2012. november 18., 12:332012. november 18., 12:33
A magyar állam támogatásával létrehozott oktatási intézmény választásán Dávid László volt az egyedüli rektorjelölt. Az újraválasztott rektor 2007 óta vezeti a Sapientiát.
Dávid László legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megvalósítsák azokat az ingatlanfejlesztési terveket, amelyek finanszírozásáról október harmadikán írtak alá szerződést Marosvásárhelyen Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A magyar miniszterelnök marosvásárhelyi látogatása alkalmából az erdélyi felsőoktatás fejlesztését szolgáló elvi megállapodást írtak alá a magyar kormány és a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem képviselői. Az összegből 850 millió forint jut a Partiumi Keresztény Egyetemnek a sok éve anyagi erőforrások miatt halogatott székházépítésre, a többiből a Sapientia folytatja a kolozsvári építkezést, míg Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is új beruházásokat tervez. Az Orbán-kabinet két részletben juttatja el a 4 milliárd forintos támogatást. Az első rész 2013-ban érkezik, s a kolozsvári, illetve a csíkszeredai kiadásokat fedezi. Mint ismeretes, a kincses városban a Sapientia már hozzá is látott a kolozsvári kar Tordai úti székhelyének építéséhez.
Dávid László ugyanakkor céljai között említette ugyanakkor az egyetem tudományos eredményeinek javítását. Hozzátette, a Sapientiának azt kell bizonyítania, hogy eredményei alapján Erdély és Románia egyik legjobb felsőoktatási intézménye.
Az egyetem oktatói gárdájának fiatalítását is fontos feladatának tekinti a rektor. Megemlítette, az egyetemet elindító oktatók egy része elérte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért a következő négy évben azokat a fiatalokat szeretné helyzetbe hozni, akik a következő időszakban meghatározó vezetői lehetnek a tanintézménynek.
Október végén Kása Zoltán professzort, az egyetem kutatási intézetének eddigi vezetőjét választotta elnökévé alakuló ülésén az EMTE szenátusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok