Abban megegyezik a pártok, szervezetek véleménye, hogy eredmény csak akkor lesz, ha komolyan és közösen tudnak fellépni
Fotó: Bíró Blanka
Egymásra mutogatnak a magyar politikai és társadalmi szervezetek, amikor felmerül, hogy miért nem sikerült eddig egységes mederbe terelni az erdélyi, székelyföldi autonómiatörekvéseket. Sokan hiányolják, hogy az RMDSZ nem vállal „sorsközösséget” az autonómiaküzdelemben.
2018. november 27., 16:042018. november 27., 16:04
2018. november 27., 20:452018. november 27., 20:45
Bár Szili Katalinnak, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízottnak az elmúlt években sikerült közös asztalhoz ültetnie a több irányba szétfejlődött erdélyi autonómiatörekvések képviselőit, továbbra is várat magára az önrendelkezés iránti egységes fellépés.
Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek részvételével létrehozott autonómia-kerekasztal – az úgynevezett Szili-bizottság – nagy érdeme, hogy idén január 8-án valamennyi szervezet közös nyilatkozatban kötelezte el magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A zárt ajtók mögött havi rendszerességgel ülésező autonómiabizottság ma is keresi az utat a teljes konszenzus irányába, a felek közötti nézeteltérések miatt azonban nem sikerült egységes platformot kialakítani.
Ennek egyik szemléletes példája, hogy az RMDSZ távol maradt az SZNT megalakításának százéves évfordulójára Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlésről. Emiatt a két nemzeti tanács, valamint az EMNP és az MPP Maros megyei vezetői közös állásfoglalásban tartották fontosnak elverni a port a szövetségen, megállapítva, hogy
De a nézeteltérések az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának november 12-i ülésén is kibuktak, ahol Szili Katalin szorgalmazta, hogy a november 18-ai, sorrendben harmadik székely nagygyűlés minél nagyobb erőt mutasson fel, amivel az RMDSZ-en kívül a többi erdélyi szervezet egyetértett. Az RMDSZ-t képviselő Székely István úgy fogalmazott, az egyesülési centenáriumra készülődő román belpolitikai helyzetben nem tartják megfelelőnek az időpontot az autonómiatörekvések nyílt hangoztatására. Székely a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett.
Izsák Balázs szerint nem tiszte értékelni az RMDSZ feladatvégzését, de nem is lenne méltányos az akaratnyilvánító tömeg elé helyezni bármely közéleti ember szereplését vagy távolmaradását. Amikor megkérdeztük, volt-e előzetes egyeztetés a szövetség vezetőivel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés kapcsán, a főszervező SZNT elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „zavarba ejtőnek” tartja az előzetes egyeztetés” szintagmát, az SZNT ugyanis a székely autonómiatörekvések önálló, független közképviselete, ennek megfelelően önállóan hoz döntéseket, anélkül, hogy bárkitől is előzetesen engedélyt kérne. Közölte, a korábbi nagygyűlésekhez hasonlóan most is tájékoztatták a testület döntéséről az egyházakat, pártokat, civil szervezeteket, és felkínálták az együttműködés lehetőségét. Az SZNT elnöke szerint a pártok jönnek-mennek, de az autonómia iránti kívánalom marad. „Ma is van három magyar párt, és eljön az idő, amikor erre csak történészek fognak emlékezni. A székelyek akkor is székelyek lesznek, és elevenen fog élni bennük a szabadság évszázados eszménye. A napi politika apró dinamikái kisebb-nagyobb hullámokat vetnek, ennek egyik közfigyelmet érdemlő eseménye volt a ma létező erdélyi magyar pártok januári közös nyilatkozata” – fogalmazott a Krónikának Izsák.
Tőkés László EMNT-elnök szerint a januári egyezség névlegesnek bizonyult csupán. „Talán a Szili Katalin iránti puszta udvariasság motiválja az RMDSZ-t abban, hogy legalább ne mondjon ellent a közös autonómia-képviseletnek” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő politikus.
Az EMNT nagy problémának tekinti az RMDSZ-nek a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradását, mert az ilyen rendezvények lényege a közös népakarat kifejezése. „Mit várunk el a románoktól, a többségi hatalomtól, ha a mi legnagyobb érdekképviseleti szervezetünk nem áll teljes mellszélességgel az ügy mellé?” – tette fel a kérdést Tőkés. A tartós együttműködés és a konszenzus kialakításának elmaradását firtató kérdésünkre úgy vélekedett: a döntő különbség a három erdélyi magyar párt között az, hogy az EMNP cselekvési tervet is bele kívánt venni a hárompárti állásfoglalásba, az RMDSZ és az MPP viszont ellenállt. Az EMNT elnöke szerint a magyar nemzetpolitika új fordulata kivételes elbírálásban és támogatásban részesíti az RMDSZ-t, ezért személyesen Orbán Viktor kormányfő támogatására és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közbenjárására volna szükség ahhoz, hogy autonómiaügyben előre lehessen haladni.
Közvetíteni kell. Erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Szili Katalin miniszterelnöki megbízott társaságában
Fotó: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő – aki tavaly decemberben terjesztette a bukaresti törvényhozás elé az SZNT végül újfent elutasított autonómiatervezetét – elismeri, hogy kezdeményezésével egyedül maradt, de a parlamenti viták során szerinte az RMDSZ végül is „korrektül” kiállt az ügy mellett. Az MPP-s politikus a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy minden kezdeményezés esetében a mögötte álló személyt vagy szervezetet nézzük, nem pedig a közös ügyet.
„Ha komolyan gondoljuk az ügy képviseletét, akkor mellékes, hogy ki milyen párthoz vagy szervezethez tartozik. Ha az RMDSZ szervez holnap valamit az autonómia kapcsán, mi ott leszünk. Annak ellenére, hogy az MPP-ben is vannak olyan személyek, akik nem egyeznek az RMDSZ csúcsvezetőségével” – nyilatkozta lapunknak Kulcsár-Terza, aki maga sem érti, az RMDSZ miért maradt távol a sepsiszentgyörgyi rendezvénytől, holott személyesen kérte a szövetség tisztségviselőit, hogy vegyenek részt. Hozzátette, jó érzéssel tapasztalta, hogy számos RMDSZ-tag viszont jelen volt.
– fogalmaz a háromszéki politikus, aki szerint az is egyértelmű, hogy az autonómia megközelítése terén az RMDSZ sokat javult. „Sokszor elmondom, hogy Kelemen Hunor nem Markó Béla. Vele sokkal jobb tárgyalni, voltak sikeres egyeztetéseink, a székelyek nagy menetelése például nagyon jól sikerült” – állapította meg.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke árnyaltabban látja az ellentéteket. A szövetség autonómiáért felelős szakpolitikusa szerint éppen ő volt, aki a meddő vitákon túllépve javasolta, hogy közös nyilatkozattal hidalják át a belső nézeteltéréseket. Szerinte a közös nyilatkozat arról szól, minden politikai szereplőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy saját elképzelése és politikai helyzetértékelése kapcsán képviselje az ügyet. „A cél közös, de a hozzá vezető utak terén eltérnek az álláspontok” – összegezte a politikus.
Székely elmondta,
„Az SZNT érvelésében ma is visszaköszön a régi elnök, Csapó I. József véleménye, aki annak idején úgy fogalmazott: nekünk az autonómiához természetes jogunk van, a román parlamentnek csak az a dolga, hogy tudomásul vegye a székelység akaratát” – fogalmaz Székely.
Az RMDSZ-es politikus szerint a szövetség sem ül tétlenül, korábban benyújtotta a parlament alkotmánymódosítást előkészítő bizottságának azt a tervezetet, amely kimondaná, hogy Székelyföldön a román nyelv mellett a magyar is egyenértékű. Ám az alkotmánybíróság azzal érvel, hogy ez még egy módosított alaptörvénybe sem fér bele, és egy ilyen módosítás csak az újonnan összehívott alkotmányozó parlament által elfogadott új alkotmány keretei között eszközölhető. „Valaki tényleg komolyan gondolja, hogy a mostani alkotmányba módosítás nélkül is belefér a székely autonómia?” – teszi fel a kérdést Székely, aki szerint a második és a harmadik nézeteltérés Székelyföld határaira, illetve a székely székek szerepére vonatkozik. De ezek a nézetkülönbségek is áthidalhatók lennének, ha volna kompromisszumkészség, de Székely István szerint nincs, emiatt nem mutatható fel közös, mindenki által vállalt autonómiatervezet.
A sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradást firtató kérdésünkre az RMDSZ ügyvezető alelnöke annyit mondott: „a nem megfelelő kommunikáció volt az oka”, emlékeztetve, az SZNT minden előző rendezvényét támogatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás