2012. november 18., 12:332012. november 18., 12:33
A magyar állam támogatásával létrehozott oktatási intézmény választásán Dávid László volt az egyedüli rektorjelölt. Az újraválasztott rektor 2007 óta vezeti a Sapientiát.
Dávid László legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megvalósítsák azokat az ingatlanfejlesztési terveket, amelyek finanszírozásáról október harmadikán írtak alá szerződést Marosvásárhelyen Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A magyar miniszterelnök marosvásárhelyi látogatása alkalmából az erdélyi felsőoktatás fejlesztését szolgáló elvi megállapodást írtak alá a magyar kormány és a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem képviselői. Az összegből 850 millió forint jut a Partiumi Keresztény Egyetemnek a sok éve anyagi erőforrások miatt halogatott székházépítésre, a többiből a Sapientia folytatja a kolozsvári építkezést, míg Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is új beruházásokat tervez. Az Orbán-kabinet két részletben juttatja el a 4 milliárd forintos támogatást. Az első rész 2013-ban érkezik, s a kolozsvári, illetve a csíkszeredai kiadásokat fedezi. Mint ismeretes, a kincses városban a Sapientia már hozzá is látott a kolozsvári kar Tordai úti székhelyének építéséhez.
Dávid László ugyanakkor céljai között említette ugyanakkor az egyetem tudományos eredményeinek javítását. Hozzátette, a Sapientiának azt kell bizonyítania, hogy eredményei alapján Erdély és Románia egyik legjobb felsőoktatási intézménye.
Az egyetem oktatói gárdájának fiatalítását is fontos feladatának tekinti a rektor. Megemlítette, az egyetemet elindító oktatók egy része elérte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért a következő négy évben azokat a fiatalokat szeretné helyzetbe hozni, akik a következő időszakban meghatározó vezetői lehetnek a tanintézménynek.
Október végén Kása Zoltán professzort, az egyetem kutatási intézetének eddigi vezetőjét választotta elnökévé alakuló ülésén az EMTE szenátusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
Látogatottsági adatok