
A projekt egyik legfontosabb része a Túr folyó néhány feltöltődött holtmedrének a helyreállítása
Fotó: Tur River ROHU - 00083 Facebook-oldala
Miközben a klímaváltozás hatására egyre több holtág szárad ki a Túrmentén, a természetvédők és kutatók azon dolgoznak, hogy megőrizzék a térség páratlan élővilágát. A határon átnyúló természetvédelmi program nemcsak a veszélyeztetett élőhelyek helyreállítását célozza, hanem olyan ritka fajok jelenlétét is sikerült igazolnia, amelyekről évtizedek óta nem volt adat. Márk-Nagy János projektkoordinátorral és Nagy András Attila biológussal beszélgettünk a Túr folyót és környékét érintő projektről.
2026. június 20., 10:142026. június 20., 10:14
A Túr folyó menti védett terület Szatmár megye egyik legértékesebb természeti kincse, amely rendkívül gazdag élővilágának köszönhetően évtizedek óta a természetvédelmi szakemberek figyelmének középpontjában áll. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete
Márk-Nagy János ökológus, a szatmárnémeti EKE alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, hogy ebben az időszakban készült el a védett terület élővilágának alapállapot-felmérése, valamint az a kezelési terv is, amelyet később miniszteri rendelettel jogszabályi rangra emeltek. Ez határozza meg mind a mai napig a természetvédelmi beavatkozások és a monitorozás fő irányait.
Márk-Nagy János, a szatmárnémeti EKE alelnöke már korábban is együttműködött a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala
Bár 2018-ban egy jogszabályváltozás nyomán a civil szervezetek elvesztették a védett területek kezelésének jogát, az EKE továbbra is aktív szerepet vállal a természetvédelmi munkában. A Tisza mellékága, a Túr, határon átnyúló folyóként ideális nemzetközi együttműködések számára, ezért az egyesület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával közösen 2018–2020 között is megvalósított itt egy projektet. Ennek folyatása a most zajló kezdeményezés, amely a Románia–Magyarország Interreg Program kertében valósul meg, és három fő pillérre épül:
A projekt koordinátora rámutatott, hogy a kutatások során nemcsak a halállományt vizsgálják, hanem a vidrák, denevérek, madarak, kétéltűek, hüllők, valamint számos gerinctelen faj állományát is felmérik.
A Túr folyó a Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot, és Garbolcnál, a magyar–román–ukrán hármashatár közelében lépi át a magyar–román határt.
A halfauna felmérése egy holtágban
Fotó: Szilágyi Bálint
A halfauna monitorozásáról Nagy András Attila biológus beszélt portálunknak. Mint kifejtette, az első átfogó felmérés 2011–2012-ben zajlott, ezt 2018–2019-ben egy kisebb léptékű vizsgálat követte, a következő pedig pont idén zajlik. A rendszeres monitorozást azonban egyre nehezebb finanszírozni, ezért a javallott éves vizsgálatok helyett csak öt-hat évente tudnak adatokat gyűjteni. Mint fogalmazott, még így is, ilyen szempontból a Túrmente Románia egyik szerencsés védett területe, ugyanis a legtöbb védett területen nem történik semmilyen monitorozás.
A Túrmentéről kimutatott első ingolák egyike
Fotó: Nagy András Attila
Az idei kutatás ugyanakkor kiemelkedő eredményeket hozott. Először sikerült igazolni az ingola jelenlétét, amelyet korábban soha nem jeleztek a védett területen. Ugyanakkor, az idén hat leánykoncért is kimutattak a Túrból. A fajból korábban mindössze öt példány előfordulását jelezték az egész országból: az első adat még 1964-ből származik, amikor 2 egyedet azonosítottak a Túr folyóból.
Az országból kifogott hatodik leánykoncér
Fotó: Nagy András Attila
A biológus rámutatott, a kedvező hírek mellett komoly figyelmeztető jelek is mutatkoznak. Nagyon sok faj populációi nagymértékű csökkenést mutatnak, elsősorban a lápi, mocsári fajok tűnnek el, de olyan közönséges fajok is megritkultak, mint a korábban tömegesen előforduló vöröshasú unka vagy a híres magyar böjti eledel, a csíkos káposzta alapanyagául szolgáló réticsík is.
A talajvíz szintje folyamatosan csökken, emiatt a növények egyre kevésbé jutnak természetes vízutánpótláshoz. Ennek következménye nemcsak az élővilág átalakulása, hanem a mezőgazdasági termelés visszaesése is.
A problémára válaszul a projekt egyik legfontosabb eleme öt kiszáradt Túr-holtág helyreállítása. Az egykor jelentős kétéltű-szaporodóhelyeknek számító víztereket kimélyítik, megtisztítják és alkalmassá teszik a víz hosszabb idejű megtartására. Az öt helyszín összesen több mint másfél hektárt fed le.
A Túrmente egyik ikonikus holtága, Patkó lapos holtág 2011 augusztusában (fenti kép) és 2026 áprilisában (lenti kép)
Fotó: Nagy András Attila
Emellett folytatódik a mesterséges denevérodúk kihelyezése és vizsgálata, valamint száz hektáron megkezdődik a valaha jellemző fás legelők helyreállítása. Az ültetett fák egyszerre szolgálják a természetvédelmet és a gazdálkodók érdekeit:
A program fontos része a szemléletformálás is. A következő időszakban 22 túrmenti iskola diákjaihoz jutnak el természetvédelmi foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal és interaktív térképekkel. A kezdeményezők célja, hogy a fiatalok megismerjék saját környezetük természeti értékeit, és felnőttként már természetvédő szemlélettel viszonyuljanak a tájhoz.
Ugyanis annak ellenére, hogy a jelenlegi vízgazdálkodás elsődleges célja az árvízveszély csökkentése, egyre nyilvánvalóbb, hogy a lehulló csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kell a tájban. A Túrmentén zajló program éppen ezt a szemléletváltást próbálja elősegíteni, hogy a térség egyedülálló élővilága hosszú távon is fennmaradhasson.

Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – tudtuk meg Nagy András Attilától, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
szóljon hozzá!