2012. június 15., 10:372012. június 15., 10:37
Antal Álmos orvosigazgató kifejtette, az onkológián egy részmunkaidős orvos marad, aki hetente három alkalommal fogadja a járó betegeket, a kórházi osztályon egy belgyógyász fog dolgozni. Kérdéses az országos onkológiai program lebonyolítása is, hiszen a gyógyszeres kezelést csak szakorvos állíthatja be, és a receptet is csak ő írhatja fel. Próbálják ezeket a kompetenciákat megszerezni a részmunkaidősnek és a belgyógyásznak, közben pedig folyamatosan keresik a szakorvost, akit alkalmazni tudnak.
A kórházban dolgozik egy elsőéves rezidens onkológus, de ő csak két és fél év múlva szerez oklevelet. A sepsiszentgyörgyi intézmény azért maradt rákos betegek gyógyítására szakosodott orvos nélkül, mert Brassóban nyílt egy magánkórház, ahová a brassói állami kórházból „átcsábították” az orvosokat, így a Sepsiszentgyörgyre Brassóból ingázó orvos lakóhelyén talált munkahelyet.
A 4600 rákos beteg megkezdett kezelését már rutinból le tudják vezetni, azonban attól tartanak, hogy az új betegek a pontos diagnózis felállításáért és a kezelésért kénytelenek lesznek Brassóba ingázni. Ugyancsak gondot jelent a cukorbetegek ellátása: az egyik orvos gyereknevelési szabadságon van, a másik magánrendelőben folytatja tevékenységét.
A kórház vezetői remélik, hogy a 6500 cukorbeteg, akik közül 1500 inzulinfüggő, nem érzi meg a változást, és a magánpraxist választó orvos meg tudja kötni a szerződést a biztosítóházzal, és ezentúl is felírhatja az ingyenes gyógyszereket. A kórháznak ugyanakkor mindenképpen szüksége van állandó orvosra, aki ellátja a kórházban fekvő és az ambuláns betegeket. „Az állam nem szabad hogy kiengedje a kezéből az egészségügyi ellátást, máshol a biztosító nem köt szerződést a magánkórházakkal, így ellehetetlenítve a közkórházakat” – szögezte le Antal Álmos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok