
2013. február 14., 08:362013. február 14., 08:36
Az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket jól példázzák a Szatmár megyei múzeum adatai is – az évértékelő keretében kifejtették: 60 százalékkal növekedett látogatóik száma 2012-ben 2011-hez képest, ami annak köszönhető, hogy ismét látogatható a felújított Károlyi-kastélyban működő Nagykárolyi Városi Múzeum. A tavalyi évben egyébként közel 70 ezren váltottak múzeumjegyet Szatmár megyében, és a látogatók több mint fele a nagykárolyi kiállításokat tekintette meg. Amint Hágó Nándortól, a múzeum nagykárolyi részlegének vezetőjétől megtudtuk, maga a felújított kastély is igen vonzó, benne pedig leginkább a korhű, 19. századi bútorokkal berendezett szobákat látogatják.
Mint arról korábban beszámoltunk, az épületet a Regionális Operatív Program támogatásával újította fel az önkormányzat, míg az említett tíz terem bútorzatát szintén EU-s pénzből, a magyar–román határon átívelő együttműködést támogató Hu–Ro programból fedezték. Korhű bútorzattal rendezték be többek között az egykori könyvtárszobát, a báltermet, a biliárdtermet, az ebédlőt, a zenetermet és egy női budoárt. Nagy érdeklődésnek örvendtek továbbá a 2012 májusától (ekkor költözött vissza a múzeum a kastélyba) szervezett kiállítások.
Az legsikeresebb a helytörténeti tárlat volt, ebben helyet kapott egy úgynevezett mesterségek utcája, melyben régi, a kisvárosban honos mesterségek – például kékfestő, tímár, mézeskalács-készítő, fésűkészítő, kalapos, gyógyszerész – eszközeit tették közszemlére, továbbá egy 19. századi városmakettet és számos, a település múltját idéző tárgyat. Berendeztek továbbá egy egyházművészeti témájú szobát, valamint a környék régészeti leleteit bemutató tárlatot. Az időszakos kiállításaikat is sokan nézték meg, a legsikeresebb ezek közül a szatmári svábok betelepítésének 300. évfordulójára készült tárlat volt, de nagy érdeklődésnek örvend a jelenleg is látogatható vadászeszközöket és -trófeákat bemutató kiállítás is.
Mint megtudtuk, a kastély látogatóinak több mint fele szervezetten érkező turistacsoport volt, közülük sokan látogatták meg a könyék nevezetességeit, például Ady Endre érmindszenti szülőházát, a kaplonyi grófi kriptát vagy Kölcsey szülőfaluját, Sződemetert, így valószínűleg szállást is igénybe vettek volna, ha lett volna rá mód.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.