Egri István alkotása
Fotó: Egri István
Egri István Erdély legismertebb ólomüveg-restaurátora, aki megannyi műemlék ablakainak restaurálásán, rekonstruálásán dolgozott. Emellett kreatív művészként rendelésre készít kortárs alkotásokat, melyek európai színvonalú ékei az épületeknek. A Krónikának adott interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy az üveg, mint dekoratív elem mind a mai napig jelen van – világi és szakrális – épületeinkben, még hogyha a „rajongás” nem is éri el az 1900-as évek szintjét, továbbra is egyfajta minőségi többletet nyújt, mind nálunk, mind a világ más tájain.
2024. november 21., 14:022024. november 21., 14:02
– A legtöbb interjúban a műemlék felújítások, középkori templomok csodás ablakainak restaurálása kapcsán szokták Önt faggatni, és kicsit háttérbe szorul, hogy bizony igencsak modern szellemben alkotó művész is. Bevezetésként kérdezném, hogy erre a fajta alkotásra egyáltalán mennyire van igény, ennek mennyire van tere Erdélyben – ahol mintha a szecesszió lecsengése után kicsit megszűnt volna a rajongás az üvegablakok iránt, miközben külföldön Matisse vagy Chagall alkotásai díszítenek templomablakokat?
– Az üveg, mint dekoratív elem mind a mai napig jelen van – világi és szakrális – épületeinkben. Különböző technológiákkal készült alkotásokról beszélünk: hagyományos ólomüveg technikával, rogyasztott színes üveg kompozíciókról vagy egyéb, gyorsabban kivitelezhető technológiákkal készült nyílászárók, illetve dekoratív elemek. Még hogyha a „rajongás” nem is éri el az 1900-as évek szintjét,
Szándékosan nem csak Európát említettem, mert ide számítom mind a Távol- és a Közel-Keletet, mind Amerikát. Tény, hogy ez a hagyományos ága az üvegművészetnek, az ólomüveg, az üvegfúvás mellett veszít a teréből a modern és gyors technológiák megjelenésével, de mind a mai napig bőven vannak magyar és külföldi szakmai szervezetek és csoportosulások, amelyeknek a fórumain, rendezvényein és kiállításain kölcsönösen figyelemmel kísérhetők alkotási folyamatok és trendek.
Egri István
Fotó: Egri István
– Az előző kérdéshez kapcsolódva Ön szerint milyen környezetben van helye egy kortárs ólomüvegnek? Menyire fontos Önnek az épület és az alkotás egysége?
– Mivel ez egy úgynevezett „alkalmazott művészet” angolul – applied art – mindenképpen párbeszédben kell állnia az épülettel. Azt hogy fő- vagy mellékszerepet kap, azt az építész – megrendelő – üvegművész hármas dönti el.
– Az ólomüveg ablakok nagy, sokak által látott felületek – templomokban, színházakban, intézményekben, szállodákban. Talán Erdélyben kicsit hadilábon állunk ezzel: leragadtunk a kultúrházak kommunista mozaikjainál – mint hasonló alkotásoknál, melyek hát még csak nem is burkoltan közvetítettek valamiféle üzenetet. Ezzel, hogy áll? Kell-e valamit, bármit közvetíteni, ha már ennyien látják, vagy éljen a l’art pour l’art, elég a gyönyörködtetés?
– Azzal, hogy az alkotás mind grafikájával, mind színes fényjátékával igyekszik változatosságot, izgalmat és látványt nyújtani a szemlélőnek létrejötte értelmet nyer, ezzel képessé válik arra hogy akár közösségi élményt nyújtson – ideális esetben.
– Az üveg, az ablak egy nagyon izgalmas felület, más mint egy vászon, a nap, a fény adja (részben) az alkotások varázsát. Ön szerint milyen egy jól sikerült üvegablak?
– Egyszerre alkalmazkodó és karakteres, visszafogott és harsány, de komolyra fordítva a szót,
– Az Ön alkotásai úgy egyediek, hogy azért fel-fel sejlik bennük a huszadik század művészetének hatása. Vannak olyan alkotók, akik hatottak Önre, inspirálják?
– Ez tudatos. Az organikus építészet filozófiája és céljai (az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága – szerk.) nagyon nagy hatással voltak rám, még akkor is, ha ezeket az elveket és módszereket szabad módon, egyéni szemszögből próbáltam tovább gondolni. Ha ez így van, akkor annak örülök, mert az alkotásnak hordoznia és tükröznie kell a kort, amelyben készült.
Fotó: Egri István
– Meséljen, kérem, egy kicsit az alkotási folyamatról. Ha például felhívnám, hogy van Szovátán egy hatalmas villám, aminek az ebédlőjébe szeretnék egy Ön által tervezett ablakot, téma ötletem nincs, akkor, hogyan indulna el?
– Megnézném az épületet, és hosszasan elbeszélgetnék Önnel, megkérdezném, ki a kedvenc művésze, melyik a kedvenc filmje, mi a kedvenc olvasmánya. Ugyanakkor mutatnék Önnek néhányat az eddigi munkáimból.
– Ahhoz képest, amikor mondjuk egy középkori templom ablakán dolgozik, egy kortár alkotás során vannak technikai, különbségek, kihívások vagy könnyebben megvalósítható dolgok?
– A kihívások mennyisége azonos, mert mindkét esetben specifikus problémák sokaságával állunk szemben.
– Kicsit elkanyarodva minden eddigitől, de mivel kortárs dolgokról beszélünk, meg kell kérdeznem: mi a helyzet a románoknál? Míg mi többnyire puritán protestáns templomokat építünk, nálunk a gombamódra felbukkanó ortodox templomok ablakai mindig díszesek. Ezek igényes művészi munkák vagy, ha megnézném közelebbről, kiderülne szó sincs ólomüvegről, csak festett utánzatokról?
– Mint mindig, ebben az esetben is óvakodjunk az általánosítástól.
Érdekesnek tartom a miénktől különböző kánonok mentén alkotni.
Mesés üveg
Fotó: Egri István
– Az ólomüveg mellett illusztrálással is foglalkozik, verseskötetet illusztrációi, plakátok dicsérik munkáját. Ez mennyire más vagy mennyire hasonló munka? Az illusztráció úgy illeszkedik a vershez, mint az ablak az épülethez?
– Ha valaki megnézi az eddigi munkáimat, akkor mondhatni gyakran tetten érhető egy elbeszélő tendencia.
– Ön egy befutott, sikeres alkotó, maga az erdélyi ólomüvegművész. Van utánpótlás? Kéne figyelni – képzés, oktatás által – arra, hogy legyen?
– Hadd legyen így a végére ez egy felkérés a táncra: szeretnék egy követőt kinevelni, aki átvenné és folytatná, amikor eljön az idő, amit én elkezdtem és felépítettem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Újabb afrikai sertéspestisgócot találtak Arad megyében, a magyar határ mentén egy háztáji gazdaságban. Az elmúlt 30 napban ez a harmadik igazolt sertéspestis-fertőzés a megyében, és emiatt egy közelben működő hizlalda is karantén alá került.
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!