A projekt egyik legfontosabb része a Túr folyó néhány feltöltődött holtmedrének a helyreállítása
Fotó: Tur River ROHU - 00083 Facebook-oldala
Miközben a klímaváltozás hatására egyre több holtág szárad ki a Túrmentén, a természetvédők és kutatók azon dolgoznak, hogy megőrizzék a térség páratlan élővilágát. A határon átnyúló természetvédelmi program nemcsak a veszélyeztetett élőhelyek helyreállítását célozza, hanem olyan ritka fajok jelenlétét is sikerült igazolnia, amelyekről évtizedek óta nem volt adat. Márk-Nagy János projektkoordinátorral és Nagy András Attila biológussal beszélgettünk a Túr folyót és környékét érintő projektről.
2026. június 20., 10:142026. június 20., 10:14
A Túr folyó menti védett terület Szatmár megye egyik legértékesebb természeti kincse, amely rendkívül gazdag élővilágának köszönhetően évtizedek óta a természetvédelmi szakemberek figyelmének középpontjában áll. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete
Márk-Nagy János ökológus, a szatmárnémeti EKE alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, hogy ebben az időszakban készült el a védett terület élővilágának alapállapot-felmérése, valamint az a kezelési terv is, amelyet később miniszteri rendelettel jogszabályi rangra emeltek. Ez határozza meg mind a mai napig a természetvédelmi beavatkozások és a monitorozás fő irányait.
Márk-Nagy János, a szatmárnémeti EKE alelnöke már korábban is együttműködött a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala
Bár 2018-ban egy jogszabályváltozás nyomán a civil szervezetek elvesztették a védett területek kezelésének jogát, az EKE továbbra is aktív szerepet vállal a természetvédelmi munkában. A Tisza mellékága, a Túr, határon átnyúló folyóként ideális nemzetközi együttműködések számára, ezért az egyesület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával közösen 2018–2020 között is megvalósított itt egy projektet. Ennek folyatása a most zajló kezdeményezés, amely a Románia–Magyarország Interreg Program kertében valósul meg, és három fő pillérre épül:
A projekt koordinátora rámutatott, hogy a kutatások során nemcsak a halállományt vizsgálják, hanem a vidrák, denevérek, madarak, kétéltűek, hüllők, valamint számos gerinctelen faj állományát is felmérik.
A Túr folyó a Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot, és Garbolcnál, a magyar–román–ukrán hármashatár közelében lépi át a magyar–román határt.
A halfauna felmérése egy holtágban
Fotó: Szilágyi Bálint
A halfauna monitorozásáról Nagy András Attila biológus beszélt portálunknak. Mint kifejtette, az első átfogó felmérés 2011–2012-ben zajlott, ezt 2018–2019-ben egy kisebb léptékű vizsgálat követte, a következő pedig pont idén zajlik. A rendszeres monitorozást azonban egyre nehezebb finanszírozni, ezért a javallott éves vizsgálatok helyett csak öt-hat évente tudnak adatokat gyűjteni. Mint fogalmazott, még így is, ilyen szempontból a Túrmente Románia egyik szerencsés védett területe, ugyanis a legtöbb védett területen nem történik semmilyen monitorozás.
A Túrmentéről kimutatott első ingolák egyike
Fotó: Nagy András Attila
Az idei kutatás ugyanakkor kiemelkedő eredményeket hozott. Először sikerült igazolni az ingola jelenlétét, amelyet korábban soha nem jeleztek a védett területen. Ugyanakkor, az idén hat leánykoncért is kimutattak a Túrból. A fajból korábban mindössze öt példány előfordulását jelezték az egész országból: az első adat még 1964-ből származik, amikor 2 egyedet azonosítottak a Túr folyóból.
Az országból kifogott hatodik leánykoncér
Fotó: Nagy András Attila
A biológus rámutatott, a kedvező hírek mellett komoly figyelmeztető jelek is mutatkoznak. Nagyon sok faj populációi nagymértékű csökkenést mutatnak, elsősorban a lápi, mocsári fajok tűnnek el, de olyan közönséges fajok is megritkultak, mint a korábban tömegesen előforduló vöröshasú unka vagy a híres magyar böjti eledel, a csíkos káposzta alapanyagául szolgáló réticsík is.
A talajvíz szintje folyamatosan csökken, emiatt a növények egyre kevésbé jutnak természetes vízutánpótláshoz. Ennek következménye nemcsak az élővilág átalakulása, hanem a mezőgazdasági termelés visszaesése is.
A problémára válaszul a projekt egyik legfontosabb eleme öt kiszáradt Túr-holtág helyreállítása. Az egykor jelentős kétéltű-szaporodóhelyeknek számító víztereket kimélyítik, megtisztítják és alkalmassá teszik a víz hosszabb idejű megtartására. Az öt helyszín összesen több mint másfél hektárt fed le.
A Túrmente egyik ikonikus holtága, Patkó lapos holtág 2011 augusztusában (fenti kép) és 2026 áprilisában (lenti kép)
Fotó: Nagy András Attila
Emellett folytatódik a mesterséges denevérodúk kihelyezése és vizsgálata, valamint száz hektáron megkezdődik a valaha jellemző fás legelők helyreállítása. Az ültetett fák egyszerre szolgálják a természetvédelmet és a gazdálkodók érdekeit:
A program fontos része a szemléletformálás is. A következő időszakban 22 túrmenti iskola diákjaihoz jutnak el természetvédelmi foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal és interaktív térképekkel. A kezdeményezők célja, hogy a fiatalok megismerjék saját környezetük természeti értékeit, és felnőttként már természetvédő szemlélettel viszonyuljanak a tájhoz.
Ugyanis annak ellenére, hogy a jelenlegi vízgazdálkodás elsődleges célja az árvízveszély csökkentése, egyre nyilvánvalóbb, hogy a lehulló csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kell a tájban. A Túrmentén zajló program éppen ezt a szemléletváltást próbálja elősegíteni, hogy a térség egyedülálló élővilága hosszú távon is fennmaradhasson.
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – tudtuk meg Nagy András Attilától, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!