2012. november 22., 08:142012. november 22., 08:14
A 8,7 kilométeres autópálya-szakasz a Kolozsvár–Nagyvárad- és a Kolozsvár–Szatmárnémeti-országutat köti majd össze. A megépítésére januárban kiírt pályázaton hatszori halasztás után hirdettek októberben győztest. A román útépítőkből álló cégcsoportnak a szerződéskötéstől számított két éven belül kellett volna megterveznie és megépítenie 258 millió lejért a kolozsvári körgyűrű funkcióját is ellátó pályaszakaszt.
Victor Ponta miniszterelnök múlt heti kolozsvári kampánylátogatásán elmondta, az észak-erdélyi pálya építéséhez akkor tudnák biztosítani az anyagi hátteret, ha sikerülne uniós pénzforrásokat szerezni hozzá. „Az országos költségvetésből csak apránként folytathatjuk a pályaépítést, és ez nem hiszem, hogy megfelel Erdély fejlődési szükségleteinek” – jelentette ki a miniszterelnök. Mint ismeretes, a Nagyváradot Brassóval összekötő, Erdély magyarlakta területein áthaladó A3-as autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést a román állam az amerikai Bechtel társasággal.
Az akkor közölt adatok szerint a 415 kilométeres pályának 2013-ig kellett volna megépülnie, a pályaépítés költségeit pedig 2,5 milliárd euróra becsülték. A pályából mindeddig az 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres-szakasz épült meg, az újratárgyalt szerződés szerint pedig a Bechtel már csak a 64 kilométeres Bors–Berettyószéplak-szakaszt építi meg.
Utóbbi szakasznak az új szerződés szerint 2012. november 30-ig kellett volna elkészülnie, de a munkálatoknak csak mintegy felét végezték el. A román állam eddig 1,2 milliárd eurót fizetett ki az amerikai társaságnak. Az Európai Unió mindeddig nem nyújtott támogatást az észak-erdélyi pályaépítéshez. Egyfelől azt kifogásolta, hogy a román kormány – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – versenytárgyalás nélkül kötött szerződést az amerikai pályaépítővel, másfelől pedig azt, hogy Románia nem a IV. páneurópai folyosóba illeszkedő Nagylak–Arad–Nagyszeben dél-erdélyi nyomvonalon kezdte építeni az autópályát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok