Újraállamosítás céljából perújrafelvételt kér a Maros megyei földosztó bizottság, mely ismét rátenné a kezét a Bánffyaknak visszajuttatott több mint kilencezer hektáros Maros menti erdőterületre.
2014. július 15., 19:472014. július 15., 19:47
2014. július 15., 19:482014. július 15., 19:48
Vasile Liviu Oprea Maros megyei alprefektus szerint a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) archívumából a közelmúltban olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szerint Bánffy Dániel vagyonát nem államosították, hanem az 1952-ben kimondott állítólagos háborús bűnössége miatt elkobozták.
Az örökösök szerint a Bánffy Dániel fölött kimondott ítélet koholmány és aljas rágalom. Az ügyet továbbá az is bonyolítja, hogy a család időközben eladta a hosszas pereskedés után visszaszerzett erdőt.
Szembeszállt a nácikkal, mégis háborús bűnös?
A per-újrafelvételi kérelmet benyújtó megyei földosztó bizottság egy olyan bírósági ítéletre alapoz, amely a kommunizmus idején, 1952-ben született Bukarestben. Ez nyolcéves kényszermunkára, valamint az állampolgári jogoktól való megfosztásra ítélte az egykori erdélyi arisztokratát, akinek az állam a teljes vagyonát elkobozta.
„Bánffy Dániel erdejét nem államosították, hanem elkobozták, miután az emberiség ellen elkövetett gyilkosságok miatt a törvényszék elítélte. Ezért a 9323 hektárnyi erdő visszaszolgáltatása törvénytelen volt” – magyarázta az Agerpres hírügynökségnek a földosztó bizottság álláspontját a prefektúra jogi osztályának vezetője, Ioana Rus. Szerinte a CNSAS-tól előkerült okiratból az derül ki, hogy a II. világháború alatt a gróf sokat ártott Romániának és az erdélyi románságnak.
A Nagyenyeden született földbirtokos és politikus 47 évesen, 1940 októberében az Erdélyi Párt elnökeként került be a magyar képviselőházba. Alig két hónap múlva Teleki Pál kormányfő felkérésére Budapestre költözött, és december 30-ától földművelési miniszter lett. Az egymást követő kormányokban 1944. március 22-éig töltötte be a tisztséget.
A nyilasok halálra ítélték
„Aljas rágalom, hogy Bánffy Dániel háborús bűnös lett volna. Börtönben ült, mert nem akart együttműködni a nyilasokkal meg a nácikkal” – jelentette ki nagyanyja testvéréről Bethlen Anikó.
A Marosvásárhelyen élő grófnő – aki Bethlen Zsuzsával és Szentkuti Évával együtt örökölte a hatalmas erdőt – ezt nem mindössze hallomásból tudja, a történtek idején, kisgyerekként ő maga is ott volt Pesten. Arra is emlékszik, hogy nem sokkal a háború után bácsikáját véletlenül lelökték a zsúfolt villamosról. Koponyasérülése azonnali bénuláshoz vezetett. A volt miniszter betegen élte le élete hátralevő részét, majd 1955-ben, 62 esztendősen elhunyt.
A kor dokumentumaiból kiderül, hogy Bánffy Dániel már csak azért sem lehetett háborús bűnös, mert szem előtt tartva az erdélyi érdekeket, 1944 szeptemberében haladéktalan fegyverszünetet követelt. Ezért a nyilasok halálra ítélték, és mindössze a nyilas álruhába öltözött barátainak köszönhetően tudott kiszabadulni a budapesti Margit körúti fogházból.
Származása miatt a kommunisták is kivetették. Hat évvel a háború befejezése után, 1951-ben családjával együtt a rózsadombi házából egy húsraktárba telepítették. Alig egy esztendő múlva a bukaresti népbíróság nyolcéves kényszermunkára ítélte. A távollétében meghozott döntést nem lehetett végrehajtani: Bánffy Dániel nem tért vissza Erdélybe, hisz a balesete után lebénult.
Az örökösök rég túladtak az erdőn
Amennyiben a bíróság elfogadja a megyei földosztó bizottság kérését, az ügyet továbbá bonyolíthatja az a tény is, hogy a három Bánffy-örökös már rég eladta a több mint kilencezer hektárnyi erdőt. „Jó kezekben van, egy árvaház vette meg. Muszáj volt eladni, mert a számos visszaigénylési pert valamiből ki kell fizetni” – indokolta a család döntését Bethlen Anikó.
A grófnő szerint felháborító, hogy nagyanyja testvérét a nácik utálták, a nyilasok halálra ítélték, a kommunisták kisemmizték, a jelenlegi hatalom pedig mindegyre rágalmazza. Szerinte ennek is tudható be, hogy a család – és általában a magyar nemesek leszármazottjai – mindmáig alig kaptak vissza valamit egykori vagyonukból a román államtól. Ami vissza is került a nevükre, azt nagyrészt bírósági ítéletek révén szerezték vissza.
A Bánffyaknak és Bethleneknek jelenleg is számos pere folyik az ország különböző bíróságain. „Olyan erdőkért is pereskedünk, amelyeket végleges és megfellebbezhetetlen ítéletek által már rég vissza kellett volna szolgáltatniuk” – panaszkodott a grófnő. Bánffy Dániel nevéhez nem csupán a Maros menti erdők fűződnek.
Ő volt az, aki kibővítette a család fugadi kastélyát, Maroshévízen pedig nyaralót építtetett a tágabb család számára. A kommunista rendszer által Bradul névre keresztelt strandot most is mindenki Bánffy fürdő néven emlegeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!