Uniós pénzből épülhet campus Nagyváradon

A komplexumot eredetileg a Partenie Cosma Közgazdasági Gimnázium és a Vasile Voiculescu Iskolacsoport számára tervezték, eddig a munka mintegy húsz százalékával készültek el, a további munkálatokra kidolgozott pályázatról a mai rendkívüli tanácsülésen döntenek.

A projekt részét képezi egy 300 férőhelyes bentlakás kialakítása is, amelyre Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nagy az igény, hiszen például több vidéki magyar diák jelenleg valamelyik román tanintézet internátusának lakója.

A 2008-as gazdasági válság nagyban hozzájárult az iskolai bentlakások felvirágzásához. Miközben a 2000-es évek elején még alig 40-en igényeltek helyet az Ady Endre Gimnázium bentlakásában, mára már túljelentkezés van. „Amikor dübörgött a gazdaság, a fiatalok többsége albérletben lakott. Kiderült, hogy nem jó, ha a középiskolásokat teljesen magukra hagyják. Szegényebb világban talán jobban odafigyelnek a szülők arra is, hogy gyermekeik felügyelet alatt legyenek. Nálunk most akkora az igény a bentlakási helyekre, hogy tavaly nyáron bővítettük százra a helyek számát” – magyarázta lapunknak Tóth Márta.

Az Ady Endre Gimnázium igazgatója szerint azok a diákok, akik tanulni akarnak, értékelik a bentlakási lehetőséget, és elfogadják a szigorú házirendet. Az Ady-gimnázium bentlakásának régi, 4–10 ágyas szobáit emeletes ágyakkal látták el, a havi díj csak ötven lej, és a háromszori étkezésért is csak 12 lejt kell fizetni naponta. Az adysoknak tudnak helyet biztosítani, a Mihai Eminescu Főgimnázium magyar diákjait viszont már nem tudják fogadni, ők a felekezeti iskolák vagy a román tanintézetek kínálatából választhatnak.

Fárasztó az ingázás

„Elég nagy baj, hogy az iskolának nincs bentlakása” – mutatott rá lapunknak Gál Gabriella, a Mihai Eminescu Főgimnázium tanára. Mint mondta, az általa vezetett osztályból két diák lakik bentlakásban, a város 30 kilométeres vonzáskörzetében élő 11 tanuló viszont ingázni kényszerül.

„Ahogy vége a tanításnak, rohannak az autóbuszhoz. Ha lekésik, kénytelenek a városban csellengeni” – magyarázta a pedagógus. Tapasztalata szerint a diákoknak nagyon fárasztó a folyamatos utazás, azonban a felügyelet nélküli kinnlakás sem megoldás a 14–15 éves kamaszok számára. „Nem a szigorú bentlakás a diákok álma, de a vidékiek számára sokszor nincs más lehetőség” – szögezte le Gál.

Harc a helyekért

Ezt egy érmihályfalvi édesanya is megerősítette lapunknak, akinek a kilencedikes fia a váradi főgimnáziumban tanul. „Nagyon problémás volt helyet találni, sok utánajárást igényelt a túljelentkezés miatt” – mesélte Buzi Erika. Először az Adyban próbálkoztak, de ott nem volt hely, így gyermeke végül az Aurel Lazăr Gimnázium bentlakásába költözött.

„Nem szerettem volna túl nagy szabadságot adni neki. Ha bentlakásban van, tudom, hogy figyelnek rá, és én is könnyebben ellenőrizhetem. Egy kilencedikes fiúnak pedig fontos, hogy a napi étkezése is biztosított legyen” – magyarázta az édesanya. Mint mondta, a Lazăr bentlakásában is nagy a szigorúság, ám ezt szülőként egyáltalán nem bánja, jónak tartja, hogy elvárják a rendet a diákoktól.

Normális körülményeket várnak

A „spártai” házirend megnyugtatja a szülőket, a megfelelő „biztonság” szavatolja, hogy kelendő a bentlakás. A Mihai Viteazul Iskolacsoport 164 fős bentlakásában például nincs túljelentkezés, a tanintézet egyik ügyintézője lapunknak elmondta, hogy csupán 96 diákot szállásolnak el. „Nem hiszem, hogy szükség lenne a városban további bentlakásra, most sincs elég gyermek” – mondta az illetékes. Gál Gabriella azonban arról számolt be, hogy korábban volt a szóban forgó bentlakásban lakó diákja, ám ott gyakoriak voltak a verekedések, lopások a fellazult fegyelem miatt. 

Bár a tervezett campus működési szabályzata még nincs kidolgozva, Ritli Csongor RMDSZ-es tanácsos szerint ha „normális körülményeket” biztosítanak majd benne, lesz rá kereslet. „Már tavaly is túljelentkezés volt a meglévő helyekre, szerintem, van rá igény” – jelentette ki. Az önkormányzati képviselő szerint a diákok elszállásolása sok esetben gazdasági döntés, hiszen a bentlakás jóval olcsóbb az albérletnél.

Az uniós támogatással felépítendő sportpályát, tanári lakásokat, étkezdét és műhelyeket is magában foglaló iskolai campus kivitelezését 2008-ban több mint 31 millió lejre becsülték.