A projekt egyik legfontosabb része a Túr folyó néhány feltöltődött holtmedrének a helyreállítása
Fotó: Tur River ROHU - 00083 Facebook-oldala
Miközben a klímaváltozás hatására egyre több holtág szárad ki a Túrmentén, a természetvédők és kutatók azon dolgoznak, hogy megőrizzék a térség páratlan élővilágát. A határon átnyúló természetvédelmi program nemcsak a veszélyeztetett élőhelyek helyreállítását célozza, hanem olyan ritka fajok jelenlétét is sikerült igazolnia, amelyekről évtizedek óta nem volt adat. Márk-Nagy János projektkoordinátorral és Nagy András Attila biológussal beszélgettünk a Túr folyót és környékét érintő projektről.
2026. június 20., 10:142026. június 20., 10:14
A Túr folyó menti védett terület Szatmár megye egyik legértékesebb természeti kincse, amely rendkívül gazdag élővilágának köszönhetően évtizedek óta a természetvédelmi szakemberek figyelmének középpontjában áll. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete
Márk-Nagy János ökológus, a szatmárnémeti EKE alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, hogy ebben az időszakban készült el a védett terület élővilágának alapállapot-felmérése, valamint az a kezelési terv is, amelyet később miniszteri rendelettel jogszabályi rangra emeltek. Ez határozza meg mind a mai napig a természetvédelmi beavatkozások és a monitorozás fő irányait.
Márk-Nagy János, a szatmárnémeti EKE alelnöke már korábban is együttműködött a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala
Bár 2018-ban egy jogszabályváltozás nyomán a civil szervezetek elvesztették a védett területek kezelésének jogát, az EKE továbbra is aktív szerepet vállal a természetvédelmi munkában. A Tisza mellékága, a Túr, határon átnyúló folyóként ideális nemzetközi együttműködések számára, ezért az egyesület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával közösen 2018–2020 között is megvalósított itt egy projektet. Ennek folyatása a most zajló kezdeményezés, amely a Románia–Magyarország Interreg Program kertében valósul meg, és három fő pillérre épül:
A projekt koordinátora rámutatott, hogy a kutatások során nemcsak a halállományt vizsgálják, hanem a vidrák, denevérek, madarak, kétéltűek, hüllők, valamint számos gerinctelen faj állományát is felmérik.
A Túr folyó a Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot, és Garbolcnál, a magyar–román–ukrán hármashatár közelében lépi át a magyar–román határt.
A halfauna felmérése egy holtágban
Fotó: Szilágyi Bálint
A halfauna monitorozásáról Nagy András Attila biológus beszélt portálunknak. Mint kifejtette, az első átfogó felmérés 2011–2012-ben zajlott, ezt 2018–2019-ben egy kisebb léptékű vizsgálat követte, a következő pedig pont idén zajlik. A rendszeres monitorozást azonban egyre nehezebb finanszírozni, ezért a javallott éves vizsgálatok helyett csak öt-hat évente tudnak adatokat gyűjteni. Mint fogalmazott, még így is, ilyen szempontból a Túrmente Románia egyik szerencsés védett területe, ugyanis a legtöbb védett területen nem történik semmilyen monitorozás.
A Túrmentéről kimutatott első ingolák egyike
Fotó: Nagy András Attila
Az idei kutatás ugyanakkor kiemelkedő eredményeket hozott. Először sikerült igazolni az ingola jelenlétét, amelyet korábban soha nem jeleztek a védett területen. Ugyanakkor, az idén hat leánykoncért is kimutattak a Túrból. A fajból korábban mindössze öt példány előfordulását jelezték az egész országból: az első adat még 1964-ből származik, amikor 2 egyedet azonosítottak a Túr folyóból.
Az országból kifogott hatodik leánykoncér
Fotó: Nagy András Attila
A biológus rámutatott, a kedvező hírek mellett komoly figyelmeztető jelek is mutatkoznak. Nagyon sok faj populációi nagymértékű csökkenést mutatnak, elsősorban a lápi, mocsári fajok tűnnek el, de olyan közönséges fajok is megritkultak, mint a korábban tömegesen előforduló vöröshasú unka vagy a híres magyar böjti eledel, a csíkos káposzta alapanyagául szolgáló réticsík is.
A talajvíz szintje folyamatosan csökken, emiatt a növények egyre kevésbé jutnak természetes vízutánpótláshoz. Ennek következménye nemcsak az élővilág átalakulása, hanem a mezőgazdasági termelés visszaesése is.
A problémára válaszul a projekt egyik legfontosabb eleme öt kiszáradt Túr-holtág helyreállítása. Az egykor jelentős kétéltű-szaporodóhelyeknek számító víztereket kimélyítik, megtisztítják és alkalmassá teszik a víz hosszabb idejű megtartására. Az öt helyszín összesen több mint másfél hektárt fed le.
A Túrmente egyik ikonikus holtága, Patkó lapos holtág 2011 augusztusában (fenti kép) és 2026 áprilisában (lenti kép)
Fotó: Nagy András Attila
Emellett folytatódik a mesterséges denevérodúk kihelyezése és vizsgálata, valamint száz hektáron megkezdődik a valaha jellemző fás legelők helyreállítása. Az ültetett fák egyszerre szolgálják a természetvédelmet és a gazdálkodók érdekeit:
A program fontos része a szemléletformálás is. A következő időszakban 22 túrmenti iskola diákjaihoz jutnak el természetvédelmi foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal és interaktív térképekkel. A kezdeményezők célja, hogy a fiatalok megismerjék saját környezetük természeti értékeit, és felnőttként már természetvédő szemlélettel viszonyuljanak a tájhoz.
Ugyanis annak ellenére, hogy a jelenlegi vízgazdálkodás elsődleges célja az árvízveszély csökkentése, egyre nyilvánvalóbb, hogy a lehulló csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kell a tájban. A Túrmentén zajló program éppen ezt a szemléletváltást próbálja elősegíteni, hogy a térség egyedülálló élővilága hosszú távon is fennmaradhasson.
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – tudtuk meg Nagy András Attilától, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Senki sem jelentkezett a tasnádi polgármesteri hivatal által kiírt tenderre, amely egy 102 millió lejes hitel felvételére irányult a Szatmár megyei településen tervezett, Aquapark Transilvania Terme nevű élményfürdő megvalósítása érdekében.
Jól haladnak a munkálatok a Nagyszebent Fogarassal összekötő autópályán – közölte a Brassó megyei út- és hídkarbantartó vállalat.
Nyolc éve kihasználatlanul áll az egykor népszerű gyermekrészleg az aradi Neptun Strandon: azóta benőtte a gaz, a medencék burkolatát pedig tönkretette az idő. Bár az önkormányzat évek óta ígérgeti a felújítást, eddig nem történt semmi.
Kánikulára figyelmeztető két sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!