Választási nézeteltérés a magyar alakulatok között

Mircea Geoană jó kompromiszszum, Klaus Johannis miniszterelnökségével megteremti a lehetőséget a szemléletváltásra, a stabil kormányra és a válságkezelő program kidolgozására és életbe ültetésére – jelentette ki csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök a háromszéki RMDSZ-es és független polgármesterekkel találkozott, ismertette a szövetség álláspontját a vasárnapi elnökválasztással kapcsolatban, és arra buzdította az elöljárókat, mozgósítsanak, magyarázzák el, miért jó Mircea Geoanára voksolni.

„Az elnökválasztáson a szokásosnál nagyobb a tét. Nem csupán arról van szó, hogy két jelölt közül kell választani, hanem arról is, hogy mi lesz Románia útja, bekövetkezik-e a szemléletváltás” – hangsúlyozták a politikusok, akik szerint Klaus Johannis személye a garancia a mentalitásváltásra, a stabil kormányra és a válságkezelő programra.

Markó szerint az a tény, hogy Johannis jelölését a parlamenti pártok többsége támogatja, már szemléletváltásra utal a román társadalomban. „A magyarok számára is fontos jelzés, hiszen egy német nemzetiségű miniszterelnök kinevezése új víziót jelenthet, és a nemzeti közösségek együttélését is más megvilágításba helyezi” – magyarázta Markó.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, ezen a választáson nem a jobb- és a baloldal ütköztetéséről van szó, hiszen Traian Băsescu nem jobboldali, és Mircea Geoană sem úgy baloldali, ahogy ellenfelei próbálják beállítani. Kelemen szerint azt kell eldönteni, hogy „az elmúlt öt év megosztását, arrogáns, gyakran szószegő politikáját akarjuk, hogy folytassák, vagy a változást támogatjuk”.

Erre a változásra Crin Antonescu és Klaus Johannis a garancia, szögezte le. „Mircea Geoană olyan kompromiszszum, amely nem kompromittálja a politikust, de biztosítja az erős parlamenti többséggel megvalósuló stabilitást” – fogalmazott Markó. Hozzátette: a támogatást olyan feltételekhez kötötték, mint a kisebbségi jogkörök bővülése, a decentralizáció megvalósulása, valamint az intézményes és alkotmányos reform.

A konkrét programok, illetve a választások után vállalandó kormányszereplés kapcsán azonban a szövetségi elnök csak anynyit mondott, hogy „előbb meg kell nyerni a választásokat”. Markó szintén csütörtöki, csíkszeredai sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, nem érti, hogy Tőkés László, illetve az EMNT vezetősége miért nem tud egyetérteni a „Johannis-projekttel”. Arra a bírálatra, miszerint az RMDSZ úgy döntött a Geoană támogatása mellett, hogy felrúgta a magyar összefogást, amikor ilyen lényegi kérdésben nem konzultált az EMNT-vel, Markó úgy fogalmazott: nem is gondolta, hogy a testület nem áll ki Johannis mellett.

Amint arról beszámoltunk, a romániai magyarságot képviselő alakulatok különféleképpen nyilatkoznak a választásról. Miközben az MPP egyértelműen Traian Băsescu mellett teszi le a garast, az EMNT lelkiismeret szerinti szavazásra buzdít. Azonban Tőkés László magánszemélyként úgy nyilatkozott, ő „a kisebbik rosszat választja”, s Băsescura voksol. „Nem tudok hinni a posztkommunizmus stigmáját magán viselő szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoană megtérésében, és abban az újfajta politizálást előrevetítő ígéretben, amelyet az RMDSZ vezérkara támogat.

Nem tudok hinni egy olyan jelöltnek, akik mögött olyanok álltak, akik a marosvásárhelyi fekete március vagy a bányászjárások rémséges forgatókönyveit írták. Miből gondolja Markó Béla, hogy ezek a politikusok ma új szemléletet képviselnek? Ennek a projektnek csupán a marketingarca a sikeres nagyszebeni, ráadásul német származású polgármester, Klaus Johannis, akit csupán arra használnak, hogy a demokrácia látszatát keltsék.

Johannis a már megszokott Dâmboviţa menti kirakatpolitika áldozata” – fogalmazott a Krónikának Tőkés László. Az EMNT elnöke szerint meggondolandó, hogy „egy posztkommunista kormány megoldást jelent-e az erdélyi magyarság számára, vagy a Mircea Geoană körüli, magyarbarátsággal alig, de korrupcióval annál inkább vádolható érdekcsoportok kerekednek felül”.

Az SZNT eközben egy harmadik verziót támogat, amellett a civil kezdeményezés mellett áll ki, miszerint az „autonómiára kell szavazni”, azaz a szavazólapon nem valamelyik jelöltre kell ütni a pecsétet, hanem az egy kis négyzetbe felírt autonómia szóra.