Rendkívül alacsony a vízállás a csapadékhiány miatt
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
Egy csepp eső sem volt eddig márciusban a Körösök Vízügyi Igazgatóság területén, ezért rendkívül alacsony a folyók, tavak, vízgyűjtők és ebből fakadóan a talajvíz szintje a Partiumban. Pásztor Sándor, a nagyváradi székhelyű regionális igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta: az elmúlt évtized tendenciáját követi az idei csapadékhiány, és bár a 2022-es negatív rekordtól még távol állunk, elképzelhető, hogy ezen a nyáron a megszokottnál egy-másfél hónappal korábban be kell vezetni a vízhasználati korlátozásokat. A megváltozott éghajlati viszonyok befolyásolják a csapadék mennyiségét, ez pedig az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra és az ökoszisztémára is hatással van – foglalta össze a szakember, aki a folyamatban lévő vízgazdálkodási beruházásokat is ismertette.
2026. március 26., 19:002026. március 26., 19:00
Az évi átlagos csapadékmennyiség a Körösök Vízügyi Igazgatóság területén – Bihar megye teljes egészén és a vele szomszédos Szilágy, Szatmár, Kolozs, Hunyad és Arad megyék bizonyos területein – 550-600 liter között van, az utóbbi nyolc-tíz évben azonban 25-30 százalékkal folyamatosan ez alatti értékeket mértek – mondta Pásztor Sándor vízügyi igazgató.
Az eső nélküli március eredménye, hogy a fő folyók, a Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körös mindegyikén alacsony vagy nagyon alacsony a vízállás. „Pont ma reggel (a riport szerda délután készült – szerk. megj.) tárgyaltam a magyarországi vízügyi igazgatósággal arról, amiről más években nyáron szoktunk: egyezség van ugyanis a két állam között arról, hogy a határszelvényen mekkora vízmennyiség kell átjusson, és ezek a vízhozamok már most, márciusban eléggé problémásak. Az utóbbi években általában július-augusztusban kellett vízhasználati korlátozásokat bevezetnünk, de ahogy most kinéz a dolog, idén legalább egy-másfél hónappal korábban, május végén, júniusban is már olyan vízszegény területek képződhetnek, hogy korlátozni kell elsősorban az ivóvíz felhasználását” – vázolta a kilátásokat az igazgató.
Ha nem javul a helyzet, idén már májusban-júniusban be kell vezetni a vízhasználati korlátozásokat
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
Pásztor Sándor elmagyarázta: szakembereik több mint száz helyen mérik kutakban a talajvízszintet, és már két méteres mélységben hiányt jeleztek a kollégáik, ami meglátása szerint állandósulni fog augusztusra, illetve szeptember elejére.
Mindez egy hosszabb folyamat eredménye, az igazgató elmondása szerint a kimutatásaikból, a hidrológiai grafikonokból egyértelműen látszik ez, de tapasztalja az átlagember is, aki közlekedik vagy túrázik a folyók mentén.
„Ezelőtt tíz évvel, ilyenkor, márciusban egyik fő gondunk az volt, hogy az Erdélyi-szigethegységet takaró egy-másfél méteres hó vajon milyen hamar fog elolvadni, és mekkora árvizet okozhat. Már nyolc-tíz éve nincs ilyen problémánk, nincs, mi elolvadjon. Ha megnézem az adatokat visszamenőleg az 1980-as vagy a ’90-es évekig, akkor ebben a periódusban volt 80 centiméter vagy 1,20 méter hó a hegytetőn, jelen pillanatban pedig hat-nyolc centi van” – érzékeltette az éghajlati változásokat.
A hóolvadás ma már nem jelent árvízveszélyt a vízgyűjtő területen
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
A helyzet kezelése érdekében a vízügyi igazgatóság évek óta végez csapadékszegény periódust megelőző, vagyis aszálymentesítő munkálatokat, aminek a lényege, hogy a vizet megpróbálják minél jobban kivezetni a természetbe és ott tartani.
A vízhiány az ivóvízkészleteket és a mezőgazdaságot is hátrányosan befolyásolja, de sérülhet miatta az egész ökoszisztéma. „Látjuk a mezőgazdaságban végbement változásokat. Zsugorodtak például a kukoricával bevetett területek az utóbbi öt-hat évben, egész egyszerűen azért, mert akkora a veszélye annak, hogy kiszárad a növény. A gazdák áttértek a repcére és gabonafélékre, amelyeket elvetettek ősszel, és április-májusig kitartott a föld nedvességtartalma, de idén például ez sincs, hiszen most már márciusban nagyon rosszul állunk” – mondta Pásztor Sándor.
A tavalyi aszály miatt a múlt nyáron a Körösközben, más néven Erdőháton, az Arad megyei Tőzmiske község területén teljesen kiszáradt a Tőz, amire a helyiek szerint „emberemlékezet óta” nem volt példa.
A hosszan tartó szárazság következtében teljesen kiszáradt a Tőz folyó és a Timercsa-patak Arad megye észak-nyugati részén, az Erdőhát vagy Körösköz nevű tájegységben.
Mint magyarázta, a településeken a vízgazdálkodás abból áll, hogy egy kútból éjszaka kiszivattyúzzák a vizet, amit egy nagyméretű, tíz-húsz köbméteres medencében tárolnak, és napközben abból szolgáltatják az ivóvizet. Csakhogy az utóbbi években, nyár folyamán nem sikerül egy éjszaka alatt megtölteni ezeket a tartályokat, ezért korlátozásokat kell bevezetni a fogyasztásban. Télen egy teli medence elég három-négy napra, de nyáron csak félig tudják feltölteni, és estére nincs már ivóvíz.
„Ugyanakkor az nem működik, hogy egy vízfolyásból egy bizonyos szakaszon kiveszik a vizet, és nem hagynak elegendő mennyiséget az altalajvízre. Ez még inkább érvényes itt, ahol minden vízfolyásunk átfolyik Magyarországra, és szigorú egyezmények rögzítik a határszelvényen átfolyó vízhozamokat. Ezt nekünk biztosítani kell, a leginkább vízszegény időszakban is” – szögezte le.
A Sebes-Körös Nagyváradon – alacsony a víhozam
Fotó: Körösök Vízügyi Igazgatósága
Pásztor Sándor szerint megváltozott az éghajlat a kontinensen, éspedig negatív irányban.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság egy tucat, az Európai Unió támogatását élvező projektben érdekelt, ezek összértéke eléri a 100 millió eurót. Pásztor Sándor szerint például az összes határ menti vízügyi együttműködést a nagyváradi székhelyű intézmény bonyolítja le, partnereik a debreceni és a gyulai központú vízügyi igazgatóságok. Ezek közül kettőt emelt ki: az egyik révén a Bihar megyei Szalárd községben és a Berettyó mentén próbálnak olyan körülményeket teremteni, amelyek révén aszály idején is biztosítható víz a területen; ennek magyarországi tükörmunkálatai arra irányulnak, hogy a folyón érkező vizet próbálják kiemelni a főmeder mellé és ott tartani, aminek egyrészt jó környezeti hatásai vannak, másrészt növeli a talajvíz szintjét.
Vízállást mérő állomás a Fekete-Körösön az Arad megyei Nagyzeréndnél
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
A másik együttműködés a felszínhez közeli, balaszt rétegben található víz energetikai felhasználásáról szól. Az eljárás lényege hasonlatos a hőszivattyúkéhoz, csak nem 80-120 méterről, hanem csak hat-nyolc méterről nyerik a vizet, amivel télen fűthetik, nyáron pedig hűthetik az ipari létesítményeket, irodaházakat vagy áruházak.
Ezeken kívül a vízügyi igazgatóság számos más EU-s projektje zajliok vagy már lezárult, mint például:
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kulturális és közlekedési kedvezményeket vezetnek be a nagycsaládok számára – jelentette be kedden Kolozs Megye Tanácsa.
Hosszú évek óta tudomásuk volt a hatóságoknak a rászorulókat ellátó Bihar megyei humanitárius szervezet illegális tevékenységéről, ennek ellenére zavartalanul működhetett. Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszter szerint már tíz évvel ezelőtt tudott az ügyről.
Lemondott tisztségéről Sorin Ciurariu aradi főépítész, miután a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy törvénytelen módon állították ki az engedélyt az egykori Andrényi-terményraktár lakóépületté történő átalakítására.
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Kilőttek egy, a városban bejáró medvét Brassóban hétfőn este – közölte kedden az önkormányzat.
Valóban román belügy-e Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása? – többek között erről is kérdezték a képviselők a Tisza-kormány képviselőit a magyar Országgyűlés hétfői ülésén.
A népszámlálási adatok szerint a romániai lakások mindössze 16,4 százalékában van légkondicionáló – de ez az átlagszám, hatalmas különbségek mutatkoznak az egyes régiók – például Románia déli része és a Székelyföld – között.
Átszervezik a székelyudvarhelyi iskolahálózatot, miután az Orbán Balázs Általános Iskola épületének statikai problémái miatt több mint háromszáz diáknak nem lett volna hol elkezdeni a következő tanévet.
Nem okoztak különösebb nehézséget a románérettségi tételei a Krónikának nyilatkozó kolozsvári végzősök számára. A csíkszeredai romántanár szerint kiegyensúlyozott volt a feladatsor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!