Zászlóügy: Kelemen Hunor dicséri Victor Pontát

A kormányfő ugyanakkor kiegyensúlyozottnak nevezte az RMDSZ országos vezetőinek a reakcióját a székelyzászló-ügy kapcsán, és azt ígérte, folytatják a párbeszédet a szövetséggel. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a România liberă napilapnak adott interjújában megdicsérte Ponta viszonyulását a zászlóbotrányhoz. „Ponta korrekt volt és fogékony, és azt is kijelenthetem, hogy empátiával viszonyult az ügyhöz.  Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt alapító elnöke viszont a nacionalista vonalat képviselik a kormánypártban” – fogalmazott Kelemen, aki úgy véli, ha Antonescu államelnök akar lenni, számolnia kell a romániai magyar közösséggel is. „A zászlóvitából egyébként csak azok akarnak hasznot húzni, akiknek nem fontos a békés együttélés a románok és a magyarok között” – jegyezte meg.

Vita a parlamentben

A zászlóügyben fogalmazta meg véleményét tegnap Márton Árpád RMDSZ-es képviselő is a parlamentben: emlékeztetett, hogy a 2005-ben, a Tăriceanu-kormány idején megszületett, kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet mai napig nem fogadták el. „Ha ezt a törvényt elfogadtuk volna, akkor világos lenne, hogy a nemzeti kisebbségeknek jogukban áll használni nemzeti szimbólumaikat” – vélekedett a képviselő. – Az alkotmány 6. cikkelye kimondja, hogy az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy kifejezzék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat. Eszerint egy zászló kitűzése az identitás kifejezése.”

Mircea Duşa belügyminiszter azon nyilatkozatával kapcsolatban, melyben büntetőjogi következményekkel fenyegetőzött, a képviselő elmondta, „az alkotmány garantálja a nemzeti kisebbségek identitásának a kifejezését, márpedig a zászló kitűzése egy ilyen hovatartozás kifejezését jelenti, és közhivatalnok révén történő korlátozása az, ami a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedet”. Puiu Haşotti, a PNL szenátusi frakcióvezetője parlamenti felszólalásában élesen bírálta Tőkés László európai parlamenti képviselőt, aki szerinte „minden lehetőséget kihasznál Románia hitelének rontására”. A politikus az EP-képviselőnek a székely zászló kitűzése ügyében kialakult román–magyar vita kapcsán kifejtett álláspontját bírálta: Tőkés burkoltan egy újabb „marosvásárhelyi fekete márciussal” fenyegetőzött. „Gyanítom, az EP-képviselő nagyon szeretné, hogy Románia újból átélje azokat a rettenetes napokat” – mondta Haşotti, aki szerint Tőkés „féktelen propagandistája az úgynevezett Székelyföld ábrándos etnikai alapú területi autonómiájának”.

Marinescu is „beszáll”

Tegnap kiderült továbbá, Dumitru Marinescu, a Kovászna megyei új prefektus is elkezdte a hadjáratot a székely és magyar szimbólumok ellen. A kormánymegbízott először telefonon, majd írásban is felszólította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) baróti szervezetét, hogy a székházuk homlokzatáról távolítsák el a címeres magyar zászlót. Szép Béla, az EMNP baróti elnöke írásban válaszolt, hogy a címeres zászló nem egy másik állam hivatalos lobogója, hiszen Magyarország hivatalos zászlóján nincs címer, tehát a használatát nem tiltja a törvény. „Ha a prefektus továbbra is ragaszkodik álláspontjához, az ügyet jogi útra tereljük” – jegyezte meg.  Nemes Előd, a párt háromszéki elnöke úgy véli, teljesen mindegy, ki a prefektus, hiszen másfél évvel ezelőtt György Ervin prefektus szólította fel, hogy az EMNT sepsiszentgyörgyi székházának homlokzatáról vegyék le a székely és a magyar zászlót. Nemes Előd szerint a prefektúra felesleges intézményét fel kellene számolni, a hatáskörébe tartozó intézményeket pedig a helyi és a megyei önkormányzatok alá kellene rendelni.

Semjén: ki kell tűzni a székely lobogót

Tegnap Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is arra biztatta a magyarországi önkormányzatokat és intézményeket, hogy tűzzék ki épületeikre a székely zászlót szolidaritásuk jelképeként. Semjén Zsolt a főváros VII. kerületében rendezett ezredik állampolgársági eskütételen azt mondta: ez kifejezi a Székelyföld melletti szolidaritást és az egységes magyarság hitvallását.

Tegnap Szávay István, a Jobbik képviselője a székely zászló használatáról kialakult román–magyar vitával kapcsolatban egyetértett Németh Zsolt külügyi államtitkár értékelésével, melyben az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. A politikus – aki parlamenti felszólalása végén frakciótársával egy székely zászlót emelt magasba az ülésteremben – azt javasolta, hogy tűzzék ki a székely lobogót a magyar országgyűlés épületére, és maradjon ott egészen addig, amíg ez „a szimbolikus agresszió” véget nem ér.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is hangsúlyozta: a határon túli magyarok a székely zászlót nem valami ellen, hanem nemzeti közösségük jelzésére tűzték ki. Az államtitkár a baszk, a katalán, a dél-tiroli és más példákat felhozva kijelentette: a székely autonómiatörekvésekhez hasonló jogállás teljesen bevett Európában.