Városrendezési gondok Szatmárnémetiben

A terv hiányában pedig az építkezni akarók nem kaphatnak engedélyt az önkormányzattól – kivételt csak azok a városrészek képeznének, melyekre készült korábban részleges városrendezési terv, és annak még nem járt le a határideje.

Szatmárnémeti általános városrendezési tervének elkészítésére négy évvel ezelőtt hirdettek licitet, amelyet az Urban Proiect részvénytársaság nyert meg. A cég részben a fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozik, Nits János, a helyi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke pedig úgy tudja, a korábbi tárcavezető nem tartotta prioritásnak a tervezést, így nem készültek el időre.

Azonban nem a halogatás volt a sikertelenség egyetlen oka, a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a bukaresti cég – a helyiek javaslatait figyelmen kívül hagyva – nem alkalmazott egyetlen olyan szakembert sem, akinek lett volna helyismerete. „A tervezők csak repülőből ismerték a várost, ezért rengeteg hibát vétettek – magyarázta lapunknak Nits. – A közlekedési tanulmányukat háromszor dobtuk vissza. Eleve nem volt pontos képük a jelenlegi helyzetről, a térképeikről például hiányoztak utcarészletek vagy egy-egy nagyobb épület, ami egy szatmárinak egyből feltűnt volna.”

A tanácsos azt reméli, hogy a kormány engedélyezi a jelenleg használt általános városrendezési tervek érvényességének meghosszabbítását, mivel e nélkül nehézkessé válna az építkezések engedélyezése. Kifejtette, az új tervtől azt várják, hogy az önkormányzat és a lakosság által elvárt módon szabjon irányt a város fejlődésének, ellentétben a jelenlegivel, melyben például a „lakózónák” vonatkozásában nem volt utalás az utcák jellegére, így nem tudta a polgármesteri hivatal megakadályozni, hogy a város régi központjának jellegét meghatározó, kertes házak alkotta utcákban ne építsenek oda nem illő társasházakat.

Nits János örvendetesnek nevezte, hogy 2009-ben szigorítottak a vonatkozó törvényeken, nagyobb beleszólást biztosítva az önkormányzatoknak az építkezésekbe. Korábban a jogszabályok ugyanis túlságosan megengedők voltak, a beruházóknak például módjukban állt beperelni a polgármesteri hivatalt, ha valamit megtiltottak nekik, és amennyiben nyertek, az engedély kibocsátásán kívül akár kártérítésre is kötelezhették az önkormányzatokat.

Bár Szatmárnémetiben is több ízben közfelháborodást váltott ki a 2006 és 2008 közötti ingatlanbefektetési bumm idején a beruházók agresszivitása, az urbanisztikai bizottság elnöke úgy vélte, a többi nagyobb városhoz képest jól járt a partiumi megyeszékhely: a beruházóknak nem sikerült elcsúfítaniuk a régi városrészeket. A jövőben pedig remélhetőleg erre már nem is lesz esélyük, mivel az új általános városrendészeti terv készítőitől azt kérték többek között, hogy tömbházak építését ne engedélyezzék csak a Károlyi út és a Szamos közötti részen.

Ha sikerül véglegesíteni az új szabályzatot – melyet közvitára kell bocsátaniuk, és engedélyeztetni kell –, valószínűleg az állattartás körüli gondok is rendeződnek. Mivel a jelenlegi dokumentum nem tartalmazott erre vonatkozó előírásokat, előfordult, hogy egyesek a falusias utcákban villákat építettek, majd panaszkodtak a polgármesteri hivatalban, hogy zavarja őket a trágyaszag meg a kukorékolás.

Megoszlik a közvélemény a Szamos partján, a Golescu híd lábánál épülő több mint 20 emeletes lakóépület engedélyezését illetően is. Ennek kapcsán Nits János kifejtette: a városkép szempontjából kívánatos, hogy a magas épületek a folyóparton kapjanak helyet, ezért hagyták jóvá a beruházást. Az építtetőt kötelezték, hogy az ingatlanon belül biztosítson parkolóhelyet, illetve garázsokat a leendő lakóknak.

Kérdésünkre, hogy a talaj komoly gondot jelent-e az építtetőknek, elmondta: bármilyen talajra lehet építkezni, csak nem mindegy, mennyibe kerül. Kifejtette, kellő elővigyázatossággal elkerülhetők a problémák, jelenleg az építkezés előtt kötelező legalább két geológiai fúrást elvégeztetni. Szatmárnémetiben változatos módszereket használtak az alapozásnál, van olyan épület, amely cölöpökön áll.