Célegyenesbe értünk, és úgy kell mindenkinek küzdenie a Székelyföld autonómiájáért, mintha véghajrában lennénk – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken Tusnádfürdőn a fősátorban megrendezett, Európai Unió és regionalizmus című beszélgetésen.
2014. július 27., 20:372014. július 27., 20:37
Izsák elmondta: kézhez kapta azokat az indoklásokat, melyeket a polgári kezdeményezésük elutasítása miatt indított perbe belépő államok fogalmaztak meg, és úgy érzi, az SZNT-nek van esélye nyerni a luxembourgi európai bíróságon.
„Bármi lesz a sorsa ennek a pernek, akár veszítünk, akár nyerünk, egy biztos: a világ egy kicsit meg fog változni ezután, mi pedig új kontextusban, új fegyverekkel tudjuk folytatni küzdelmünket” – szögezte le a szervezet elnöke. Rámutatott, az Európa Tanácsban elfogadott Kalmár-jelentés – amely a közigazgatási átszervezések esetében előírja, hogy a gazdasági szempontokat megelőzve kell figyelembe venni a kulturális, történelmi, nyelvi szempontokat ott, ahol kisebbségek élnek – kiváló hivatkozási alapot jelent, és egy újabb használható fegyvert adott az önredelkezésért küzdők kezébe.
Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke előadásában arról beszélt: míg Románia nem hozza összhangba törvényeit az európai jogszabályokkal, az önrendelkezési törekvéseknek nem lesz kézzel fogható eredménye. Véleménye szerint a román kormány még a sokat hangoztatott decentralizációt is félmegoldásokkal próbálja kivitelezni, így még ebben a tekintetben sem lehet konkrét előrelépésről beszélni.
Az újságíró szerint a román alkotmány lehetővé teszi a megkérdőjelezhetetlenül létező történelmi régiók kialakítását, melyeken belül speciális státusú, autonóm alrégiókat is létre lehetne hozni, és szerinte ebbe a kategóriába tartozik a Székelyföld is. Gherman elmondta még, amikor a fia először látogatott el a Székelyföldre, azt mondta, olyan vidék ez, mintha egy másik ország lenne. „Sokatmondó, hogy itt a füvet lekaszálják, és virág van az ablakban” – jegyezte meg.
Marc Gafarot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője arra mutatott rá, meg kell értetni a román közösséggel, hogy az autonómia számukra is előnyös, hiszen stabilitást, fejlődést és békét jelent. „Spanyolország is homogén országot akar, nem tiszteli a másságot, de ezek a törekvések csak az önredelkezési vágyat erősítik fel az emberekben. Így történt ez Romániában is” – mutatott rá a katalán politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!