Egységes autonómiafellépés híján „Bukarest kér egy kávét” – Budapest erőfeszítései ellenére sincs közös erdélyi álláspont

De a nézeteltérések az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának no­vember 12-i ülésén is kibuktak, ahol Szili Katalin szorgalmazta, hogy a november 18-ai, sorrendben harmadik székely nagygyűlés minél nagyobb erőt mutasson fel, amivel az RMDSZ-en kívül a többi erdélyi szervezet egyetértett. Az RMDSZ-t képviselő Székely István úgy fogalmazott, az egyesülési centenáriumra készülődő román belpolitikai helyzetben nem tartják megfelelőnek az időpontot az autonómiatörekvések nyílt hangoztatására. Székely a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett.

Névleges a hárompárti egyezség?

Izsák Balázs szerint nem tiszte értékelni az RMDSZ feladatvégzését, de nem is lenne méltányos az akaratnyilvánító tömeg elé helyezni bármely közéleti ember szereplését vagy távolmaradását. Amikor megkérdeztük, volt-e előzetes egyeztetés a szövetség vezetőivel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés kapcsán, a főszervező SZNT elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „zavarba ejtőnek” tartja az előzetes egyeztetés” szintagmát, az SZNT ugyanis a székely autonómiatörekvések önálló, független közképviselete, ennek megfelelően önállóan hoz döntéseket, anélkül, hogy bárkitől is előzetesen engedélyt kérne. Közölte, a korábbi nagygyűlésekhez hasonlóan most is tájékoztatták a testület döntéséről az egyházakat, pártokat, civil szervezeteket, és felkínálták az együttműködés lehetőségét. Az SZNT elnöke szerint a pártok jönnek-mennek, de az autonómia iránti kívánalom marad. „Ma is van három magyar párt, és eljön az idő, amikor erre csak történészek fognak emlékezni. A székelyek akkor is székelyek lesznek, és elevenen fog élni bennük a szabadság évszázados eszménye. A napi politika apró dinamikái kisebb-nagyobb hullámokat vetnek, ennek egyik közfigyelmet érdemlő eseménye volt a ma létező erdélyi magyar pártok januári közös nyilatkozata” – fogalmazott a Krónikának Izsák.

Tőkés László EMNT-elnök szerint a januári egyezség névlegesnek bizonyult csupán. „Talán a Szili Katalin iránti puszta udvariasság motiválja az RMDSZ-t abban, hogy legalább ne mondjon ellent a közös autonómia-képviseletnek” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő politikus.

Az EMNT nagy problémának tekinti az RMDSZ-nek a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradását, mert az ilyen rendezvények lényege a közös népakarat kifejezése. „Mit várunk el a románoktól, a többségi hatalomtól, ha a mi legnagyobb érdekképviseleti szervezetünk nem áll teljes mellszélességgel az ügy mellé?” – tette fel a kérdést Tőkés. A tartós együttműködés és a konszenzus kialakításának elmaradását firtató kérdésünkre úgy vélekedett: a döntő különbség a három erdélyi magyar párt között az, hogy az EMNP cselekvési tervet is bele kívánt venni a hárompárti állásfoglalásba, az RMDSZ és az MPP viszont ellenállt. Az EMNT elnöke szerint a magyar nemzetpolitika új fordulata kivételes elbírálásban és támogatásban részesíti az RMDSZ-t, ezért személyesen Orbán Viktor kormányfő támogatására és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közbenjárására volna szükség ahhoz, hogy autonómiaügyben előre lehessen haladni.

– fogalmaz a háromszéki politikus, aki szerint az is egyértelmű, hogy az autonómia megközelítése terén az RMDSZ sokat javult. „Sokszor elmondom, hogy Kelemen Hunor nem Markó Béla. Vele sokkal jobb tárgyalni, voltak sikeres egyeztetéseink, a székelyek nagy menetelése például nagyon jól sikerült” – állapította meg.

Az RMDSZ kompromisszumképtelenséget lát

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke árnyaltabban látja az ellentéteket. A szövetség autonómiáért felelős szakpolitikusa szerint éppen ő volt, aki a meddő vitákon túllépve javasolta, hogy közös nyilatkozattal hidalják át a belső nézeteltéréseket. Szerinte a közös nyilatkozat arról szól, minden politikai szereplőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy saját elképzelése és politikai helyzetértékelése kapcsán képviselje az ügyet. „A cél közös, de a hozzá vezető utak terén eltérnek az álláspontok” – összegezte a politikus.

Székely elmondta,

„Az SZNT érvelésében ma is visszaköszön a régi elnök, Csapó I. József véleménye, aki annak idején úgy fogalmazott: nekünk az autonómiához természetes jogunk van, a román parlamentnek csak az a dolga, hogy tudomásul vegye a székelység akaratát” – fogalmaz Székely.

Az RMDSZ-es politikus szerint a szövetség sem ül tétlenül, korábban benyújtotta a parlament alkotmánymódosítást előkészítő bizottságának azt a tervezetet, amely kimondaná, hogy Székelyföldön a román nyelv mellett a magyar is egyenértékű. Ám az alkotmánybíróság azzal érvel, hogy ez még egy módosított alaptörvénybe sem fér bele, és egy ilyen módosítás csak az újonnan összehívott alkotmányozó parlament által elfogadott új alkotmány keretei között eszközölhető. „Valaki tényleg komolyan gondolja, hogy a mostani alkotmányba módosítás nélkül is belefér a székely autonómia?” – teszi fel a kérdést Székely, aki szerint a második és a harmadik nézeteltérés Székelyföld határaira, illetve a székely székek szerepére vonatkozik. De ezek a nézetkülönbségek is áthidalhatók lennének, ha volna kompromisszumkészség, de Székely István szerint nincs, emiatt nem mutatható fel közös, mindenki által vállalt autonómiatervezet.

A sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradást firtató kérdésünkre az RMDSZ ügyvezető alelnöke annyit mondott: „a nem megfelelő kommunikáció volt az oka”, emlékeztetve, az SZNT minden előző rendezvényét támogatták.