Hirdetés

Városképromboló betonmonstrum borzolja a kedélyeket Kolozsváron

A Petőfi (Avram Iancu) utcai szálloda valósággal rátelepszik a 18-19. századi műemlékházakra •  Fotó: Jakab Mónika

A Petőfi (Avram Iancu) utcai szálloda valósággal rátelepszik a 18-19. századi műemlékházakra

Fotó: Jakab Mónika

Hatalmas felháborodást váltott ki a kolozsváriak körében a Petőfi (Avram Iancu) utcában épült behemót szálloda látványa. A műemlék övezetbe, a város első füvészkertjének helyére, a „hóhér háza” szomszédságába felhúzott betonmonstrum nemcsak a várfalat takarja el, a belvárosi utca eredeti arculatát is megsemmisíti; a helyiek koporsóhoz, űrlényhez hasonlítják, számos mémnek a forrása. Bár a kerülőutakon engedélyeztetett beruházás ellen online petíció is indult, Guttmann Szabolcs építész szerint a 25. órában már nincs mit tenni ellene. 

Pap Melinda

2021. február 17., 14:552021. február 17., 14:55

2021. február 17., 15:042021. február 17., 15:04

Bár évek óta botrány övezi, a napokban valósággal elárasztotta a közösségi médiát a kolozsvári Petőfi (Avram Iancu) utcai szálloda képe: a szomszédos egyszintes épületek fölé magasodó betonmonstrum – melyet a helyiek csak „koporsóként” vagy „űrlényként” emlegetnek – az utca teljes arculatát elrontja és a középkori várfalat is takarja. Egy online petícióban kolozsváriak százai kérik a lebontását, de Guttmann Szabolcs építész szerint a 25. órában már nem nagyon van mit tenni ellene, ugyanis az évek során kerülőutakon sikerült „lepapírozni” a több telket is elfoglaló beruházást.

„Számomra a Petőfi utcai építmény – melyet a kolozsváriak koporsónak csúfolnak – szörnyként való megjelenése volt az, amivel betelt a pohár” – írja az online petíció kezdeményezőjeként Remus Octavian Câmpean író, matematikus, aki

Hirdetés

arra szólította Kolozsvár lakosságát: álljon ki a város történelmi, kulturális és épített öröksége mellett, ne hagyja, hogy ez ingatlanbefektetők prédájává váljon.

A petíciót szerdára több mint ezren írták alá, de sokkal nagyobb azoknak a száma, akik a Civil Kolozsvár (Clujul Civic) Facebook-csoportban, a közösségi oldalakon emeltek szót ellene.

Hatalmas veszteség

A Petőfi utca 23–25. szám alatti vitatott beruházás nem újkeletű, a szakma és a sajtó évek óta próbálja felhívni a figyelmet a többszintes szálloda megépülésével együtt járó hatalmas veszteségre. Az építkezés ugyanis részben az egykori Nemes-Bethlen ház füvészkertjének, azaz Kolozsvár első botanikus kertjének a helyén zajlik.

A Farkas utcai nemesi lak 18. század végén épült füvészkertjébe Európa minden régiójából hoztak fákat, helytörténeti könyvek szerint egész Erdély első botanikus kertje volt.

Készen sem lesz esztétikusabb •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Készen sem lesz esztétikusabb

Fotó: Jakab Mónika

Szomszédságában található az úgynevezett „hóhér háza”, mely egy ideig ügyészségi fogházként is működött, és belső udvarán, közvetlenül a városfal alatt kivégzések is voltak. Az épített örökséget ért veszteség mellett

ráadásul fennáll a gyanú, hogy a befektető tisztázatlan körülmények között szerezte meg az engedélyeket a belvárosi hotel megépítésére.

Évekig tartó engedélyeztetési huzavona után az építkezés 2018 februárjában kezdődött el, ekkor dózerolták le a fákat, miután a Nemes-Bethlen házhoz tartozó villát már 2014-ben a földdel egyenlővé tették. Az építkezést ellen szólt az is, hogy 2018 júliusában a telek mögött húzódó középkori várfallal párhuzamosan haladó alagútra bukkanhattak az építőmunkások, ami megkövetelte volna a terület régészeti feltárását.

A beruházás törvénytelen és műemlékrongáló voltára a szomszédos, Farkas utca 8. szám alatti ingatlan lakói is többször felhívták a figyelmet, egyenesen Emil Boc polgármestertől kérve a területre kiadott építkezési engedély visszavonását – sajnos eredménytelenül.

Ki a hibás?

Az értékes belvárosi területet még 2009-ben vásárolta meg Dumitru és Rafila Rodean – előbbi a korrupció miatt hét év börtönre ítélt nagyszebeni vállalkozó, Dumitru Ghişe apósa –, és egy többszintes szálloda tervével állt elő.

A középkori várfaltól alig egy méterre épülő hotel a helyi sajtó szerint ötszintes lesz, valósággal „rátelepszik” a környezetére, a 18–19. században épült földszintes-egyszintes műemlék házakra.

Hogy a befektetőknek hogyan sikerült megszerezniük az engedélyeket, mai napig nem tisztázott, 2013 szeptemberében azonban megkapták az urbanisztikai engedélyt és még a bontási időpont előtt ledózeroltatták a régi ingatlant, mielőtt a területi műemlékvédelmi bizottság kezdeményezhette volna az épület műemlékké való nyilvánítását.

Kimagaslik az utcaképből, megbontva annak eredeti arculatát •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Kimagaslik az utcaképből, megbontva annak eredeti arculatát

Fotó: Jakab Mónika

Mivel a kolozsvári műemlékvédő szakemberek elejétől ellenezték a beruházást, megkerülték őket: Bukaresttől kértek engedélyt. Így

a fővárosi illetékeseket okolja az építészeti förmedvényért Emil Boc polgármester is, aki a civil nyomás hatására kedden kénytelen volt az önkormányzat urbanisztikai bizottságának a napirendjére tűzni a kérdést.

Az online ülésen kiderült, hogy a kolozsvári területi műemlékvédelmi bizottság egyik szakaszban sem hagyta jóvá a tervet, úgy vélve: ez esztétikailag nem alkalmas arra, hogy műemlék övezetben álljon. De a befektetőnek az országos testület jóváhagyására is szüksége volt, amit megkapott. „Kolozsvár negatívan véleményezte a projektet. Kolozsvár feje fölött jártak el (…) A bukaresti jóváhagyás nélkül a projekt nem mehetett volna tovább” – mosta kezeit az ülésen Boc.

Șerban Țigănaș építész azonban az önkormányzat felelősségére is felhívta a figyelmet, rámutatva: ennek jóvá kellett hagynia az építkezést, és az építkezési engedélyt is a városi főépítész bocsátotta ki.

Tehát a polgármester – abban az időben a később korrupció miatt börtönbe került Sorin Apostu – és a főépítész is tisztázhatta, szóvá tehette volna a tanács előtt a beruházással kapcsolatos szakmai aggályokat, ami nem történt meg. Így a döntéshozó testület jóváhagyta az övezeti urbanisztikai tervet (Plan Urbanistic Zonal – PUZ), holott elis utasíthatta volna.

Nem lehetett megkerülni. Előtérben a szomszédos Mikó-műemlékház kapuja •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Nem lehetett megkerülni. Előtérben a szomszédos Mikó-műemlékház kapuja

Fotó: Jakab Mónika

A kolozsvári tanács 2010 májusában 25 „igen” szavazattal áldását adta a beruházásra, és innen egyenes út vezetett az építkezési engedély megszerzéséhez; az első engedélyt 2015-ben kapta meg a befektető, ezt 2019-ben meghosszabbították.

Mit mond a szakma?

Adrian Borda építész, a kolozsvári általános városrendezési tervet (PUG) kidolgozó csapatot koordináló építész az Adevărulnak úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat több szakaszban is megakadályozhatta volna a beruházást.

Idézet
„A teljes projektet vissza kellett volna dobni. Egy palota udvarára épült, a palota ablakaitól pár méterre”

– mondta a lapnak a szakember, aki szerint a PUG nem engedélyezi a több telket elfoglaló, összefüggő építkezést, ezt azonban nem vették figyelembe. Kollégája,

Şerban Ţigănaş szerint Kolozsvár belvárosában soha nem volt olyan övezeti területrendezési terv, mely figyelembe vette volna az értékes épített örökséget.

Úgy vélte, ehhez egy szakembergárdának kellene parcellánként felmérnie az óvárost, mely élvezi a városvezetés anyagi és morális támogatását. Az építészek rendjének volt elnöke szerint csak így lehetnénk biztosak abban, hogy tíz év múlva nem nő kis újabb hasonló förmedvény a belváros szívében.

Birodalmi lépegető. A kolozsváriak számos mémet gyártottak az épületről •  Fotó: Facebook/Clujul Civic Galéria

Birodalmi lépegető. A kolozsváriak számos mémet gyártottak az épületről

Fotó: Facebook/Clujul Civic

Hasonló véleményen van Guttmann Szabolcs építész is, aki a Krónikának elmondta: az önkormányzat több lépcsőben is megakadályozhatta volna a projektet. Elsőként a PUG-ban eleve nem kellett volna beépíthetőként szerepeljen a terület, hiszen túl közel van a várfalhoz, és egy műemlék védett övezetében nem lenne szabad ilyen erőszakosan beavatkozni. De az engedélyeztetés során is „visszafogható” lett volna a gigantikus projekt.

Guttmann a műemlékvédelem terén uralkodó „ködös állapotokra” is felhívta a figyelmet, emiatt még azon értékeket is nehéz védeni, melyek szerepelnek a műemlékek hivatalos listáján.

Ezek nyilvántartása az utca és házszám alapján történik, és mivel a Petőfi utcát az idők során Avram Iancura keresztelték, egy évig folyt a vita, hogy a lebontásra ítélt ház műemlék vagy sem. Mivel a villának nem volt „bombabiztos” georeferenciális védelme, nem lehetett megmenteni.

„Ronda, és az is marad!”

Ennek ellenére a várfal miatt sem lett volna szabad hagyni az amúgyis nagy tömegű szállodát terjeszkedni a szomszédos Mikó műemlék házig, vélte Guttmann Szabolcs. Nagyszeben volt főépítésze szerint az önkormányzat műemléki bizottságának észre kellett volna vennie, hogy a beruházás „túl naggyá nőtte ki magát”, így osztottabb tömeget kérhetett volna a tervezőtől.

Idézet
„Ha már ilyen hosszú, több telkes összeépítésről van szó a várárokban, legalább a végeit visszahúzhatták volna a telekhatártól. Így megadták volna a lehetőséget, hogy itt-ott kikandikáljon a várfal. Ilyenkor legalább annyit illik csinálni, hogy a házfront a meglévő műemlékekkel egy egységként működjön, legyen közöttük egy kis zöld felület, egy kis átláthatóság”

– magyarázta lapunknak Guttmann Szabolcs, aki szerint nem lett volna szabad „ekkora tömeget” engedélyezni.

Az építész úgy vélte, a beruházó vélhetően érdekkapcsolatok révén a maximumot tudta kihozni a belvárosi telekből anélkül, hogy az önkormányzat bármiféle elvárással lépett volna fel vele szemben.

„Egy ekkora beruházásnál alapfeltétel lett volna, hogy ha már ennyit enged a város, akkor legalább a várfal is legyen rehabilitálva” – mondta. Szerinte az épület funkcióit is tisztázni kellett volna, többek között átjárhatóvá lehetett volna tenni a szomszédos udvarteret a Farkas utca felé.

„Ez az áldozat, de emellett ki lehetett volna pipálni egy csomó megoldandó problémát, ami nem történt meg. Most, a 25. órában arról beszélünk, hogy: jaj, de ronda! Az, és az is marad! Szerintem ebben a stádiumban, amikor eddig el lehetett vinni a hivatalos papírozást, már nem lehet semmit sem tenni ellene” – értékelt Guttmann Szabolcs.

„Elefánt és bolha”

Kérdésünkre elmondta, hogy van hasonló eset Kolozsvár belvárosában, mégpedig az Óvár nyugati részén, a Szentlélek (Virgil Fulicea) utcában, ahol a várfal mellett Tótfalusi Gábor műépítész húzott fel építészeti irodát. Ez a beruházás „bolhának” minősül az „elefánt” méretű Petőfi utcai gondok mellett, vélte Guttmann, aki szerint itt rengeteg odaadással sikerült egy elegáns megoldást találni.

A Galéria

A "bolha". A Szentlélek (Virgil Fulicea) építészeti iroda

Fotó: Jakab Mónika

„Nagyon jól sikerült, modern épület, előnye, hogy befedi egy nagy területű tűzfalát a két világháború közötti beépítésnek. És amennyire lehet, bemutatja a várfalat is” – értékelte a végeredményt az építész, aki szerint itt az önkormányzat számos követelménnyel lépett fel a beruházóval szemben, főleg miután kiderült, hogy a középkori várfal a római kori Napoca falaira épült.

Mindez az adminisztráció által használt kettős mércét illusztrálja, hiszen a két építkezés ugyanabban a városban, ugyanabban a periódusban zajlott.

Guttmann Szabolcs kijelentette: ahhoz, hogy ne történhessen a Petőfi utcaihoz hasonló építészeti katasztrófa, a civil szférának ki kell követelnie, hogy legyen publikus a műemlékvédelmi engedélyeztetési folyamat, időben lehessen tudni minden beruházásról.

Idézet
„Ahogy az urbanisztikai terveknél van közvita, hogy a csudában nem lehet közvita egy ilyenről? Erről rég kellett volna tudjon mindenki, ám csak most szörnyülködünk, amikor megépült: jaj, hát mi történt?!”

– fogalmazott. Elavult módon jelenleg minden műemléki jóváhagyás zárt ajtók mögött történik, holott egy ilyen beavatkozás tönkreteheti a műemlék környezetét.

A modern épület rálátást enged a középkori városfalra •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

A modern épület rálátást enged a középkori városfalra

Fotó: Jakab Mónika

„Az engedélyezési folyamat átláthatóvá tétele mindenkinek a hasznára válna, hogy tudjuk, milyen irányba fejlesztjük a várost, milyen előnyei származnak ebből” – mutatott rá Guttmann Szabolcs, aki szerint ezért is fontos a Petőfi utcai beruházásról a 25. órában is beszélni.

„Ilyen értelemben a civil szféra is rengeteget tehet, mert nem úgy néz ki a mai Románia, hogy a minisztériumok meg fogják váltani a világot. Inkább alkalmazkodnak a civil szféra óhajaihoz, ha úgy érzik, hogy az eset botrányba juttathatja a politikumot. Ezt senki nem akarja, így inkább megpróbálja legalább a jövőben kijavítani a hibát” – összegzett a műemlékvédelmi szakember.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Záporok, zivatarok hoznak felfrissülést a kánikula után – kéthetes időjárás-előrejelzés

Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.

Záporok, zivatarok hoznak felfrissülést a kánikula után – kéthetes időjárás-előrejelzés
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van

Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.

Vízhiány miatt korlátozzák a vízellátást a Partium és Dél-Erdély településein, de a mélypont még távol van
2026. augusztus 03., hétfő

Hőségriadó: korlátozzák a nehézgépjárművek közlekedését négy erdélyi megyében

Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.

Hőségriadó: korlátozzák a nehézgépjárművek közlekedését négy erdélyi megyében
2026. augusztus 03., hétfő

A brutális hőség miatt korlátozzák a közúti forgalmat három partiumi megyében

Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.

A brutális hőség miatt korlátozzák a közúti forgalmat három partiumi megyében
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Miért keresnek egyre többen más utat az állami iskola helyett?

Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.

Miért keresnek egyre többen más utat az állami iskola helyett?
2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
Hirdetés
Hirdetés