Fotó: Beliczay László
Panelbeszélgetések keretében rendeztek vitaindítót az RMDSZ kincses városi kongresszusán Erdély jövőjéről. Az erről összeállított, több mint harminc oldalas vitairat több területen keresi a választ a jövő kihívásaira.
2019. február 23., 14:412019. február 23., 14:41
2019. február 23., 19:042019. február 23., 19:04
A dokumentum szerint az RMDSZ alapításkori céljai változatlanok, ugyanakkor szükségesnek tartják néhány területen a hangsúlyok áthelyezését, a prioritások megrajzolását. Hat központi területre kívánnak nagyobb hangsúlyt fektetni középtávon: 21. századi Erdély, versenyképes gazdaság, minőségi oktatás, bővített jogvédelem, társadalmi és szervezeti szolidaritás, átértékelt magyar–román párbeszéd.
„Ki kell találnunk a 21. század Erdélyét, annak magyar társadalmát. Végig kell gondolnunk, hogy a nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása mellett hogyan lehetünk sikeresek romániai magyarként” – hangsúlyozta a panelbeszélgetésen Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Szerinte szembe kell nézni azzal, hogy a ’89 után felnövő generációk más viszonyrendszerben gondolkoznak jövőjükről, az újragondolt jövőképnek elsősorban az ő kérdéseikre kell választ adnia.
Annak érdekében, hogy sikerüljön megállapodni a közös erdélyi jövő alapvonalaiban, ez év tavaszán az RMDSZ elindítja az Erdélyi konzultáció 2.0-t. A vitairat szerint pragmatikus transzilvanizmusra van szükség, Erdély és a magyar közösség sikere érdekében azokat az eszközöket célszerű előtérbe helyezni, amelyek eredményt hoznak. Ennek a gondolkodásnak ki kell terjednie a parlamenti és önkormányzati munkán túl minden olyan lehetséges szövetségesre – erdélyi román politikusokra, magyar és román szakmai szervezetekre, értelmiségi körökre, kulturális és médiaintézményekre –, akik hasonlóképpen látják a régió fejlődését.
„Alapvető célunk az, hogy az erdélyi magyar közösség gazdasági és társadalmi szempontból felzárkózzon, összpontosítson a XXI. század húzóágazataira, ezáltal az erdélyi román társadalom egyenrangú partnerévé váljon. Az erdélyi magyarok versenyképességét növelnünk kell, mind Erdélyben, mind Romániában, mind Európában” – szerepel a dokumentumban, amely rámutat: az erdélyi magyarok társadalmi helyzete és gazdasági ereje sok tekintetben elmarad a többségi nemzet tagjaihoz képest.
A vitaanyag – amelyet az RMDSZ szakpolitikusai tucatnyi szakértő bevonásával állítottak össze – szerint a szövetség olyan erdélyi magyar társadalmat vizionál, amelynek fejben erős – versenyképes, innovatív, alkotó, sikeres –, ugyanakkor magyarságukra, erdélyiségükre büszke tagjai vannak. Kelemen Hunor a fórumon elmondta, a kongresszus elé terjesztett vitaindítót széleskörű erdélyi konzultációra bocsájtják, több helyszínen bemutatják, vitákat szerveznek róla, és ez lesz az a dokumentum, amely megszabja azt a keretet, amelyen belül meghozzák a politikai döntéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!