A múzeum igazgatója olyan levéltári dokumentumokra bukkant, amelyek szerinte a restitúció törvénytelenségére utalnak
Fotó: Jakab Mónika
Alapjaiban kellene megdönteni a kolozsvári Bánffy-palota visszaszolgáltatását elérő fél érvelését – véli Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke. Az RMDSZ politikusa szerint a megyei tanács legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant.
2022. március 04., 10:262022. március 04., 10:26
2022. március 04., 10:352022. március 04., 10:35
„Gyűjtjük az anyagokat, és ha újra lehet indítani a pert, újra fogjuk indítani” – reagált a Krónikának Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke arra a hírre, hogy újabb levéltári anyagokat találtak, melyek megkérdőjelezik a kolozsvári Bánffy-palota restitúciójának törvényességét. A Maszol.ro hírportál arról számolt be, hogy
A restitúciós törvény ugyanis a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatását írja elő, a levéltári adatok szerint azonban az ingatlan már korábban román állami tulajdonban volt. Románia ugyanis az 1944. augusztus 23-i háborús átállását követően létrehozta az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztárat (CASBI). A pénztár ellenséges vagyonnak vélelmezte mindazoknak az észak-erdélyi arisztokratáknak, üzletembereknek a vagyonát, akik 1944 szeptemberében nem tartózkodtak a visszafoglalt területeken.
A történész felidézte: a palota háború előtti tulajdonosa, Bánffy Albert Bécsben halt meg, felesége, Montbach Sarolta és fia, Bánffy Dénes 1945 szeptemberében tértek vissza Kolozsvárra. 1946-ban próbálták visszaszerezni ingatlanjaikat arra hivatkozva, hogy nem a visszatérő román hatóságok elől menekültek külföldre, hanem gyógykezelésen voltak, de folyamodványukat nem fogadták el.
Lucian Nastasă-Kovács nyomatékosította: mindig támogatta az illegálisan elvett javak visszaszolgáltatását, de ha már Bánffy Dénesnek nem volt leszármazottja, fontos lenne, hogy a Bánffy-palota a közösség szolgálatában maradjon.
Fotó: Jakab Mónika
A múzeumigazgató elmondta: átadta a Kolozs megyei önkormányzatnak a kutatásait összegző dossziét, amely alapján a restitúció felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.
A Krónika kérdésére Vákár István közölte: ismeri a múzeumigazgató érvelését a palota visszaszolgáltatása kapcsán, és
Kifejtette, az a tény, miszerint a Bánffy-palota már korábban a román állam tulajdonába került, eddig is ismert volt, ezzel a perek során élt is a megyei önkormányzat, de a bíróság valamiért nem vette figyelembe. „Mi azzal az érveléssel pereltünk, hogy nem lehet rátestálni valakire valamit, ami nem a tiéd” – mondta az alelnök Bánffy Dénesre utalva, aki
Ennek nyomán a műemlék épület nagyobb részét a bíróság Roșca örököseinek szolgáltatta vissza 1999-ben, akik az utolsó tulajdonos kézzel írott végrendelete és adománylevelei alapján kérték vissza a palota termeinek a háromnegyed részét. Állításuk szerint a Szeben megyei vállalkozó sokszor kisegítette az anyagi gondokkal küzdő Bánffy Dénest, aki a palota egy-egy lakosztályával törlesztette adósságait, és végrendeletében is a vállalkozóra hagyta vagyonát.
A palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum fenntartója, a Kolozs megyei önkormányzat több elvesztett per után januárban hozott határozatot az épület felméréséről, hogy az így elkészítendő dokumentáció a visszaszolgáltatás alapjául szolgálhasson.
Fotó: Jakab Mónika
„Ha a jogászok új szemszögből tudják láttatni az ügyet, más interpretációval tudnak élni, akkor természetesen perelni fogunk. Hiszen nem hagyhatjuk, hogy a palota elvesszen vagy feldarabolódjon” – jelentette ki a Krónikának Vákár István. Azonban úgy vélte, csak új adatokkal lehet újraindítani a pert, korábbi érveket nem fogad el a bíróság. Az RMDSZ politikusa szerint
A Kolozs megyei alelnök szerint az önkormányzat legrosszabb esetben megvásárolja az ingatlant. Kérdésünkre, hogy az örökösök hajlanának-e erre, kitérő választ adott. Rámutatott, a palotából való részesedés nem olyan jó üzlet Roșca örököseinek, mint gondolják, mivel az épület rendeltetését csak a polgármesteri hivatal engedélyével lehet megváltoztatni, és nem valószínű, hogy megkapnák a jóváhagyást. Egy főtéri palotának ráadásul hatalmas az ingatlanadója, és a felújítására költött pénzt is vissza kellene fizetniük a megyei tanácsnak.
hangsúlyozta Vákár István, aki szerint a jogi hercehurca annyiban okozott gondot, hogy a megyei tanács nem tudott uniós forrásokra pályázni. Kénytelen saját forrásokból megoldani a felújítást, és két főhomlokzat után a belső udvar homlokzatainak és a kapualjnak a restaurálása következik, már el is különítették a pénzt a tervezésre.
– jelentette ki a Krónikának az RMDSZ-es alelnök.
A kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt, és feleségét Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában. A palota mai képe az 1960–1970-es évek helyreállításai során alakult ki. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont.
A Kolozs megyei önkormányzat felméri és feltérképezi a Kolozsvár főterén álló Bánffy-palotát, hogy az épület mintegy háromnegyed részét visszaszolgáltathassa Nicolae Roșca vállalkozó örököseinek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!