Veszélyben a magyar iskolarendszer

A marosvásárhelyi konferencián az új tanügyi törvénytervezetről, a tanügyi reform és az új finanszírozási rendszer összefüggéseiről, valamint a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről tárgyaltak. A tanácskozáson résztvevők egyetértettek abban, hogy a fejkvótarendszer bevezetésének – mely szerint az új tanévtől az iskolák, óvodák a diáklétszám függvényében kapják a támogatást – számos előnye és hátránya van.

A kezdeményezés azért jó, mert nagyobb pénzügyi önállóságot biztosít az iskoláknak, a támogatás viszont kevesebb lehet, mint amit eddig kaptak, főleg a vidéki iskolák esetében. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a magyar pedagógusközösségnek és politikusoknak mindenképpen ki kell harcolniuk a nemzetiségi oktatás, valamint a speciális iskolák differenciált támogatását, másképpen a magyar iskolák, osztályok, a művészeti és más speciális osztályok léte kerül veszélybe.

Nagy kérdés, hogy milyen iskolarendszer felel meg a magyar közösség érdekeinek. Részben jó az, ha vannak tekintélyes gimnáziumok, de ezek megerősödése a peremiskolák megszűnéséhez, tehát a települések szélén élő magyar gyerekek lemorzsolódásához vezethet.

Markó: van esély a magyar oktatás  javítására

Markó Béla szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, túlcentralizált és instabil, ezért lényegesen változtatni kell rajta. Úgy értékelte, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén reális esély van arra, hogy a magyar oktatás helyzete javuljon, és arra is van lehetőség, hogy a készülő új oktatási törvény valóban mélyreható reformot eredményezzen.

A jogszabálytervezet várhatóan egy-két héten belül a kormány asztalára kerül, és remélhetőleg júniusig, a parlamenti ülésszak végéig meg is szavazzák. Alapvetően fontos, hogy a magyar pedagógusok, szakemberek is véleményt mondjanak nemcsak a kisebbségi oktatás, hanem az általános reformmal kapcsolatos kérdésekről is, hiszen, mint mondta, nincs olyan általános reformintézkedés, amely ne lenne hatással a magyar oktatásra is.Romániában 62 magyar tannyelvű, önálló iskola működik, és 95 további tanintézetben működnek magyar részlegek, illetve osztályok: egyáltalán nem mindegy, hogy ezek idén ősztől milyen új tanügyi törvény szerint tevékenykednek majd – mutatott rá Markó.

A tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes szerint a legfőbb cél az, hogy minden magyar gyerek magyar oktatásban részesüljön, ezért elfogadhatatlan, hogy miközben a nagyobb és minden bizonnyal jobb színvonalú magyar oktatási intézmények „elszívják” a magyar gyerekeket, emiatt számos kisebb magyar iskola és tagozat megszűnik, és ily módon sok magyar gyerek lemorzsolódik, azaz román iskolákba kerülhet. Közölte továbbá: a következő hetekben folytatják a konzultációt a civil szervezetekkel, pedagógusszövetségekkel, egyházakkal, mindazokkal, akik a magyar oktatás területén érdekeltek.

Önrendelkezést kérnek a tanintézetek

A tanácskozáson felszólaló Bokor Tibor szenátor – aki korábban maga is iskolaigazgató volt – azt emelte ki, hogy elemi szükséglet a valódi decentralizálás. „Nagyon fontos lenne, hogy az iskolák maguk választhassák meg munkatársaikat, ugyanakkor jó lenne, ha nem csupán egy versenyvizsga alapján állapítanák meg a tanár alkalmasságát, hanem egyévi tanítás után az iskola vezetőtanácsa dönthesse el, hogy megtartja-e őt vagy sem” – mondta a szenátor, aki szerint a címzetes tanári kinevezést csak öt évre kellene megadni, utána az iskola vezetősége felülbírálhatná korábbi döntését.

Az RMDSZ tanüggyel is foglalkozó ügyvezető elnöke, Lakatos András szerint Romániában most is a kommunizmusból örökölt, piramisszerű, diktatórikus oktatási rendszer működik. „Úgy tűnik, hogy sem a politikusok, még kevésbe a szakszervezetek és a tanfelügyelők sem akarják a reformot, a decentralizálást, az iskolák autonómiájának megerősítését” – mondta Lakatos.

Úgy véli: a hazai magyar politikusok, pedagógusok is hibásak abban, hogy eddig stagnált a tanügyi reform. Bár nagyon sok aggodalom, ellenérv fogalmazódott meg mostanában a normatív támogatási rendszerrel szemben, ő mégis úgy gondolja: „nem ördögtől való elképzelés”, sok nyugati országban bevált módszer, ez lehet az intézményi autonómia alappillére.