A múzeum igazgatója olyan levéltári dokumentumokra bukkant, amelyek szerinte a restitúció törvénytelenségére utalnak
Fotó: Jakab Mónika
Alapjaiban kellene megdönteni a kolozsvári Bánffy-palota visszaszolgáltatását elérő fél érvelését – véli Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke. Az RMDSZ politikusa szerint a megyei tanács legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant.
2022. március 04., 10:262022. március 04., 10:26
2022. március 04., 10:352022. március 04., 10:35
„Gyűjtjük az anyagokat, és ha újra lehet indítani a pert, újra fogjuk indítani” – reagált a Krónikának Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke arra a hírre, hogy újabb levéltári anyagokat találtak, melyek megkérdőjelezik a kolozsvári Bánffy-palota restitúciójának törvényességét. A Maszol.ro hírportál arról számolt be, hogy
A restitúciós törvény ugyanis a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatását írja elő, a levéltári adatok szerint azonban az ingatlan már korábban román állami tulajdonban volt. Románia ugyanis az 1944. augusztus 23-i háborús átállását követően létrehozta az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztárat (CASBI). A pénztár ellenséges vagyonnak vélelmezte mindazoknak az észak-erdélyi arisztokratáknak, üzletembereknek a vagyonát, akik 1944 szeptemberében nem tartózkodtak a visszafoglalt területeken.
A történész felidézte: a palota háború előtti tulajdonosa, Bánffy Albert Bécsben halt meg, felesége, Montbach Sarolta és fia, Bánffy Dénes 1945 szeptemberében tértek vissza Kolozsvárra. 1946-ban próbálták visszaszerezni ingatlanjaikat arra hivatkozva, hogy nem a visszatérő román hatóságok elől menekültek külföldre, hanem gyógykezelésen voltak, de folyamodványukat nem fogadták el.
Lucian Nastasă-Kovács nyomatékosította: mindig támogatta az illegálisan elvett javak visszaszolgáltatását, de ha már Bánffy Dénesnek nem volt leszármazottja, fontos lenne, hogy a Bánffy-palota a közösség szolgálatában maradjon.
Fotó: Jakab Mónika
A múzeumigazgató elmondta: átadta a Kolozs megyei önkormányzatnak a kutatásait összegző dossziét, amely alapján a restitúció felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.
A Krónika kérdésére Vákár István közölte: ismeri a múzeumigazgató érvelését a palota visszaszolgáltatása kapcsán, és
Kifejtette, az a tény, miszerint a Bánffy-palota már korábban a román állam tulajdonába került, eddig is ismert volt, ezzel a perek során élt is a megyei önkormányzat, de a bíróság valamiért nem vette figyelembe. „Mi azzal az érveléssel pereltünk, hogy nem lehet rátestálni valakire valamit, ami nem a tiéd” – mondta az alelnök Bánffy Dénesre utalva, aki
Ennek nyomán a műemlék épület nagyobb részét a bíróság Roșca örököseinek szolgáltatta vissza 1999-ben, akik az utolsó tulajdonos kézzel írott végrendelete és adománylevelei alapján kérték vissza a palota termeinek a háromnegyed részét. Állításuk szerint a Szeben megyei vállalkozó sokszor kisegítette az anyagi gondokkal küzdő Bánffy Dénest, aki a palota egy-egy lakosztályával törlesztette adósságait, és végrendeletében is a vállalkozóra hagyta vagyonát.
A palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum fenntartója, a Kolozs megyei önkormányzat több elvesztett per után januárban hozott határozatot az épület felméréséről, hogy az így elkészítendő dokumentáció a visszaszolgáltatás alapjául szolgálhasson.
Fotó: Jakab Mónika
„Ha a jogászok új szemszögből tudják láttatni az ügyet, más interpretációval tudnak élni, akkor természetesen perelni fogunk. Hiszen nem hagyhatjuk, hogy a palota elvesszen vagy feldarabolódjon” – jelentette ki a Krónikának Vákár István. Azonban úgy vélte, csak új adatokkal lehet újraindítani a pert, korábbi érveket nem fogad el a bíróság. Az RMDSZ politikusa szerint
A Kolozs megyei alelnök szerint az önkormányzat legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant. Kérdésünkre, hogy az örökösök hajlanának-e erre, kitérő választ adott. Rámutatott, a palotából való részesedés nem olyan jó üzlet Roșca örököseinek, mint gondolják, mivel az épület rendeltetését csak a polgármesteri hivatal engedélyével lehet megváltoztatni, és nem valószínű, hogy megkapnák a jóváhagyást. Egy főtéri palotának ráadásul hatalmas az ingatlanadója, és a felújítására költött pénzt is vissza kellene fizetniük a megyei tanácsnak.
hangsúlyozta Vákár István, aki szerint a jogi hercehurca annyiban okozott gondot, hogy a megyei tanács nem tudott uniós forrásokra pályázni. Kénytelen saját forrásokból megoldani a felújítást, és két főhomlokzat után a belső udvar homlokzatainak és a kapualjnak a restaurálása következik, már el is különítették a pénzt a tervezésre.
– jelentette ki a Krónikának az RMDSZ-es alelnök.
A kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt, és feleségét Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában. A palota mai képe az 1960–1970-es évek helyreállításai során alakult ki. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont.
A Kolozs megyei önkormányzat felméri és feltérképezi a Kolozsvár főterén álló Bánffy-palotát, hogy az épület mintegy háromnegyed részét visszaszolgáltathassa Nicolae Roșca vállalkozó örököseinek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!