Várhatóan idén döntenek a hatóságok a verespataki bánya engedélyezéséről

Terepszemlét folytatott csütörtökön Borbély László környezetvédelmi és Kelemen Hunor művelődési miniszter Verespatakon, ahol ciántechnológiás bányaberuházást kíván létesíteni a kanadai Gabriel Resources társaság. Az RMDSZ-es politikusok a Fehér megyei község szinte valamennyi stratégiai pontjához ellátogattak, amely kiemelt fontossággal bír környezetvédelmi, valamint a kulturális és épített örökség óvása tekintetében.

A miniszterek megtekintették a környék két ülepítőjét, a régi állami bánya helyszínén működő vízminőség-kutató állomást, ellátogattak a cetatéi kőbányához, a Kirnyik-hegység római kori bányajárataihoz, majd a Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román bányavállalat, továbbá a projektet ellenző, illetve támogató helyi civil szervezetek képviselőivel folytattak megbeszélést. Borbély úgy vélekedett: rendkívül fontos, hogy a román kormány mielőbb eldöntse, milyen lépéseket tesz a környezetszennyezés felszámolása érdekében Verespatakon.

„A semmittevés senkinek sem tesz jót, hiszen a régi állami bányánál még vannak megoldatlan környezetvédelmi problémák: az itteni savas víz még mindig szennyezi a környező folyóvizeket” – állapította meg a helyszínen a miniszter, megengedhetetlennek nevezve, hogy a hatóságok eddig nem intézkedtek a szennyezés felszámolása érdekében. (Mint ismeretes, a nem működő bánya egyik elhagyott és beomlott tárnájából a hónap közepén nehézfémek kerültek az Abrud-patakon keresztül az Aranyos folyóba). Közölte, Adriean Videanu gazdasági miniszterrel közösen május 4-én találkozót szerveznek, amelynek célja, hogy minél hamarabb megoldást találjanak a régi bányánál észlelt szennyezés csökkentésére.

Borbély szerint az itt tapasztalt szennyezés 700 ezer eurós beruházással lenne megszüntethető, a tárcának pedig vannak olyan tartalékai, amelyek az ilyen programokat támogatják. Az RMGC ciántechnológiás projektjére utalva a tárcavezető előrebocsátotta: ha a színesfém-kitermelést tervező vegyesvállalat száz százalékosan garantálja, hogy a bánya megnyitása után nem áll fenn a környezetszennyezés veszélye, akkor a román kormány el fogja dönteni, engedélyezi-e vagy sem ezt a beruházást. Az RMGC-nek teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit, azaz új, érvényes településrendezési engedélyt kell felmutatnia, tekintve, hogy a korábbit a bíróság érvénytelenítette, emiatt Borbély elődje, Korodi Attila felfüggesztette a projekt engedélyezési folyamatát.

Borbély aláhúzta, a romániai környezetvédelmi jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az európai uniós normáknak, és a bukaresti hatóságok ezek szigorú betartásával határoznak majd a tervről. Az RMDSZ-es miniszter álláspontjára különben Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója úgy reagált, a vállalat bányaterve környezetvédelmi szempontból teljesen biztonságos, és a társaság szakértői „alig várják a pillanatot”, amikor minderről a kormány illetékeseit is meggyőzhetik.

Adriean Videanu esetében egyébként a kanadaiaknak máris nyert ügyük van, a demokrata-liberális gazdasági miniszter ugyanis az elmúlt időszakban többször pártfogásába vette a projektet, Ion Dumitrel, a Fehér megyei önkormányzat elnöke pedig csütörtökön azt hangoztatta: a Goldon kívül senki sem fog beruházni a környéken, ahol a turizmusnak és mezőgazdaságnak „semmi esélye”.

Kelemen Hunor elmondta, a régészeti kutatások, szakértői vizsgálatok segítségével megoldást, kompromisszumot lehet találni a verespataki kulturális örökség megóvására, arra az esetre, ha megvalósulna az aranykitermelés. A projekt gyakorlatba ültetésébe azonban Brüsszel is beleszólhat: az Európai Parlament – Áder János (Fidesz) és Tőkés László (RMDSZ) kezdeményezésére – májusban szavaz arról a határozattervezetről, amely sürgeti a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának az Európai Unió egészére kiterjedő tilalmát.