Esetfüggő. Orvosok szerint azt nem lehet számon kérni, ha valaki egy sima vizsgálat miatt várakozik órákat a sürgősségin
Fotó: Pinti Attila
Kifakadt az orvostársadalom a kormány döntésére, miszerint a korábbinál kétszer nagyobb pénzbüntetés róható ki azokra a fehérköpenyesekre, akik túl sokat várakoztatják a betegeket a sürgősségen. András-Nagy Róbert kórházigazgató szerint el kellene dönteni, hogy elsősorban a valóban sürgős eseteket kell ellátniuk, vagy a sürgősséget is háziorvosi rendelővé alakítják.
2019. augusztus 30., 08:522019. augusztus 30., 08:52
2019. augusztus 30., 08:532019. augusztus 30., 08:53
Groteszknek és felháborítónak nevezte András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója a kormány döntését, miszerint megkétszerezik a sürgősségen dolgozó orvosok büntetését, ha sokáig várakoztatják a betegeket. Az intézményvezető szerint valódi sürgősségek esetén azonnal ellátást kell biztosítani a páciensnek, de – számos, az ügyben megszólaló érintetthez hasonlóan – úgy véli, azt nem lehet számon kérni, ha valaki egyszerű vizsgálatért, tulajdonképpen a háziorvos kompetenciájába tartozó ellátásért megy be a sürgősségre, és várakoznia kell. András-Nagy Róbert hangsúlyozta: ha az amúgy is erőn felül teljesítő sürgősségi orvosokat „riogatják”, előbb-utóbb „bedobják a törülközőt”, szakot váltanak vagy elmennek külföldre.
A kormány keddi ülésén elfogadta a kormányhatározatot, amellyel a közegészségügyi kihágásokra vonatkozó 2011/857-es kormányhatározatot módosítja, mégpedig úgy, hogy megkétszerezik a korábbi szabályozás által kilátásba helyezett bírságokat. Sorina Pintea egészségügyi miniszter szerint
„Bebizonyosodott, hogy kényszerítő eszközöket is be kell vetni a rendszer működése érdekében” – fogalmazott a tárcavezető.
A beteg panasszal fordulhat a közegészségügyi igazgatósághoz, ha az előírt időtartamnál tovább várakoztatják – az ügyeletes orvost 1000–3000 lejre, a kórházat pedig legtöbb 30 ezer lejre büntethetik meg. A protokoll szerint a sürgősségi eseteket színkód szerint osztályozzák a beteg állapota alapján.
a sürgős, de nem nagy kockázatot jelentő eseteket zöld kóddal jelölik: ezeknek a betegeknek legtöbb hatvan perc alatt kell sorra kerülniük. A nem sürgősnek minősített ellátásra legtöbb 120 percet lehet várni, míg ha a beteg csak egyszerű vizsgálatot szeretne, 240 percet, azaz négy órát is várakozhat.
„Reális időket kell megszabni. Piros kód esetén egyértelmű, hogy azonnal el kell látni a beteget, a többi sürgősségi esetet is a lehető leggyorsabban, ám ha valaki bejön a sürgősségre, mert már három hete fáj a dereka, akkor nem kérheti számon, hogy órákat, esetleg egész délután várnia kell” – mondta András-Nagy Róbert. Rámutatott, jelenleg a sepsiszentgyörgyi sürgősségen ellátott betegek több mint fele nem sürgősségi eset: a háziorvosi rendszerben is orvosolni lehetne panaszaikat.
– szögezte le az igazgató. Szerinte félő, ennek a döntésnek az lesz a következménye, hogy még kevesebb orvos marad az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő ágazatban, ahol folyamatosan, megállás nélkül dolgoznak. El kellene dönteni, hogy a valóban sürgős eseteket kell ellátni, vagy a sürgősséget is háziorvosi rendelővé alakítják – érzékeltette a kormány döntésének groteszk vetületét az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás