A múzeum igazgatója olyan levéltári dokumentumokra bukkant, amelyek szerinte a restitúció törvénytelenségére utalnak
Fotó: Jakab Mónika
Alapjaiban kellene megdönteni a kolozsvári Bánffy-palota visszaszolgáltatását elérő fél érvelését – véli Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke. Az RMDSZ politikusa szerint a megyei tanács legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant.
2022. március 04., 10:262022. március 04., 10:26
2022. március 04., 10:352022. március 04., 10:35
„Gyűjtjük az anyagokat, és ha újra lehet indítani a pert, újra fogjuk indítani” – reagált a Krónikának Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke arra a hírre, hogy újabb levéltári anyagokat találtak, melyek megkérdőjelezik a kolozsvári Bánffy-palota restitúciójának törvényességét. A Maszol.ro hírportál arról számolt be, hogy
A restitúciós törvény ugyanis a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatását írja elő, a levéltári adatok szerint azonban az ingatlan már korábban román állami tulajdonban volt. Románia ugyanis az 1944. augusztus 23-i háborús átállását követően létrehozta az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztárat (CASBI). A pénztár ellenséges vagyonnak vélelmezte mindazoknak az észak-erdélyi arisztokratáknak, üzletembereknek a vagyonát, akik 1944 szeptemberében nem tartózkodtak a visszafoglalt területeken.
A történész felidézte: a palota háború előtti tulajdonosa, Bánffy Albert Bécsben halt meg, felesége, Montbach Sarolta és fia, Bánffy Dénes 1945 szeptemberében tértek vissza Kolozsvárra. 1946-ban próbálták visszaszerezni ingatlanjaikat arra hivatkozva, hogy nem a visszatérő román hatóságok elől menekültek külföldre, hanem gyógykezelésen voltak, de folyamodványukat nem fogadták el.
Lucian Nastasă-Kovács nyomatékosította: mindig támogatta az illegálisan elvett javak visszaszolgáltatását, de ha már Bánffy Dénesnek nem volt leszármazottja, fontos lenne, hogy a Bánffy-palota a közösség szolgálatában maradjon.
Fotó: Jakab Mónika
A múzeumigazgató elmondta: átadta a Kolozs megyei önkormányzatnak a kutatásait összegző dossziét, amely alapján a restitúció felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.
A Krónika kérdésére Vákár István közölte: ismeri a múzeumigazgató érvelését a palota visszaszolgáltatása kapcsán, és
Kifejtette, az a tény, miszerint a Bánffy-palota már korábban a román állam tulajdonába került, eddig is ismert volt, ezzel a perek során élt is a megyei önkormányzat, de a bíróság valamiért nem vette figyelembe. „Mi azzal az érveléssel pereltünk, hogy nem lehet rátestálni valakire valamit, ami nem a tiéd” – mondta az alelnök Bánffy Dénesre utalva, aki
Ennek nyomán a műemlék épület nagyobb részét a bíróság Roșca örököseinek szolgáltatta vissza 1999-ben, akik az utolsó tulajdonos kézzel írott végrendelete és adománylevelei alapján kérték vissza a palota termeinek a háromnegyed részét. Állításuk szerint a Szeben megyei vállalkozó sokszor kisegítette az anyagi gondokkal küzdő Bánffy Dénest, aki a palota egy-egy lakosztályával törlesztette adósságait, és végrendeletében is a vállalkozóra hagyta vagyonát.
A palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum fenntartója, a Kolozs megyei önkormányzat több elvesztett per után januárban hozott határozatot az épület felméréséről, hogy az így elkészítendő dokumentáció a visszaszolgáltatás alapjául szolgálhasson.
Fotó: Jakab Mónika
„Ha a jogászok új szemszögből tudják láttatni az ügyet, más interpretációval tudnak élni, akkor természetesen perelni fogunk. Hiszen nem hagyhatjuk, hogy a palota elvesszen vagy feldarabolódjon” – jelentette ki a Krónikának Vákár István. Azonban úgy vélte, csak új adatokkal lehet újraindítani a pert, korábbi érveket nem fogad el a bíróság. Az RMDSZ politikusa szerint
A Kolozs megyei alelnök szerint az önkormányzat legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant. Kérdésünkre, hogy az örökösök hajlanának-e erre, kitérő választ adott. Rámutatott, a palotából való részesedés nem olyan jó üzlet Roșca örököseinek, mint gondolják, mivel az épület rendeltetését csak a polgármesteri hivatal engedélyével lehet megváltoztatni, és nem valószínű, hogy megkapnák a jóváhagyást. Egy főtéri palotának ráadásul hatalmas az ingatlanadója, és a felújítására költött pénzt is vissza kellene fizetniük a megyei tanácsnak.
hangsúlyozta Vákár István, aki szerint a jogi hercehurca annyiban okozott gondot, hogy a megyei tanács nem tudott uniós forrásokra pályázni. Kénytelen saját forrásokból megoldani a felújítást, és két főhomlokzat után a belső udvar homlokzatainak és a kapualjnak a restaurálása következik, már el is különítették a pénzt a tervezésre.
– jelentette ki a Krónikának az RMDSZ-es alelnök.
A kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt, és feleségét Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában. A palota mai képe az 1960–1970-es évek helyreállításai során alakult ki. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont.
A Kolozs megyei önkormányzat felméri és feltérképezi a Kolozsvár főterén álló Bánffy-palotát, hogy az épület mintegy háromnegyed részét visszaszolgáltathassa Nicolae Roșca vállalkozó örököseinek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!