Uniós pénzből újítanák fel a marosvásárhelyi középkori erődítményt

„Elméletben sokfelé lehet pályázni, de amikor az ember oda jut, hogy valóban lekérje a pénzösszeget, akkor kiderül, hogy nem is annyira nyitottak ezek a kapuk. Egyes kisebb pályázataink sikeresek voltak, de ezek az összegek csak 40–80 ezer euróra rúgtak, ami egy ilyen hatalmas műemlék esetében csak kisebb munkálatok elvégzésére lett volna elegendő” – fejtette ki a Krónikának Csegzi Sándor alpolgármester.

A műemlék épület felújítási tervét Szekeres Gerő építészmérnök és munkatársai készítették. „Fel kell újítani a volt lovarda épületét, mely igen rossz állapotban van. Korábban olyan elképzelés is volt, hogy nyelviskola működik majd benne, átadtuk volna azt a részt a Calepinus nyelviskolának, de nem tudtak pénzt szerezni a felújításra. Utána háromszor is tendert hirdettünk annak érdekében, hogy magánvállalkozót vonjunk be a munkálatba, de nem volt jelentkező” – mesélte Csegzi. A várfelújítási munkálat leglátványosabb eredménye egy piramis alakú üvegpalota lesz, amelyet a lebontásra ítélt régi raktárépület helyére terveznek, s turisztikai célokat szolgál majd.

A vár udvarán továbbra is folyik a régészeti ásatás, amelynek során a ferences kolostor és egyéb épületek maradványait tárják fel, ez a rész szabadtéri múzeum marad. A Maros Megyei Múzeum régészei 2007-ben kezdték el a feltárási munkálatokat. A Ferenc-rendi kolostor feltárása mellett a várudvar közepén levő, volt osztrák katonai sorozóközpont épületének a múltját kutatták. Itt rábukkantak a 17. századi városbírói hivatal és a tömlöc maradványaira. 1740 előtt, mielőtt az osztrák hadsereg befészkelte magát a várba, annak udvarán polgárházak álltak, melyek anyagát belefoglalták a későbbi épületekbe. A régészek szerint a polgármesteri hivatal is a várudvarban lehetett.

A sorozóközpont egyik terme alatt csaknem öt méter mély akna tárult a régészek elé, ami bizonyára tömlöc volt. Soós Zoltán múzeumigazgató szerint erre azért volt szükség, mert 1616-tól a település városi rangot kapott, így az élén álló vezető bíráskodási joggal bírt. A régészek szerint Borsos Tamás idején már létezett a polgármesteri hivatal. Az igazgató azt is elmondta, hogy olyan kerámia- és üvegtárgyakat találtak az 1700-as évekből, amelyek arra utalnak, hogy az épület emeletén vendégszobák működtek.
A várbástyákban tovább folyik a sokoldalú tevékenység.

A kapubástyában várostörténeti, múzeumi tárlat látható – állandó jelleggel, a másik három bástyaépületben magyar, illetve román nyelvű, alternatív színházi, bábszínházi, ifjúsági társulatok tevékenykednek. Ezek szimbolikus bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak. Ugyancsak a várban rendezik meg évente a Bolyai Alkotótábort, valamint a nagy hagyománnyal rendelkező vásárhelyi fotóklubnak is itt van a székhelye. Csegzi szerint a vár a felújítás után az interkulturalitást, a művelődést, az idegenforgalmat szolgálja majd.