
A havasszépe terjedése miatt is váltak zöldebbé a Kárpátok magashegyi területei
Fotó: Adrian Lupşan/Romsilva
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
2025. október 05., 09:562025. október 05., 09:56
Amint a román nyelvű Agerpres a BBTE közleményét idézte, a környezetvédelmi szakirodalomban elismert Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint
A kutatást nemzetközi kutatócsoport (Babeș-Bolyai Tudományegyetem – Alpesi Ökológiai Laboratórium, LECA, Grenoble, Franciaország) végezte. A szakértők szerint ez az átalakulás átformálja az alpesi tájakat.
Az eredmények az elmúlt négy évtized Landsat műholdas képeinek elemzésén alapulnak, amelyeket összevetettek a régebbi légi felvételekkel, beleértve a 1960-as évek végén készült felvételeket is. A kutatók megállapították, hogy ez a „zöldülési” jelenség a tengerszint feletti 1800 és 2300 méter közötti magasságban a legmarkánsabb, különösen az északi lejtőkön. A lucfenyős vagy borókás erdőktől eltérően a cserjés növénytársulások központi szerepet játszanak ebben a változásban.
A cserjék visszatérnek azokra a területekre, ahol a legelő állatok ritkábban fordulnak elő, és az enyhébb éghajlat felgyorsítja a növények terjedését. Ez gyors átalakulás, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 40 évről beszélünk – ami nagyon rövid idő a táj természetes változásának üteméhez képest” – magyarázta a tanulmány koordinátora, Dr. Dan Turtureanu, a BBTE és a kolozsvári botanikus kert kutatója.
Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági és éghajlati változások is hatnak a Kárpátokban, ami jelentős ökológiai átalakuláshoz vezet.
A tanulmány szilárd alapot nyújt a hegyi ökoszisztémák jövőbeli megfigyelési és megőrzési stratégiáihoz.

Legelő bölényt kapott lencsevégre a Fogarasi-havasokban a Vad Kárpátok Facebook-oldal kameracsapdája. Az egykor a kihalás szélére került bölényből hivatalos adatok szerint 2023-ban 36 élt a Fogarasi-havasokban.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!