Fotó: Haáz Vince
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az úzvölgyi katonatemető kapcsán vasárnap úgy nyilatkozott: nem olyan naiv, hogy véletlennek tartsa a történteket.
2019. május 19., 17:482019. május 19., 17:48
2019. május 19., 17:492019. május 19., 17:49
„Nem vagyok annyira naiv, hogy azt higgyem, véletlenül történt. Már elég régóta vagyok a politikában ahhoz, hogy ne higgyek az ilyen véletlenekben” – jelentette ki Szatmárnémetiben tartott sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök. A politikus úgy vélekedett, hogy jelenleg az ügy megoldása elsősorban a bukaresti hatóságok kezében van, ezt követően kell a második lépéssel foglalkozni: kijelölni egy területet azoknak, akik a román katonák számára szeretnének emlékművet állítani.
Azt a területet azonban a második világháború óta senki nem kutatta fel, és emlékművet sem állítottak oda a román hősök tiszteletére. Kifejtette: nem ellenzi, hogy a dormánfalvi vagy Bákó megyei hatóságok kegyhelyet állítsanak a román katonáknak, de véleménye szerint utóbbiak emlékének sem tesz jót, ha már beazonosított, más csatában elhunyt, magyar katonák temetőjére tennék azt.
„Én azt kértem, hogy ne tiporjunk érzékeny területekre, hisz egy szent helyről van szó. Ha akarják, bővítsük ki a temetőt, mindenhol a világon ezt teszik, lehet nyitni egy új parcellát a temető mellett, a már beazonosított parcellák mellett, és oda lehet tenni kereszteket vagy amit óhajtanak, azoknak a román katonáknak az emlékére, akik abban a régióban vesztették életüket” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét. Kelemen hozzátette, ezt így kéri a romániai törvény, így kéri a két kormány közötti megállapodás és így kéri a katonai temetőkre vonatkozó nemzetközi szabályzat is.
„Tehát meggyőződésem, hogy lehet megoldást találni” – közölte Kelemen Hunor, leszögezve, hogy a román katonák keresztjeit mindenféle engedély nélkül helyezték ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás