Első lépésként az éjszaki ivóvízellátást függesztenék fel pár órára. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Bár egyelőre nincs szükség az intézkedés bevezetésére, a közeljövőben elkerülhetetlennek tűnnek a vízhasználati korlátozások a Körösök vízgyűjtő területén, hogy megelőzzék a vízkészletek kritikus szint alá csökkenését – közölte a Krónikával Pásztor Sándor, a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint rendkívül alacsony a folyók, a tározók és a talajvíz szintje, összességében egy évnyi csapadékmennyiség hiányzik a területről.
2026. július 02., 19:162026. július 02., 19:16
Mivel márciusban egy csepp csapadék sem esett a Körösök Vízügyi Igazgatóság területén – Bihar megye teljes egészén és a vele szomszédos Szilágy, Szatmár, Kolozs, Hunyad és Arad megyék bizonyos területein –, Pásztor Sándor vízügyi igazgató már a három hónappal ezelőtti cikkünkben azt jósolta, hogy július-augusztus helyett idén akár már júniusban korlátozni kell elsősorban az ivóvíz felhasználását.
„Nem vagyunk túl az aszályon, sőt a közepén vagyunk. Bejött, amitől tartottunk, és a helyzet elég elkeserítő, legalábbis síkvidéken, a Partiumban. A Körösök vízszintjei köbméterre átszámítva két és öt-hat köbméter per szekundum között van, miközben tíz köbméter felett kellene legyenek, ami azt jelenti, hogy a medernek 25-40 százalékában van víz.
– nyilatkozta szerda délelőtt a Krónikának Pásztor Sándor. A tározók helyzete sem túl jó, a vízügyi igazgató szerint hét-nyolc víztározó teljes mértékben kiszáradt, és „afrikai tájakat” idéző képeket festenek, a megmaradt gyűjtőtavak pedig 20-40 százalékban vannak tele (pozitív kivételek a hegyvidéki tározók).
A víztározók egy része kiszáradt, a többi félig van tele
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
„A Körösök Vízügyi Igazgatóság területén jelen pillanatban kb. száz millió köbméter víz van tárolva, hogy biztosítsuk a lakossági és az ipari felhasználást. Most lépünk be lassan abba a periódusban, amikor fokozatosan korlátozásokat kell bevezetni. Magyarremetén el is kezdtük, ott már korlátozások vannak, és próbáljuk felszólítani a lakosságot a takarékoskodásra. Szinte elkerülhetetlennek tartom, látva, mi folyik a szomszédos magyarországi területeken, ahol már sok helyen vezettek be korlátozásokat. Következik Bihar megye északi része, az Érmellék, ahol becsléseink szerint vízkorlátozást kell bevezetni, mert nagyon alacsony szinten van a víz a talajban” – mondta az igazgató.
Mindennek az előzménye a katasztrofálisnak nevezhető tavasz, amikor is márciusban nem volt eső, áprilisban pedig a területi átlag négy liter csapadék volt négyzetméterenként, ami Pásztor Sándor szerint „szinte nulla”, s bár májusban és júniusban kicsit javult a helyzet, a csapadékmennyiség messze elmaradt az átlagtól.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató a Krónikának elmondta: elképzelhető, hogy ezen a nyáron a megszokottnál egy-másfél hónappal korábban be kell vezetni a vízhasználati korlátozásokat.
Emiatt a román–magyar vízügyi egyezményben foglaltakat is nehezen teljesíti a vízügyi igazgatóság. „Erőfeszítésekbe kerül a nemzetközi egyezményeknek eleget tenni, hogy biztosítsuk a minimális vízhozamokat a határszelvényekben a folyóinkon” – jelezte a szakember. Kíváncsiak voltunk, miben állhat a vízfelhasználás korlátozása a lakosság szempontjából.
„Az illetékes önkormányzat dönti el, de az esetek jó részében éjszaka leállítják a vízszolgáltatást, hogy fel tudják tölteni a tározókat. Épp a nagyváradi vízművek igazgatójával tárgyaltam az elmúlt napokban arról, hogy például korlátozzák a zöldövezetek öntözését. Először is, pocsékolás, hogy ivóvízzel locsoljanak, de megtörténik sok helyen. Ez az első lépés, utána a fogyasztás korlátozása következik. A dolog egyszerű: mivel kevesebb a víz, mélyebben van, nem tudják a tározókat a kisebb önkormányzatok feltölteni. Például egy éjszaka be kéne gyűjteni öt-nyolc vagy akár tíz köbméter vizet, de lehet, hogy húszat is, hogy bírja a nappali fogyasztást, de nem tudják éjjel feltölteni, hogyha mindenki azon van, hogy töltse a saját rendszerét. Emiatt állítják le éjjel egy pár órára a szolgáltatást, és ezalatt csak ezekbe a gyűjtőt medencékbe folyik be a víz” – magyarázta.
Az ivóvíz felhasználásának nappali korlátozása Pásztor szerint „különleges helyzet lenne”, amihez 2022-ben, az eddigi legkritikusabb helyzetben nagyon közel álltak.
Első megszorító intézkedésként a mezőgazdasági öntözést függesztik fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A lakossági felhasználás szabályozása előtt azonban a mezőgazdaságot és az ipart érinti egy esetleges korlátozás. Bihar megyében a Felfogó-csatorna és a Keskeny-Ér menti mezőgazdasági területeket öntözik, és Pásztor Sándor szerint, ha szükségintézkedést kell hozni, akkor a megállapított prioritási lista alapján:
„Remélem, hogy – az éjszakai kényszerszünetek kivételével – nem jutunk idáig, de mindenképpen kritikusközeli a helyzet” – jelentette ki az igazgató.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság a múlt év folyamán aszálymentesítő munkálatokat végzett, aminek lényege, hogy a folyóvizeket kivezették és elárasztottak egy-egy területet. Pásztor Sándor szerint a Keskeny-Ér mentén ez bevált, létrejöttek vízmegtartó területek.
„Sőt sikerült szintet is lépni, és egy projektet készítettünk az Ér vízutánpótlására.
Nincs olyan hegyvidéki rendszer, ahonnan kaphatna vízutánpótlást, és most már sajnos öt-hat éve ebben a periódusban egyszerűen kiszárad. Letettünk pályázatokat azért, hogy az Ér felső szakaszán próbáljunk meg a téli periódusban a vizet biztosítani, megtartani, és majd azt kivezetni a mederbe. A pályázat első szakaszában győztesnek hirdettek ki bennünket, tehát elindul a munka, a tervezés, majd meglátjuk a további lépéseket. Egy körülbelül ötmillió eurós projektről lenne szó” – magyarázta az igazgató.
Kritikus a helyzet
Fotó: Kozán István
Pásztor Sándor szerint – bár nem szakterülete a biodiverzitás – az ökoszisztémára hosszú távon negatív hatással van az elmúlt évek aszályai. „Húsz-harminc évvel ezelőtt jól kivehetők voltak azok a mélyebb fekvésű területek, ahol ilyen zöld sávok voltak, mert magasan volt a vízszínt, de ezek egyre jobban tűnnek el. Először csak megkoptak, de most már egy csomó régi medret egyszerűen beszántanak. Eltűnnek a nádasok, a bokros területek, szántóföld van helyette. Ezzel együtt eltűnik minden, ami hozzá tartozik, a madarak, hüllők, az egész élővilág” – vázolta a helyzetet.
A vízügyi igazgató szerint nem várható, hogy július-augusztusban javuljon a helyzet. Az elmúlt napok csapadéka elenyésző, a megfogalmazása szerint, „nem segít rajtunk tíz-harminc liter eső, ez csak olyan, mintha a lázas betegnek adnánk egy pohár vizet.” Összességében több mint egy évi csapadékmennyiség hiányzik a vízgyűjtő területről. Ez átlagosan 550-650 liter négyzetméterenként a síkvidéken, a hegyekben pedig 800-1000 liter körüli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!