Hirdetés

A címer az érték, a logó a trendi: hódít a települések új keletű jelképe, de a régit is tiszteletben kellene tartani

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal homlokzatán ott látható a város címere, amely Bethlen Gábor fejedelem korából származik  •  Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal homlokzatán ott látható a város címere, amely Bethlen Gábor fejedelem korából származik 

Fotó: Haáz Vince

Jó, ha marketinges megfontolásból a városvezetés ötletes logót terveztet az adott településnek, viszont kár lenne, ha ez háttérbe szorítaná a több évszázados hagyományra visszatekintő címereket – vélik a Krónika által megszólaltatott történészek és egy heraldikus. A szakemberek szerint logót bárki rajzoltathat magának, címerrel viszont csak a történelmi múlttal rendelkező városok büszkélkedhetnek.

Szucher Ervin

2022. április 03., 14:592022. április 03., 14:59

2022. április 03., 15:002022. április 03., 15:00

Fontos, hogy egy 21. századi városnak legyen vizuális identitása, ez a tendencia és ez az elvárás is – így adta hírül február közepén Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, hogy egy zilahi tervezőcég segítségével új jelképet rajzoltatott a városnak.

A bejelentést követő időszakban a logó kapcsán rengetegen nyilvánítottak véleményt: a városháza és új jelképe kapott hideget, meleget. Egyesek üdvözölték, fiatalosnak, modernnek nevezve, mások fölösleges, amatőr rajznak tartották, ugyanakkor a város hagyományos címerének holtvágányra helyezését vélték felfedezni benne.

Hirdetés

Nem csak a hozzászólók, a városvezetők is feltették a kérdést: szüksége van-e Marosvásárhelynek a logóra?

Ők ezt határozott igennel válaszolták meg, és részletesen meg is indokolták. Egyértelmű, hogy ez a trend, és számos, a Székelyföld egykori fővárosánál rangosabb település is rajzoltatott magának jelképet.

Mi több, egyes világvárosok – mint például Bécs, Lisszabon vagy Helsinki – már a második generációs logónál tartanak, miután az évek teltével a bonyolultnak vélt elsőt sallangmentesítették. Ugyanakkor akadnak városok, amelyek arculatukat még mindig a több száz éves címerükkel próbálják erősíteni, és meg sem próbálják azt leegyszerűsített rajzra cserélni, vagy akár pótolni.

Kapcsolaterősítés a városlakókkal

Felmerül tehát a kérdés: címer vagy logó? Az erdélyi városcímerekről legfőképpen azt kell tudni, hogy középkori eredetű jelképek, amelyek rendkívül kötött formában azt foglalják össze, amit az adott település el szeretne mondani magáról.

Ezzel szemben az egyre divatosabb logók nem csak vizualitásról vagy szépségről szólnak; megrendelőik és tervezőik ezeket a jelképeket elsősorban marketingfogásnak szánják. Egy város logójába a lehető leglényegesebb, legvonzóbb adatot kell „kódolni”.

Azt is látni és tapasztalni, hogy míg számos magyar többségű település hosszú évek óta szélmalomharcot vív a román bürokráciával a történelmi hagyományokat megörökítő címer és zászló hivatalosításáért, azok „engedik el” saját jelképeiket, akik ilyen gondokkal nem küszködnek.

Idézet
A vizuális identitás és ennek vezéreleme, a logó megtervezésekor az elsődleges cél a fiatalok megszólítása”

 – magyarázza Porcsalmi Balázs, a számos erdélyi önkormányzatnak dolgozó zilahi cég vezetője. A szakember úgy véli, fontos szempont, hogy az új vizuális identitás rugalmas, bármilyen felületen használható legyen, funkcionalitása megmaradjon.

„A grafikai rendszer segít bizalmat és erősebb kapcsolatot kiépíteni az önkormányzat és városlakók között” – nyomatékosítja Porcsalmi. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy egy jó logó általában a címerből ihletődik – a tervezők ezt az utat próbálták követni Marosvásárhely esetében is.

„A címer a polgári nevünk, a logó meg a becenevünk”

Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész szerint sem elítélendő a logó használata, hiszen „az idők változnak, és lépést kell tartani velük”. Abban is egyetért a rajzolókkal, hogy egy logó akkor jó, ha valamit átment a címerből.

Mint mondja, a címernek valamikor jól körülhatárolt szerepe volt, amely sajnálatos módon mára eléggé elhalványult. „Valamikor a jelkép által mutatták be az országok, a települések vagy a nemesi családok, hogy kit és mit képvisel a címer. Ma már sokan csak vállat vonnak erre” – jellemezi az idők változását a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett szakember.

A lapunk által megszólaltatott Pál-Antal Sándor bevallotta, ő sokkal inkább a címerhasználat híve, mintsem a logóké.

Főleg nem az olyanoké, amelyekről nehéz kideríteni, mit jelképeznek. Bár első pillanattól leszögezi, hogy a címertan nem tartozik kutatási szakterületéhez, és ezt inkább a heraldikusokra kellene bízni, mintsem történészekre vagy polgármesterekre, Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész nem ért egyet a városi logók térhódításával.

„A történelmi hagyomány az történelmi hagyomány, amelyhez ragaszkodnunk kellene” – fejtegeti a számos tudományos kötet szerzője, hozzátéve, hogy a mai vezetők közül egyesek a múlt megmásításával próbálnak politikai tőkét kovácsolni.

Marosvásárhely új, a címer ihlette logója, amelyet nemrég mutattak be a sajtó képviselőinek  •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Marosvásárhely új, a címer ihlette logója, amelyet nemrég mutattak be a sajtó képviselőinek 

Fotó: Haáz Vince

A Krónika egy fiatalabb szakember véleményét is kikérte; Gergely Balázs, aki Pál-Antalhoz és Gardához hasonlóan szintén történész, nem tartja a címert és a logót összeférhetetlen jelképeknek. „Manapság, amikor a marketingszempontok határozzák meg a kommunikációs trendeket, a modernizálódó települések elkezdtek különböző korszerű arculatokat kitalálni maguknak.

Idézet
Ebben van logika, főként az idegenforgalom szempontjából, ugyanis a logók egyfajta turistacsalogató eszközök.

Ezeknek megvan a helyük minden település életében. Aki viszont rendelkezik egy középkori címerrel, és nem használja, szegényebbé válik. A hagyományos címereket használni kell, hiszen azok az identitásunk részei” – állítja a Pro Cultura Hungarica díjjal kitüntetett történész.

Egy hasonlattal élve, Gergely úgy véli, a címer olyan, mint a polgári nevünk, a logó meg a becenevünk. „De még csak nem is a külvilág által ránk aggatott becenév, hanem az, amit mi adunk önmagunknak” – fűzi hozzá. Véleménye szerint Kolozsvár 14. századi címerénél találóbb logót valószínűleg egyetlen formatervező sem tudna rajzolni.

Heraldikus: logója lehet bárkinek, címere nem

A címertan doktora, a sepsiszentgyörgyi Szekeres Attila szerint is tudomásul kell venni, hogy a logók felé „mozdul a világ”. Mint mondja, ezek ugyanazt a szerepet töltik be, akár a címerek.

„Csakhogy a címer több évszázados hagyományról tesz tanúbizonyságot, míg logót rajzoltathat magának bárki” – fejtegeti, hangsúlyozván, hogy egy ügyes formatervező egy múlt nélküli kis, poros településnek is képes ötletes jelképet rajzolni.

Idézet
Egy másik különbség az, hogy logója lehet akár egy egyesületnek, egy cégnek, egy ötletnek vagy egy mozgalomnak”

 – teszi hozzá. Szerinte logóból is kétféle van: jó és rossz. „Amennyiben hasonlít a címerhez, mint például a Gyergyószentmiklósé, akkor azt mondom, hogy nincs gond. De ha olyan, mint Kézdivásárhelyé, akkor nagyon nincs rendben” – hoz fel két ellentétes példát az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke.

Kitérve a marosvásárhelyi esetre, elárulja, hogy a logót készítő szilágysági cég képviselői kikérték a véleményét, amelyet „részben betartottak, részben nem”. „Nem mondhatni, hogy nagy katasztrófa a marosvásárhelyi logó.

Idézet
Azt állítják róla, hogy a modern kommunikáció eszköze.

Ezzel szemben én amondó vagyok, hogy ha lehet címer és logó között választani, válasszuk a címert, főként, ha 1616-ból, Bethlen Gábor fejedelemtől származik” – ad hangot véleményének a nemzetközileg elismert szakember.

Eltűnőfélben a régi címerek

Kolozsvár Anjou-kori címerét nem egy újszerű logó szorította ki. Románia még 1948-ban betiltotta a címerhasználatot, majd az 1968-as közigazgatási reform után afféle szocialista címereket készíttetett minden egyes megyének és városnak.

A rendszerváltást követően a város magyarfaló polgármestere, Gheorghe Funar új címer gyanánt egy minden heraldikai szabályt mellőző giccset rajzoltatott egy középiskolás diáklánnyal. A szélsőséges városatya utódja, Emil Boc számos felszólítás ellenére sem volt eddig hajlandó visszatérni a 14. századi háromtornyos jelkép használatára.

Marosvásárhely történelmi címere más körülmények között került a „süllyesztőbe”.

A korábbi polgármester, Dorin Florea mandátuma első éveiben, a 2000-es esztendők elején mellőzte, mondván, hogy az átszúrt medvefej miatt szégyelli idegeneknek mutogatni. Miután történészek tanácsára hallgatva megkedvelte, egyre több helyen és helyzetben használta.

A 2010-es évek végén Magyary Előd RMDSZ-es tanácsos kezdeményezésére, akárcsak Európa történelmi nagyvárosaiban, már az új aknatetőkre is rákerült a régi címer. Miután Soós Zoltán polgármester rendelésére a zilahi Rubicom Kft. elkészítette és bemutatta a sajtónak a címerből ihletődött logót,

a 2020 őszén megválasztott elöljáró február 16-án a nyilvánosság előtt megígérte, hogy az új jelkép nem fogja kiszorítani a címert.

Másnap, február 17-én a város főteréről több mint negyven címeres padot távolítottak el és cseréltek ki más típusúakra.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban

Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?

Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?
2026. szeptember 18., péntek

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
Hirdetés