Zavarja a magyar elnevezés a prefektust, harmóniát akar

Mint arról beszámoltunk, Codrin Munteanu a közigazgatási bíróságon támadta meg a Kovászna város és Kovászna megye zászlóját jóváhagyó többéves tanácsi határozatokat, illetve a megyei önkormányzat azon döntését, amelyben az alapító Incze Lászlóról nevezték el a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumot. Ugyanakkor a bírósághoz fordult a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azon határozata miatt is, amely kötelezővé teszi a hirdetőtáblákon a magyar nyelv használatát.

Elnevezés csak
a hivatalos nyelven

A törvény nem rendelkezik arról, hogy a megyéknek, településeknek lehet zászlaja, az egyetlen helyi szimbólum a címer, jelentette ki tegnap Munteanu. A kézdivásárhelyi múzeum kapcsán kifejtette, nem zavarja az Incze László név, és nem is azt kéri, hogy megváltoztassák azt, azonban a hivatalos elnevezésben nem szerepelhet magyarul is a „céhtörténeti múzeum” kifejezés. A határozatban ugyanis az intézmény neveként a következő szerepel: Muzeul Breslelor Incze László Céhtörténeti Múzeum.

A hivatalos megnevezés csak az ország hivatalos nyelvén szerepelhet, és a közigazgatási törvény értelmében ez alá ki lehet tenni a magyar táblát is, érvelt a prefektus. A reklámtáblák magyar feliratozásával kapcsolatban Codrin Munteanu azt kifogásolja, hogy a határozat szerint büntethető az, aki nem tartja be. Ez nem lehet kihágás, nem lehet egy kalap alá venni azt az üzletembert, aki nem hirdet magyarul, az ittasan vezető sofőrrel, mondta a kormánymegbízott.

„Én bátorítom a polgárokat, hogy a közigazgatásban éljenek a jogaikkal és használják az anyanyelvüket, azonban felszólítom a helyi hatóságokat, hogy használják az állam hivatalos nyelvét. Engem nem oktathat ki Antal Árpád polgármester, aki a Szent György-szobor avatásán csak magyarul mondott beszédet” – szögezte le a prefektus.

Szemléletbeli különbség

„Szemléletbeli különbség és jogelméleti vita van közöttünk és Codrin Munteanu között” – mondta el a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A Kovászna megyei közgyűlés elnöke kifejtette, a prefektus úgy értelmezi, hogy amit a törvény nem enged meg, azt nem is szabad.

Rámutatott, ez a két világháború közötti román közigazgatási jog gyakorlata volt, mára már elavult, a modern jogértelmezés szerint amit törvény nem tilt, az megengedett; nincs törvénybe foglalva, hogy szabad levegőt venni, és mégis megtesszük, érvelt Tamás Sándor. A tanácselnök szerint a címer elfogadását valóban törvény szabályozza, azt betartották, majd ennek alapján fogadták el a zászlókat is, és ezt egyetlen jogszabály sem tiltja.

Tamás Sándor kifejtette, a prefektus a mezőgazdasági kamara elnevezését is támadta, akárcsak a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum neve, az is kétnyelvű, de ezt sem tiltja a törvény. „Nem tántorodunk el, folytatjuk a vitát, perelni fogunk. Sajnos az a tapasztalat, hogy a közigazgatási bíróság vakon, minden esetben a mindenkori prefektusnak ad igazat” – tette hozzá a tanácselnök.