A havasszépe terjedése miatt is váltak zöldebbé a Kárpátok magashegyi területei
Fotó: Adrian Lupşan/Romsilva
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
2025. október 05., 09:562025. október 05., 09:56
Amint a román nyelvű Agerpres a BBTE közleményét idézte, a környezetvédelmi szakirodalomban elismert Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint
A kutatást nemzetközi kutatócsoport (Babeș-Bolyai Tudományegyetem – Alpesi Ökológiai Laboratórium, LECA, Grenoble, Franciaország) végezte. A szakértők szerint ez az átalakulás átformálja az alpesi tájakat.
Az eredmények az elmúlt négy évtized Landsat műholdas képeinek elemzésén alapulnak, amelyeket összevetettek a régebbi légi felvételekkel, beleértve a 1960-as évek végén készült felvételeket is. A kutatók megállapították, hogy ez a „zöldülési” jelenség a tengerszint feletti 1800 és 2300 méter közötti magasságban a legmarkánsabb, különösen az északi lejtőkön. A lucfenyős vagy borókás erdőktől eltérően a cserjés növénytársulások központi szerepet játszanak ebben a változásban.
A cserjék visszatérnek azokra a területekre, ahol a legelő állatok ritkábban fordulnak elő, és az enyhébb éghajlat felgyorsítja a növények terjedését. Ez gyors átalakulás, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 40 évről beszélünk – ami nagyon rövid idő a táj természetes változásának üteméhez képest” – magyarázta a tanulmány koordinátora, Dr. Dan Turtureanu, a BBTE és a kolozsvári botanikus kert kutatója.
Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági és éghajlati változások is hatnak a Kárpátokban, ami jelentős ökológiai átalakuláshoz vezet.
A tanulmány szilárd alapot nyújt a hegyi ökoszisztémák jövőbeli megfigyelési és megőrzési stratégiáihoz.
Legelő bölényt kapott lencsevégre a Fogarasi-havasokban a Vad Kárpátok Facebook-oldal kameracsapdája. Az egykor a kihalás szélére került bölényből hivatalos adatok szerint 2023-ban 36 élt a Fogarasi-havasokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!