A DNA területi kirendeltsége közölte, a vizsgálat során azt próbálják kideríteni, hogy bizonyos magán- és jogi személyek milyen körülmények között, milyen információk birtokában vásároltak parcellákat Nemeszsuk határában, ahol késõbb létrejött a Nokia-gyárnak is helyet biztosító Tetarom III ipari park. A DNA azt feltételezi, hogy a Kolozs megyei önkormányzat és a finn mobiltelefon-gyártó vállalat között létrejött megállapodás bejelentését megelõzõen bizonyos személyek tudomást szereztek arról, hogy parcelláikra szükség lesz majd a gyár felépítéséhez – olvasható az ügyosztály közleményében. Mint ismeretes, a gyártelepítés hírére a Nemeszsuk környéki telekárak rohamosan növekedtek: míg másfél évvel ezelõtt 8–10 eurót kértek egy négyzetméterért, jelenleg már 50–100 eurót kell fizetni.
Marius Nicoarã, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke kizártnak tartja, hogy a finn mobiltelefon-gyártó vállalattal folytatott, titkos tárgyalásokról bárki is tudomást szerezhetett volna a hivatalos bejelentést megelõzõen. Nicoarã felszólította a finn mobiltelefongyártóval folytatott tárgyalásokban érdekelt megyei hatóságokat, valamint a Tetarom III ipari park vezetõségét, bocsássák a DNA rendelkezésére a beruházás kapcsán kiállított összes dokumentumot, beleértve a céggel folytatott hivatalos levelezést is. Hozzáfûzte: nem tudja, mi állhat a vizsgálat hátterében, és reményét fejezte ki, hogy nem lejárató kampányról van szó, amely árthat a külföldi beruházások számára biztosított pozitív légkörnek. „1996 óta vásárolnak telkeket Zsuk határában, fogalmam sincs, hányan tudtak arról, hogy a község mellett mobiltelefon-gyár épül. Ha tudtam volna, hogy a telekárak a többszörösükre növekednek, én is befektettem volna” – nyilatkozta Dorel Pojar, Nemeszsuk polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Látogatottsági adatok