év első napjaiban már közel 5000 lakos befizette a helyi adókat és illetékeket, amelyek azonosak a tavalyi értékekkel, a kolozsvári önkormányzat ugyanis január 1-étől nem emelte a díjakat. „Ha mégis kötelező az adóemelés, ezeknek az embereknek ismét ki kell állniuk a hosszú sort. Emiatt döntöttem a kifizetések felfüggesztése mellett” – magyarázta az elöljáró. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere a Krónika megkeresésére szintén hangsúlyozta, teljes fejetlenség uralkodik a helyi adók terén, ez pedig megbénítja az önkormányzatokat, amelyek nem tudnak lépni, döntést hozni az illetékekről. Az alpolgármester elmondta, a következő kormányülésen, hétvégéig várhatóan döntés születik az ügyben, addig pedig a helyi hivatalok semmit nem tehetnek.
Boc felszólítására reagálva Victor Ponta tegnap úgy nyilatkozott, a rendelet késése miatt az államelnök okolható. Elmondása szerint a kabinet azért nem tudta elfogadni pénteki ülésén az adótörvénykönyv újabb módosítására vonatkozó határozatot, mivel Traian Băsescu államelnök csak az ülés után hirdette ki azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet bocsásson ki a parlamenti vakáció ideje alatt. A kormányfő rámutatott, a törvény a kihirdetése után három nappal lép hatályba, így a helyi adókra vonatkozó újabb rendeletet leghamarabb ma lehet kibocsátani. Ponta ugyanakkor nem adott egyértelmű választ arra, hogy a következő napokban kiadják-e a kérdéses rendeletet, amely opcionálissá teszi az illetékek emelését. Liviu Dragnea kormányfőhelyettes szintén nem közölt tegnap egyértelmű információkat. Mint mondta, az önkormányzatoknak a jelenleg hatályban lévő törvények értelmében kötelező módon emelniük kell 16 százalékkal a helyi adókat és illetékeket. „Az adótörvénykönyvet módosító rendelet kibocsátása után majd meglátjuk, hogy mi a teendő, addig is a helyi tanácsoknak be kell tartaniuk az eddig elfogadott határozatokat, egyelőre ennyit kell tudni a helyi adókról és illetékekről” – szögezte le Dragnea.
Ponta kijelentésével szemben Băsescu azt állítja, hogy már 3-án, csütörtökön kihirdette a szóban forgó törvényt, így a kormány pénteken elfogadhatta volna a rendeletet. Az államelnöki hivatal közleménye szerint Băsescu személyesen is értesítette erről Pontát. Traian Băsescu közleményében felszólította a miniszterelnököt és a kormány tagjait, hogy a jó modor határain belül nyilatkozzanak, és ne hárítsák a felelősséget meggondolatlanul. Emil Boc szerint ugyanakkor Ponta nem ismeri az ország alkotmányát, ellenkező esetben tudná, hogy az egyszerű rendeletekkel szemben a sürgősségi kormányrendeletek elfogadásához nincs szükség államelnöki engedélyre. Kolozsvár polgármestere tegnap elmondta, a helyi adókra és illetékekre vonatkozó rendelet tervezete már december közepén megtalálható volt a pénzügyminisztérium honlapján, így azt a december 27-én tartott kormányülésen is elfogadhatták volna. „A kabinet már rég kibocsáthatta volna az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó dokumentumot, ha ez szándékában állt volna. Több millió állampolgárt érint a döntés, az önkormányzatok pedig a fejetlenség miatt egyelőre semmit sem léphetnek” – tette hozzá Boc.
Erdélyben több város önkormányzata már decemberben a helyi adók és illetékek emelése mellett döntött. Temesváron és Aradon a helyi tanács megszavazta a gépkocsik és a terület után fizetendő díjak 16 százalékos emelését. Nagybányán szintén 16 százalékkal kell többet fizetni ettől az évtől. Sepsiszentgyörgyön a magánszemélyek esetében 10, míg a jogi személyek esetében 50 százalékkal emelkedtek a helyi adók és illetékek. Resicabányán szintén 16 százalékos emelkedés volt január 1-jétől. Kolozsvár és Nagyvárad esetében még nem született döntés az adómódosításról. A kincses városban péntekig felfüggesztették a helyi adók és illetékek kifizetését. Ezzel szemben a helyi önkormányzatok eddig meghozott döntése értelmében a tavalyihoz képest változatlanok maradtak az illetékek Brassóban, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Déván, Csíkszeredában és Zilahon.
A vandalizmus elleni küzdelembe való bekapcsolódásra buzdítja Szatmárnémeti lakóit a város polgármestere. Dorel Coica tegnap tett ezzel kapcsolatos bejelentést közvetlenül az után a városi tanácsülés után, melyen egyhangúlag döntötte el a képviselő-testület, hogy idén nem emelik a helyi adókat. „Nagyon sokat kell költenünk a város pénzéből a köztéri rongálások által okozott károk helyrehozatalára, ezért arra kérjük a szatmáriakat, hogy segítsenek a vandálkodók lefülelésében, mert különben elkerülhetetlen lesz, hogy megemeljük a helyi adókat” – fejtette ki az elöljáró, aki szerint a különböző illetékeket ezután is a jelenlegi szinten tarthatják, ha az emberek besegítenek a közrend fenntartásába. A polgármester fotókat is mutatott az összetört kukákról és padokról, illetve a köztéren levő megrongált világítótestekről. Arra kérte a város lakóit, hogy fotózzák le azokat a személyeket, akiket rongáláson érnek, majd a képeket juttassák az önkormányzathoz, hogy felléphessenek a vandálokkal szemben. Az egyik tanácsos javasolta egy telefonszám népszerűsítését annak érdekében, hogy a bejelentők tudják, hová kell csörögniük, Dorel Coica viszont nem találta célravezetőnek ezt, szerinte ugyanis mire a rendőrök kiérnek, az elkövetőknek általában hűlt helyét találják csak. Arra kérte ugyanakkor az önkormányzati képviselőket, illetve a város polgárait is, hogy ötleteikkel segítsék egy olyan rendszer kialakítását, ami lehetőséget ad a bejelentések gyors és közvetlen megtételére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok