Elmondta, ő maga is számtalan olyan esettel találkozott mostanában, amikor a kilátástalanság érzése a munkahely, egzisztencia elvesztése miatt ébredt fel valakiben, ezért kísérelt meg véget vetni az életének. A szakember szerint azokon a legnehezebb segíteni, akik patkánymérget esznek vagy felakasztják magukat – utóbbit csak akkor lehet megmenteni, ha két percen belül rátalálnak. A többi esetben a városi vagy megyei kórház sürgősségi osztályára kerül a beteg, ahol kimossák a gyomrát, és szerencsés esetben nem esik semmi baja.
Az öngyilkosságot megkísérlőket két csoportra lehet osztani Kiss Emőke nagyváradi pszichológus szerint. Az eleve pszichikai betegségekkel küzdők, főleg a kezeletlen depresszióban szenvedők körében igen gyakori a kísérletek száma, ám a válság beállta óta azoknak az aránya van növekvőben, akik azelőtt semmilyen lelki problémával nem küszködtek, egy esemény, például az állásuk elvesztésének hatására mégis hirtelen úgy döntenek: nem akarnak tovább élni. Ez a második csoport úgynevezett reaktív depresszióban szenved, és igen nagy baj történhet, ha a környezete nem veszi időben észre a viselkedése megváltozását. Az öngyilkosságnak ugyanis Kiss Emőke szerint mindig vannak előjelei. Gyakran megesik, hogy valaki konkrétan kijelenti: felakasztja magát, vagy más módon vet véget az életének. A környezet, a család, házastárs nagy hibát követ el, ha ezeket a jeleket nem veszi komolyan.
A szakember szerint ilyen esetben a beszélgetés, támasznyújtás és a pozitív gondolkodás is sokat segíthet, de ha a társ nem képes megfelelően kommunikálni, föltétlenül szakemberhez kell fordulni. A pszichológus azt mondja, sajnos a hazai társadalomnak igen rossz a hozzáállása a lelkigondozáshoz: sokan azt mondják, nem mennek pszichológushoz, „mert ők nem bolondok”. „Az általános népesség pszichológiai kultúrája nulla, pedig odafigyeléssel emberéleteket lehetne megmenteni” – jelentette ki. A szakember hiányolja egy krízisintervenciós központ létezését is, ahová éjjel-nappal fordulhatnának, és azonnali segítséget kaphatnának a bajbajutottak.
A pszichológus azt mondja, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt az emberek rosszabb lelkiállapotban vannak, mint a háborút követően. Mint figyelmeztet: öngyilkossággal leggyakrabban a tizenévesek próbálkoznak, de a kilátástalanság miatt egyre több nyugdíjas is véget vet az életének. Megtudtuk: konferenciákon gyakran elhangzik, hogy a magyarok körében az anyaországban, de itthon is, főképp a székely megyékben sokkal magasabb az öngyilkossági ráta, mint a többségieknél. Ez a jellegzetes karakterjegyek mellett annak is betudható, hogy a románság jóval erősebben kötődik a valláshoz, mint a Kádár-rendszerben felnőtt magyarok.
Kiss Emőke kijelentését statisztikai adatok támasztják alá. Biró István sepsiszentgyörgyi elmegyógyász főorvos közlése szerint is Kovászna és Hargita megyében az öngyilkossági ráta az országos átlag kétszerese, és megegyezik a Magyarországon regisztrált számadattal. Mint tájékoztatott, Háromszéken átlag 35 önkezű halál jut 100 ezer lakosra, míg az országos átlag 17. Ahol magyarok élnek – tehát például Szatmár, Bihar, Maros megyében –, magasabb az öngyilkossági ráta. A szakember szerint ennek a jelenségnek összetett a magyarázata, a civilizációs, kultúrtörténeti különbségekben is rejlik. Az öngyilkosságok kiváltó okai, motívumai az évtizedek alatt sokat változtak. A múlt század elején még igen gyakori volt a szerelmi bánat, a vagyon elherdálása, a „becsületbeli” ügy. Ez ma már a múlté, megváltozott a morális-érzelmi értékrend. Jelenleg az öngyilkosság leggyakoribb okai az interperszonális konfliktusok, a világ elleni düh, protestálás és a mentális betegségek, az alkoholizmus és a személyiségzavarok.
Tiberiu Poştoacă, a Kovászna megyei mentőszolgálat igazgatója is arról tájékoztatott, hogy csak az elmúlt két hét alatt nyolcan kíséreltek meg öngyilkosságot Kovászna megyében. Átlag kétnaponta próbál meg valaki véget vetni az életének. A szakember szerint azok között, akik az elmúlt időszakban öngyilkossággal próbálkoztak, valamennyi társadalmi kategória és korosztály előfordul. A módszerek is változatosak, akasztás, mérgezés, gyógyszer-túladagolás, és volt, aki vonat elé vetette magát. Tiberiu Poştoacă szerint az elidegenedés nagyobb mértékű városon, falun összetartóbbak, jobban figyelnek egymásra, míg a városiak a négy betonfal között, a munkahely és a jövőkép hiánya miatt gyakrabban kétségbeesnek. A mentőszolgálat vezetője az öngyilkossági kísérletek feltűnő gyakoriságát, az ország gazdasági helyzetével, a válsággal, a megszorító intézkedésekkel, a gondokkal, a növekvő kilátástalansággal magyarázza. „Az elkeseredett emberek külföldre vagy a halálba menekülnek” – fogalmazta meg Poştoacă.
Az elmúlt időszakban több aggodalmaskodást, erősödő szorongást érzékel Pásztor Boglárka pszichológus, a sepsiszentgyörgyi mentálhigiénés központ munkatársa is. Mint a Krónikának elmondta, a tendencia az, hogy tavasszal és ősszel csúcsosodik az öngyilkos gondolatokkal, a depresszióval küszködő betegek száma. Ez az év sem tér el a megszokottól, de a visszajáró betegek tünetei súlyosbodtak, aggódnak a jövőjük miatt. Pásztor Boglárka tagja a fogyatékosokat és a betegnyugdíjasokat felülvizsgáló bizottságnak. Mint tájékoztatott, az itt vizsgált betegek állapota súlyosbodott, félnek, hogy elveszítik nyugdíjukat, a támogatásokat, ezért szoronganak, mélyül a depressziójuk. Egyre többen érdeklődnek a szociális támogatási rendszer lehetőségei iránt, panaszkodnak a megélhetési gondokra.
Biró István elmegyógyász főorvos is attól tart, ősszel emelkedik meg a depressziós betegek és az öngyilkosságot megkísérlők száma. Szerinte a jelenleg kórházban kezelt betegek száma nem tükrözi a válságot, nincs több beutalt beteg, a korábbi évekhez viszonyítva nem nőtt az öngyilkosságot megkísérlők vagy a depressziós és pánikbetegek száma, a bennfekvők egyharmada továbbra is alkoholproblémákkal küzd. „Persze a betegek panaszkodnak a nehézségekre, emlegetik a megszorításokat, de egyelőre még senki sem tapasztalta meg a bőrén ezek hatását, még senki nem kapott kisebb fizetést vagy kevesebb nyugdíjat. A megszorítások hatása csak akkor lesz felmérhető, ha bekövetkeznek” – magyarázta a pszichiáter.
Háromszéken négy éve működik az ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat. Tót-Gödri Erika, a szolgálat egyik alapító tagja lapunknak elmondta, az elmúlt időszakban megnövekedett a segítséget kérők, a telefonálók száma, de ez talán azzal is magyarázható, hogy ettől az évtől a mobilszolgáltatókról is elérhető a 0800 800 283-as ingyenes telefonszám. A szakember közölte, a telefonálók inkább a magánéleti válság miatt kérnek segítséget, többen vannak a munkanélküliek, de ők sem erre keresnek gyógyírt. Tóth-Gödri Erika szerint nem lehet párhuzamot vonni a válság és az öngyilkosságok között, az anyagi gondok ritkán váltanak ki ennyire heves reakciót. A megélhetési gondok elől gyakrabban menekülnek alkoholfogyasztásba, mint öngyilkosságba, mondta a mentálhigiénés szakértő. A lelkisegély-szolgálat munkatársai külön képzést kapnak a krízishelyzetekre, például arra, hogyan beszéljék le az elkeseredett embert az öngyilkosság gondolatáról. A legtöbb telefonáló azonban csak meghallgatást, figyelmet, empátiát igényel. A segélyszám naponta 19 és 24 óra között ingyen hívható bármelyik hálózatból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Látogatottsági adatok