Az egykori állami mozik egy részét önkormányzatok vették át és újították fel Romániában
Fotó: Haáz Vince
Akad olyan település, ahol nehéz vetítési helyet találni egy magyar művészfilmnek, máshol egyre többen ülnek be a kisvárosi moziba, amelynek fenntartásához a sikerfilmek és a popcorn bevétele is kell. Zágoni Bálinttal, a Filmtett Egyesület elnökével, valamint két mozis szakemberrel jártuk körül, hogyan jutnak el a filmek az erdélyi közönséghez, mi tartja életben a kisebb mozikat, és mit veszít egy település, ha már nincs hová beülni egy vetítésre.
2026. november 09., 18:572026. november 09., 18:57
Egyes helyeken megfelelően felszerelt moziteremben, máshol művelődési házban, külső technikai segítséggel lehet eljuttatni ugyanazt a filmet a közönséghez, miközben olyan városok is akadnak, ahol működik ugyan többtermes mozi, egy magyar szerzői alkotás mégsem jut be a műsorába. Az erdélyi filmforgalmazás mindennapjaiban ezek a különbségek legalább annyira meghatározóak, mint az, hogy egy bemutató hány nézőt vonz vagy mennyi bevételt hoz egy hétvége. Az alkotások forgalmazása során szerzett tapasztalatokról Zágoni Bálint, a Filmtett Egyesület vezetője rámutatott: a hiányos mozihálózatot lényegében a kulturális intézmények által létrehozott hálózat egészíti ki, amelynek tagjai nagyon eltérő feltételek között szerveznek vetítéseket.
A korábbi állami filmszínházak egy részét ugyanis önkormányzatok vették át és újították fel, működésüket pedig ma már helyi döntések, együttműködések és költségvetések határozzák meg.
Ioana Călin, a moziüzemeltetéssel foglalkozó IC Media szakembere ezekről az önkormányzati fenntartású mozikról beszélve hangsúlyozta: a kisebb városokban is van érdeklődés a film iránt, amennyiben a nézők folyamatosan hozzáférnek az új bemutatókhoz és a változatos kínálathoz.
Az 1991-es átszervezésekor mintegy hatszáz moziteremmel rendelkező RomâniaFilm felszámolását október 20-án rendelte el a Bukaresti Törvényszék. A döntés hátteréről beszámoló Profit.ro portál szerint két hitelező kezdeményezésének adott helyt az igazságszolgáltatás, miután a vállalat nem teljesítette újraszervezési tervét: a hitelezői jegyzékbe felvett, összesen 32,8 millió lejes tartozás fennmaradó 80 százalékát 2025 végéig kellett volna rendeznie.
A vállalat pillanatnyi állapotáról Dan Cărbunaru kormányszóvivő október 30-i tájékoztatása adott részletesebb képet. Közlése szerint a RomâniaFilmnek 34 alkalmazottja volt, négy digitalizált moziterem működtetését végezte, és 43 hosszú távú bérleti szerződést kezelt. A régebbről felhalmozott, több mint harmincmillió lejes tartozás 83 százalékát az adóhatósággal és a helyi költségvetésekkel szembeni kötelezettségek tették ki, miközben a helyi adótartozások is meghaladták az ötmillió lejt. A szóvivő ugyanakkor arról is beszámolt, hogy 2025 novembere és 2026 szeptembere között sikerült rendezni a bérek és az állami költségvetéshez kapcsolódó kötelezettségek aktuális kifizetését.
A kisebb városokban is van érdeklődés a film iránt, amennyiben a nézők folyamatosan hozzáférnek az új bemutatókhoz és a változatos kínálathoz
Fotó: Haáz Vince
A kormány tájékoztatása szerint az átadás végett számításba vett 67 helyszínből az önkormányzatok mindössze tizenötöt vettek át, a vállalat megszűnésével pedig felmerül annak a veszélye, hogy a kulturális minisztériumnak kell közvetlenül kezelnie a gazdátlanul maradó ingatlanokat. Az október 30-i közlés idején a hatóságok még a törvényszéki indoklásra vártak, hogy fellebbezzenek és kérjék az elsőfokú döntés végrehajtásának felfüggesztését.
A filmes szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egykori hálózatból számos épület önkormányzati tulajdonba került, amelyeket felújításuk után több-kevesebb sikerrel továbbra is moziként működtetnek: az állami vállalat visszaszorulásával párhuzamosan helyenként újraindulhatott a vetítés, ehhez azonban más működtetési kereteket kellett kialakítani.
Ez azért is jelent nehézséget, mert a forgalmazók és a nagyobb mozik már olyan rendszerekkel dolgoznak, amelyekben a filmek szerverekről letölthető, kifejezetten mozivetítésre fejlesztett formátumban jutnak el a vetítőhelyekre. Egy rendelkezésre álló terem önmagában ezért még nem jelenti azt, hogy az új bemutatók is könnyen elérhetők lesznek a településen.
Miközben szűk évtizeddel ezelőtt még büntethető volt magyar szinkronos mozifilmek vetítése Romániában, manapság nemcsak a tömbmagyar vidékeken egyre természetesebb az anyanyelvű moziélmény.
Ioana Călin, a többek között a szászrégeni, szamosújvári és Máramaros megyei mozik üzemeltetésében tapasztalattal rendelkező IC Media képviselője saját tevékenységük adataival érzékeltette, hogy a kisebb településeken is növelhető a mozilátogatás. Közlése szerint 2024-ben megközelítőleg 14 250, 2025-ben mintegy 19 500 nézőjük volt, 2026 első tíz hónapjában pedig már meghaladták a 25 500-at. A bevételek a 2024-es hozzávetőleg 238 ezer lejről 2026 első tíz hónapjában több mint 629 ezer lejre emelkedtek.
A különbség inkább a gazdasági lehetőségekben rejlik, hiszen egy kisebb település mozija jóval szűkebb közönségből gazdálkodik, mint egy bukaresti, kolozsvári vagy temesvári multiplex. Másfelől még akkor is maradnak jelentős kiadások, ha az önkormányzat biztosítja az épületet és a szükséges személyzetet:
fizetni kell
Călin szerint nem elég egy terem és egy vetítőgép megléte: kényelmes, megfelelően szellőztetett, karbantartott tér kell, ahová a néző szívesen visszatér, továbbá olyan kiszámítható program, amelyről tudja, hogy rendszeresen talál benne új filmet. Ha a mozi csak alkalmanként nyit ki, vagy a műsora követhetetlenül változik, nehezen alakul ki az a közönség, amelyre hosszabb távon építeni lehet.
Közönség, ízlés: a vígjátékok, akciófilmek, animációk, családi produkciók, nemzetközi premierek és román filmek egyaránt vonzzák a nézőket
Fotó: Antal Árpád/Facebook
Ioana Călin szerint a vígjátékok, akciófilmek és családi produkciók vonzzák a legtöbb nézőt, bevételükre pedig szükség van ahhoz, hogy a mozi folyamatosan működhessen, ezért ezekből többet is vetítenek.
Ezek között vannak olyanok, amelyek az oktatásban is használhatók, mások új nézőpontokat kínálnak, vagy segítenek abban, hogy a közönség a megszokott kedvencei mellett másféle filmeket is megismerjen, még ha vetítésük nem is feltétlenül nyereséges.
Zágoni Bálint ugyancsak úgy látja, hogy a kisebb moziknak mindkét típusú filmre szükségük van.
– fogalmazott a Filmtett Egyesület elnöke.
A magyar filmek erdélyi forgalmazása esetébensem elsősorban a produkció nemzetisége dönti el, mekkora közönségre lehet számítani: egy szerzői film rendszerint szűkebb nézői réteget szólít meg, mint egy vígjáték, és ezzel a multiplexek üzemeltetői is tisztában vannak.
Az érdeklődést növelheti, ha a vetítéshez közönségtalálkozó vagy szakmai beszélgetés kapcsolódik, és a nézőknek lehetőségük van az alkotókkal is találkozni, ezt azonban Zágoni Bálint szerint forgalmazóként nagyon nehéz megszervezni minden egyes vetítés köré. Călin szintén fontosnak tartja a rendezőkkel és színészekkel való találkozásokat, az iskolásoknak szóló programokat, a fesztiválokat és a különleges vetítéseket, amelyek révén a mozi különböző közönségrétegekhez találhat utat.
A helyi mozik eltérő lehetőségeiről számolt be lapunknak Adriana Papp, a Cityplex képviselője is, akinek cége többek között a sepsiszentgyörgyi Művész és a maroshévízi Călimani Mozi számára nyújt filmes szolgáltatásokat. Mint tisztázta, ezeket a filmszínházakat a helyi önkormányzatok, illetve kulturális intézményeik működtetik, a jegybevétel közvetlenül hozzájuk folyik be, és a kiadásokat is ők fizetik; a Cityplex a filmek biztosításával, a műsor összeállításával, a népszerűsítéshez szükséges anyagokkal és a forgalmazói részesedések kiszámításával segíti a munkájukat. Sepsiszentgyörgyön a Kónya Ádám Művelődési Ház által működtetett moziban két, egyenként 76 férőhelyes terem működik, Maroshévízen pedig egy 99 férőhelyes terem áll a közönség rendelkezésére.
A helyi mozik teljes gazdálkodásáról ezért az őket fenntartó intézmények tudnak pontos képet adni, a Cityplex korábbi tapasztalatai alapján azonban úgy látja, hogy önmagában a jegyértékesítés nem elegendő a működéshez. A cég több mint tizenhárom éven át közvetlenül is üzemeltetett mozikat bevásárlóközpontokban bérelt helyiségekben, és ebben az időszakban a büfé, a terembérbeadás, valamint a különféle rendezvények bevétele is hozzájárult a fenntartáshoz. A mostani partnereik esetében – hangsúlyozta – minden érintett helyi önkormányzat támogatja a mozit, amelyet a város kulturális életéhez és vonzerejéhez hozzájáruló közszolgáltatásnak tekintenek.
A legtöbb esetben a sikerfilmek tartják fenn a mozit, de más alkotásoknak is helyet kell találni
Fotó: Haáz Vince
Papp elmondása szerint hetente átlagosan három-négy új film jelenik meg, miközben az előző hét bemutatóiból is többnek helyet kellene találni, így egyetlen teremben, heti öt működési nap mellett nehéz mindegyiket a leglátogatottabb időpontokban vetíteni. Bár változatos kínálatra törekednek, a bevételek miatt elsőbbséget kapnak a premierek és a nagyobb közönségre számító produkciók. A filmekhez való hozzáférést ugyanakkor nem nevezte akadálynak: valamennyi forgalmazóval szerződésben állnak, így minden új bemutató elérhető számukra, a javasolt programot pedig mindig az adott mozi felelőse hagyja jóvá, aki közelebbről ismeri a helyi nézők ízlését.
A sepsiszentgyörgyi és a maroshévízi tapasztalatokból az is látszik, mennyire különböző közönsége lehet két helyi mozinak.
A fesztiválok, az alkotók részvételével szervezett gálák és a gyerekprogramok szintén hozzátartoznak a kínálathoz. Maroshévízen ezzel szemben elsősorban a fiatalabb, 45 év alatti közönséget szólítják meg, amelyet főként a vígjátékok, akciófilmek és thrillerek vonzanak. Azokon a településeken, ahol magyar közönség is él, a magyar szinkron vagy felirat Papp szerint üzleti szempontból is előnyt jelent.
Az emberek együtt nézhetnek filmet, nagyvásznon, jó kép- és hangminőségben, ráadásul nem kell megvárniuk, amíg az új bemutatók felkerülnek valamelyik streamingplatformra. A hosszú távú működéshez Papp szerint szakértelem, elkötelezettség és az önkormányzat támogatási szándéka egyaránt szükséges – és mindenekelőtt jó filmek.
A kisebb városok számára Ioana Călin az önkormányzat és egy szakosodott üzemeltető együttműködését tartja az egyik leginkább járható megoldásnak:
Ehhez azonban világosan meghatározott feladatok, hosszabb távra tervezhető szerződések és a jegybevételt kiegészítő források szükségesek, hiszen a szakmai munkát is megnehezíti, ha a működés feltételei bizonytalanok. A mozit emellett be kell kapcsolni a település kulturális életébe, együttműködve az iskolákkal, helyi szervezetekkel és más intézményekkel.
Növelheti a filmszínház iránti érdeklődést, ha a vetítéshez közönségtalálkozó vagy szakmai beszélgetés kapcsolódik, és a nézőknek lehetőségük van az alkotókkal is találkozni
Fotó: radiotimisoara.ro
Zágoni Bálint a csíkszeredai modell kapcsán ugyancsak ezt az irányt tartotta valószínűleg járhatóbbnak, és megjegyezte: a kézdivásárhelyi Vigadó vagy a gyergyóalfalusi Petőfi Sándor Művelődési Ház kínálatában is rendszeresen szerepelnek filmvetítések. Közben a mozik is nyitnak más rendezvények befogadása felé, bár ezek – mint hozzátette – nem minden esetben nevezhetők kulturális eseményeknek.
Zágoni Bálint a helyi fenntartás egyik legjobb példájaként Temesvárt emelte ki, ahol az önkormányzati projektközpont négy mozi működéséért felel. Az intézmény saját tájékoztatása szerint a Victoria, a Timiș, a Studio és a Johnny programját és üzemeltetését közös csapat végzi, alkalmazottakkal és külső munkatársakkal.
Ma elsősorban román és európai filmeket vetít, de fesztiváloknak, színházi előadásoknak és konferenciáknak is helyet ad.
A kisebb városok esetében az önkormányzat és egy szakosodott moziüzemeltető együttműködése tűnik a leginkább járható útnak a szakemberek szerint
Fotó: Tuchiluș Alex
Ioana Călin szerint a támogatás indokoltságát nem lehet kizárólag az eladott jegyek alapján megítélni, ahogyan egy könyvtár vagy színház létjogosultságát sem csak a saját bevétele igazolja.
Úgy véli, a fenntarthatóság ebben az esetben azt jelenti, hogy hosszú távon is biztosítható a megfelelő színvonalú működés, és arányban állnak egymással a befektetett közösségi források és a település számára nyújtott előnyök. „Nemcsak azt kell megkérdeznünk, hogy egy mozi elegendő pénzt termel-e, hanem azt is, mit veszít a közösség, ha ez a mozi eltűnik” – fogalmazott a filmszínházi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!