
Fotó: Nagy Orsolya
A tárcavezetőt egy újságíró kérdezte meg, hogy miniszterként miért fogadta el a vizitdíjat, holott tavaly szenátorként nyilvánosan is felszólalt ez ellen, mi több, Bihar megyében 11 500 aláírást gyűjtött össze azért, hogy megakadályozza bevezetését. „Láthatják, hogy milyen helyzetbe kerültem” – magyarázkodott Cseke, aki szerint annak idején „furcsa érzések gyötörték”. Kifejtette, miután mérlegelte az előnyöket és hátrányokat, úgy döntött, inkább miniszter marad.
Ugyanakkor úgy vélte, a vizitdíjnak nem lesz annyira negatív hatása, hiszen a rendszer például Németországban és Franciaországban is működik. Elmagyarázta, a vizitdíj legfontosabb szerepe nem az, hogy pénzt hozzon a rendszerbe, hanem az, hogy „szabályozza az orvosi szolgáltatások mértékét”. „Ma nagyon sok beteg akkor is kórházba megy, ha elegendő lenne családorvosához fordulnia” – érvelt a miniszter, aki szerint a vizitdíjból befolyt összeg helyben marad, és a betegek lesznek a haszonélvezői. Mint ismeretes, tavaly augusztusban a Bihar megyei RMDSZ néhány hét alatt 11 500 aláírást gyűjtött össze a vizitdíj bevezetése ellen és a biztosított-biztosító viszony tisztázása érdekében. Az akció fő támogatója Cseke Attila – akkor még csak szenátor – volt, aki több alkalommal is szót emelt az illeték ellen.
Az egészségügyi miniszter szombaton a Gavril Curteanu Városi Kórház járóbeteg-részlegének a felavatásán vett részt Nagyváradon. A létesítményt EU-s pénzből korszerűsítették, és Cseke Attila megígérte, hogy a minisztérium a kórház teljes felújításában is segít – ennek munkálatai most kezdődnek.
A járóbeteg-rendelők felújítására 2009-ben írta alá a finanszírozási szerződést a városvezetőség az Észak-Erdélyi Fejlesztési Ügynökséggel, de kisebb munkálatokat már 2006-ban és 2007-ben is végeztek, saját forrásból – idézte fel Ilie Bolojan polgármester. Claudiu Coşier, a támogató területi reprezentánsa szerint ez az első regionális jelentőségű egészségügyi infrastrukturális beruházás, és a régióban további 161 van folyamatban.
A részleg felújítása és a modern orvosi eszközök beszerzése összesen 4,48 millió lejbe került, amiből 3,57 millió a vissza nem térítendő támogatás, ehhez nemcsak a város önrésze, hanem a minisztérium támogatása is hozzáadódik. A Rogériusz negyedben álló kórház B szárnyában 117 helyiség újult meg teljesen, de újak a lépcsők, a bútorok és a nyílászárók is.
Az egészségügyi miniszter rámutatott: nemcsak modern felszerelésekre, hanem mentalitásváltásra is szükség van a romániai egészségügyben ahhoz, hogy a hazai betegek ne külföldön kezeltessék magukat, hanem visszanyerjék a romániai orvosokba vetett bizalmukat, és ez különösen igaz a Biharhoz hasonló nyugati határmegyékre. Egy elfogadásra váró uniós direktíva szerint ugyanis hamarosan hazai egészségbiztosítással gyógyulhatnak majd külföldön az EU polgárai – ez azt jelenti, hogy a külföldön igénybe vett szolgáltatást a román állam fizeti annak a kórháznak, ahol állampolgára feküdt.
A magyar határ mellett fekvő Biharnak ezért minden szempontból fejlesztenie kell az elérhető egészségügyi ellátás színvonalát – ebbe pedig beletartozik a régóta tervezett onkológiai központ létrehozása is. A regionális centrumot a megyei önkormányzat közkórházként, minisztériumi támogatással hozná létre a hozzá került megyei kórházban, a városvezetőség viszont eredetileg egy privát befektetővel, magánkórházként építtette volna azt meg. A lassan körvonalazódó megegyezés szerint a létesítményt a tárca segítségével, tehát közkórházként alakítanák ki a városi kórházhoz építendő új szárnyban – amelynek költségei jóval kisebbek, mint a megyei kórház onkológiai részlegének korszerűsítése és az ottani kihasználatlan helyiségek felújítása.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.