Vizitdíj: miniszteri pálfordulás

A tárcavezetőt egy újságíró kérdezte meg, hogy miniszterként miért fogadta el a vizitdíjat, holott tavaly szenátorként nyilvánosan is felszólalt ez ellen, mi több, Bihar megyében 11 500 aláírást gyűjtött össze azért, hogy megakadályozza bevezetését. „Láthatják, hogy milyen helyzetbe kerültem” – magyarázkodott Cseke, aki szerint annak idején „furcsa érzések gyötörték”. Kifejtette, miután mérlegelte az előnyöket és hátrányokat, úgy döntött, inkább miniszter marad.

Ugyanakkor úgy vélte, a vizitdíjnak nem lesz annyira negatív hatása, hiszen a rendszer például Németországban és Franciaországban is működik. Elmagyarázta, a vizitdíj legfontosabb szerepe nem az, hogy pénzt hozzon a rendszerbe, hanem az, hogy „szabályozza az orvosi szolgáltatások mértékét”. „Ma nagyon sok beteg akkor is kórházba megy, ha elegendő lenne családorvosához fordulnia” – érvelt a miniszter, aki szerint a vizitdíjból befolyt összeg helyben marad, és a betegek lesznek a haszonélvezői. Mint ismeretes, tavaly augusztusban a Bihar megyei RMDSZ néhány hét alatt 11 500 aláírást gyűjtött össze a vizitdíj bevezetése ellen és a biztosított-biztosító viszony tisztázása érdekében. Az akció fő támogatója Cseke Attila – akkor még csak szenátor – volt, aki több alkalommal is szót emelt az illeték ellen.

Korszerűsített járóbeteg-rendelő

Az egészségügyi miniszter szombaton a Gavril Curteanu Városi Kórház járóbeteg-részlegének a felavatásán vett részt Nagyváradon. A létesítményt EU-s pénzből korszerűsítették, és Cseke Attila megígérte, hogy a minisztérium a kórház teljes felújításában is segít – ennek munkálatai most kezdődnek.

A járóbeteg-rendelők felújítására 2009-ben írta alá a finanszírozási szerződést a városvezetőség az Észak-Erdélyi Fejlesztési Ügynökséggel, de kisebb munkálatokat már 2006-ban és 2007-ben is végeztek, saját forrásból – idézte fel Ilie Bolojan polgármester. Claudiu Coşier, a támogató területi reprezentánsa szerint ez az első regionális jelentőségű egészségügyi infrastrukturális beruházás, és a régióban további 161 van folyamatban.

A részleg felújítása és a modern orvosi eszközök beszerzése összesen 4,48 millió lejbe került, amiből 3,57 millió a vissza nem térítendő támogatás, ehhez nemcsak a város önrésze, hanem a minisztérium támogatása is hozzáadódik. A Rogériusz negyedben álló kórház B szárnyában 117 helyiség újult meg teljesen, de újak a lépcsők, a bútorok és a nyílászárók is.

Onkológiai központot létesítenének

Az egészségügyi miniszter rámutatott: nemcsak modern felszerelésekre, hanem mentalitásváltásra is szükség van a romániai egészségügyben ahhoz, hogy a hazai betegek ne külföldön kezeltessék magukat, hanem visszanyerjék a romániai orvosokba vetett bizalmukat, és ez különösen igaz a Biharhoz hasonló nyugati határmegyékre. Egy elfogadásra váró uniós direktíva szerint ugyanis hamarosan hazai egészségbiztosítással gyógyulhatnak majd külföldön az EU polgárai – ez azt jelenti, hogy a külföldön igénybe vett szolgáltatást a román állam fizeti annak a kórháznak, ahol állampolgára feküdt.

A magyar határ mellett fekvő Biharnak ezért minden szempontból fejlesztenie kell az elérhető egészségügyi ellátás színvonalát – ebbe pedig beletartozik a régóta tervezett onkológiai központ létrehozása is. A regionális centrumot a megyei önkormányzat közkórházként, minisztériumi támogatással hozná létre a hozzá került megyei kórházban, a városvezetőség viszont eredetileg egy privát befektetővel, magánkórházként építtette volna azt meg. A lassan körvonalazódó megegyezés szerint a létesítményt a tárca segítségével, tehát közkórházként alakítanák ki a városi kórházhoz építendő új szárnyban – amelynek költségei jóval kisebbek, mint a megyei kórház onkológiai részlegének korszerűsítése és az ottani kihasználatlan helyiségek felújítása.