Kiss Tamás és Totó Tibor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: Bálványos Intézet
Egyre inkább erősödni látszik a regionalizmus, illetve a magyar nemzethez való tartozás érzése az erdélyi magyarok körében a transzilvanizmus rovására – derül a Bálványos Intézet legújabb kutatásából.
2021. november 10., 17:182021. november 10., 17:18
Egyre kevésbé tekintik szülőföldjüknek Erdélyt az erdélyi magyarok, helyette a regionális (székelyföldi, partiumi, bánsági stb. ) identitás erősödik – derül ki a Bálványos Intézet legújabb kutatásából. A Nemzeti identitás és Magyarországhoz való viszony az erdélyi magyarok körében című felmérés eredményeit szerdán ismertette Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa, valamint Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.
A kolozsvári Planetarium kávézóban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a 2012 óta végzett hasonló közvélemény-kutatások eredményeihez viszonyítva jelentős eltérések is felfedezhetők az erdélyi magyarok identitásának alakulása tekintetében. A legújabb, június–júliusban papíralapon, személyesen lekérdezett felmérés eredményei arra utalnak, hogy
Fotó: Bálványos Intézet
Ezt jelzi többek között, hogy míg 2016-ban arra a kérdésre, hogy mit tekint hazájának, a válaszadók 15 százaléka nevezett meg Erdélynél kisebb régiót, addig idén már 37 százalékuk döntött a kisebb tájegység vagy település mellett. A szülőföldre vonatkozó kérdésnél ennél is nagyobb volt az eltérés, ott a kisebb régiókat megnevezők aránya összességében túltett a szülőföldként Erdélyt megnevezők arányán, magyarázta a Krónika kérdésére a szerdai sajtótájékoztatón Kiss Tamás.
Mint mondta, ezzel párhuzamosan az is látható, hogy egyre többen hangsúlyozzák a magyar nemzethez való tartozást az identitás viszonylatában, így ez a két nézet háttérbe szorítja a korábban egyre erősödő transzilvanizmust. „A virtuális Erdély-projekt rovására erősödik a regionális identitás, illetve a magyar nemzethez való tartozás érzése” – vonta le a következtetést a szociológus.
A regionális identitás erősödése valamennyi régió (Székelyföld, Partium, Bánság stb.) esetében kimutatható, még ha erősségét tekintve lehetnek is különbségek. De erősödik a kisebb egységekhez, például településekhez való tartozás érzése is, mely Székelyföld esetében például a regionális székelyföldi identitás rovására megy:
Ezzel párhuzamosan még mindig jóval többen vannak azok, akik inkább Erdélyt tekintik hazájuknak, mint Romániát, világít rá a felmérés. 1997-ben a megkérdezettek 68 százaléka Romániát nevezte meg hazájának, és csupán 17 százalék Erdélyt, idénre az első halmazba tartozók aránya 10 százalékra csökkent. A szülőföld tekintetében 1997-ben is más volt az arány, az abszolút többség, 57 százalék Erdélyt tekintette annak, idén ez az arány 43 százalék, és a regionális identitások összege túltesz rajta.
Fotó: Bálványos Intézet
Kiss Tamás szerint ez a múlt rendszerbeli diskurzusok hatása is lehet, hiszem a szocializmus alatt az erdélyi magyar nyilvánosságban a haza (románul patria) fogalma Románia számára volt vindikálva. Ezzel szemben az erdélyi magyar értelmiség irodalmi és egyéb eszközökkel az Erdélyhez való kötődést, a szülőföld szeretetét tematizálta. „Ez a kettősség fokozatosan eltűnik és ma már Románia egyik formában sem jelenik meg az identitás referenciájaként. Ezzel párhuzamosan elsősorban a kisebb területi egységek, mint a Székelyföld, a Partium, illetve a települések jelentősége emelkedik, míg
vonták le következtetést a kutatók. Kiderült, ez a nemzeti büszkeségre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból is visszaköszön, ez is jobban kötődik a különböző településekhez, régiókhoz (például a Székelyföldön a székely zászló fontosabbá válik, mint a magyar).
A felmérés célpopulációja a 18 évesnél idősebb erdélyi magyar lakosság volt, a lekérdezés egy egész Erdélyt leképező, 1282 személyes mintán zajlott. A kutatók többek között az erdélyi magyarok nemzeti identitásával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, de a Magyarországhoz való viszonyulásukra és a magyar állampolgárként való viselkedésükre is kíváncsiak voltak. A kérdések ugyanazok voltak, amelyeket korábbi, 1997-es, 2013-as, 2016-os hasonló felméréseknél is használtak, hangzott el. Mivel elég nagy az összehasonlítási potenciál, ezekből jól végigkövethető, hogy miként és milyen arányba változott az erdélyi magyarok identitása, hangzott el.
Kiss Tamás szerint bizonyos elemek stabilaknak mondhatók, például
hívta fel a figyelmet a szociológus. A kutatásba új elemként bejött a magyar állampolgárság kérdésköre is, és kiderült, hogy a megkérdezettek között többséget képeznek azok, akik szerint „az igazi magyarok magyar állampolgárok is”. Így azokra, akik nem akarnak állampolgárságot szerezni, idővel külön nyomás nehezedhet, hívta fel a figyelmet a kutató.
Fotó: Bálványos Intézet
A Magyarországhoz, illetve Romániához való viszonyt vizsgálva a kutatók az erdélyi magyarok informáltságára, politika iránti érdeklődésének fokára, illetve a különböző politikusok ismertségére voltak kíváncsiak. Míg Románia tekintetében nem változott az informáltság,
– vázolta az eredményt Toró Tibor.
Kiderült, hogy az erdélyi magyarokat leginkább az erdélyi magyar politika érdekli, de ez iránt is csökken az érdeklődésük: a 2013-ban mért 46 százalékról 37-re. A magyarországi politika iránt azok érdeklődnek jobban, akik szavazni is akarnak. A magyarországi politikusokba vetett bizalom megközelíti az RMDSZ-ét, míg a román politikusok iránt bizalmatlanok az erdélyi magyarok.
mellettük még Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijjártó Péter (69 százalék), illetve Karácsony Gergely (59 százalék) neve volt ismerős. (Márki-Zay Péterre nem kérdeztek rá a felmérésben, mivel akkor még nem volt miniszterelnök-jelölt).
Fotó: Bálványos Intézet
A felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok 60 százalékának van magyar állampolgársága, és egynegyedük továbbra sem szándékszik igényelni. 42 százalékuk részt szeretne venni a jövő tavasszal tartandó választásokon, így a korábbi növekedés után a választási hajlandóság 2016 óta stagnál.
A választási procedúrával kapcsolatos kérdésekből kiderül, hogy bár nem először szavazhatnak, az erdélyi magyarok továbbra sem ismerik eléggé a magyarországi választási procedúrát. A megkérdezettek mintegy fele tudja, hogyan működik, fele örülne, ha segítenének neki a voksolásban, míg egynegyedüknek a levélszavazathoz csatolt űrlap kitöltése is gondot okoz, derül ki a felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!